A cikk aktualitását az az észrevétel adta, hogy Magyarországon 2005 óta jogszabályok írják elő az önkormányzatok számára, hogy milyen közérdekű adatokat kell hozzáférhetővé tenniük a honlapjukon, és annak ellenére, hogy 2014-et írunk, az ezeknek való megfelelés még messze nem teljes, sőt.
Ma az információs társadalom korát éljük. Az elektronikus eljárások folyamatosan utat törnek maguknak és átveszik a vezető szerepet a hagyományos, papíralapú eljárásokkal szemben. "Ma már nem az a kérdés, hogy legyen-e elektronizálás, hanem az, hogy milyen legyen, és milyen ne."[1] "Elkerülhetetlen, hogy az új erőforrást, az információt közvetítő elektronikus és kommunikációs hálózatok ne hatoljanak be az igazgatási feladatok ellátásába."[2]
Az elektronikus kapcsolattartás szinte már az élet minden területén és szintjén megjelent. A gazdaságban már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis- és középvállalkozások is használnak informatikai rendszereket, küldik be elektronikusan adóbevallásukat. De ha például ellenőrizni szeretnénk, hogy az elmúlt időszakban igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokhoz milyen mértékben járult hozzá az állam és milyen gyógyszereket váltottunk ki, azt is megtehetjük az OEP Betegéletút szolgáltatásával.
Hangsúlyozni kell, hogy még számos probléma áll előttünk ezen a területen, és a tényleges és teljes e-közigazgatás még nem a közeljövő reménye, mégis van létjogosultsága a témának, és mindenképpen érdemes foglalkozni vele.
Az e-közigazgatás megvalósítása érdekében már a 90-es évektől (sőt elméleti szinten még hamarabb) megindult az ötletelés, majd elektronikus rendszerek, webes alkalmazások kifejlesztésére, a jogi háttér megteremtésére, később a régebbi jogintézmények, eljárások lecserélésére, aktualizálására került sor. Maga a civil és magánszféra elektronizálására irányuló törekvés már lassan egy évtizedes múltra tekint vissza. Kezdeményezések ezt megelőzően is voltak,[3] de jogi formát csak 2003-ban nyert.[4] Az interoperabilitás, szabványosítás megvalósítása sajnos még mindig várat magára.
Mit is jelent az e-közigazgatás? Konkrét meghatározást sehol sem találunk, azonban szintjeinek definiálásával már többen próbálkoztak.
"Az elektronikus közigazgatás nem egyenlő az egyes munkafolyamatok automatizálásával, az emberi munkaerő géppel való felcserélésével. …front (ügyféli) és back office (hatósági) oldalról is értelmezhető a fogalom, azaz az ügyfél és a hivatal részére is új típusú közszolgáltatások nyújtását, vagy legalábbis az eddigi szolgáltatások új módszerekkel való elérését jelenti. Back office, azaz hivatali oldalról az állam központosított döntéseivel képes alárendelt szerveit az átállásra "rákényszeríteni", anyagi ösztönzőkkel, támogatásokkal a fejlődést, a technikai infrastruktúra kiépítését elősegíteni. …A fejlesztési trendek egyre inkább az elektronizálás irányába mutatnak, ami azt jelenti, hogy egyes területeken (és egyre több területen) lassan a hagyományos ügyintézési módot teljes egészében átveszi az elektronikus mód. Ez bizonyos rétegek elszigetelődését, lemaradását, a közszolgáltatásokból való kiszorulását hozhatja magával. Az elektronikus közigazgatás elterjesztéséhez elhanyagolhatatlan tehát az alapok lefektetése, infrastruktúra-fejlesztés, képzés."[5]
Az Európai Unió már 2000 előtt is foglalkozott a témával, és CLBPS[6] ajánlásában meghatározta az elektronikus ügyintézés fejlődési szakaszait.[7]
Első szintje az információ / hozzáférés szintje, az információnyújtás elektronikus módja, amely bizonyos közérdekű adatok honlapokon történő közzétételét írja elő. Ez portál létrehozását, az adott hatóság szervezeti felépítésének, elérhetőségeinek feltüntetését, a hatáskörébe tartozó ügyek felsorolását, rövid ismertetését jelenti.
A második szinten (interakció) még mindig egyirányú a kapcsolat, de már az űrlapok, nyomtatványok is elérhetők és letölthetők. Ez érthető több viszonylatban is (G2B, G2C, G2G).
A harmadik szinten (kétirányú interaktivitás / tranzakció) a nyomtatványok már elektronikusan is kitölthetők, és lehetőség nyílik az elektronikus ügyindításra, a kérelem hatósághoz történő online továbbítására. Ez már speciális informatikai eszközöket, útvonalat és biztonságot igényel. Itt már megjelenik az interaktivitás, az ügyfél és a hatóság elektronikus kommunikációjával, beleértve a hitelesítést, de ez csak az első fázis. Az illetékek befizetését még nem teszi lehetővé, az ügyfél egyszeri megjelenése továbbra is szükséges.
A negyedik szint (teljes elektronikus ügyintézés / integráció / tranzakció) a kétirányú interaktivitás mellett a teljes elektronikus ügyintézést magában foglalja az ügyindítástól a döntéshozatalig, beleértve az elektronikus fizetést is. Itt a teljes ügymenet elektronizált, beleértve az illetékek lerovását is.
Hazánkban az önkormányzati ügyintézést tekintve már sajnos a harmadik szint megvalósulása is kivételesnek mondható, mivel míg az első és második szint egyfajta jogszabályi kötelezettségként jelent meg, a harmadik szintet, az e-ügyindítást már nem tették kötelezővé, és önként ezzel a lehetőséggel nem sok önkormányzat élt. Bár ez a kijelentés azért nem igaz teljes mértékben, hiszen a jogalkotó az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét deklarálta a Ket.-ben, de a kezdeti szabályozásban a szükséges technológia fejletlensége miatt elég nagy teret engedett az e-ügyintézés kizárására.
A negyedik szint elérésére - ha nem is teljeskörűen - két-három szigetszerű fejlesztés képes az országban. Itt a rendszerek interoperabilitása is megvalósul, amely elvezet minket az egyablakos ügyintézéshez.
Az utóbbi időben pedig bizonyos szolgáltatások esetében megjelent az ötödik szint, a perszonalizáció (személyre szabás), ami lehetővé tesz bizonyos automatizálást, ügyfélközpontúságot. Az egyéni paraméterezés akkor oldható meg, ha az adott szervnek rendelkezésére állnak más forrásból az ügyfél adatai, és az ügyintézést megkönnyítendő és meggyorsítandó, azokat a rendszer már eleve beteszi az e-űrlapba.
Szintén ilyen újdonság, pluszszolgáltatás a proaktivitás[8], azaz a folyamatos kommunikáció ügyfél-hatóság között, tájékoztatás az ügy állásáról, amely összefügg a perszonalizációval.[9]
A Bizottság csak ajánlás szinten fogalmazhat meg elvárásokat, a megvalósítás a tagállamok feladata. Mindemellett az Unió a kitűzött célok elérését különböző programjai által támogatja. Az eEurope akciótervben foglaltak és a CLPBS-szintek beépítésére született meg nálunk a közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szóló 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat[10], amelyben meghatároztuk információs társadalmi stratégiánkat és ütemtervet rendeltünk a bevezetendő intézkedésekhez.[11]
Egy másik nézőpont szerint a technológiai és szervezeti komplexitás szintjei a hatékonyság szerint a következők:
• katalógus (online jelenlét),
• tranzakció (szolgáltatások, formanyomtatványok online elérése),
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
