Az utóbbi időben terjed az a típusú határozatszövegezés, amelyben az állatvédelmi hatóság több állattartó mulasztásával kapcsolatban "egyetemleges felelősséget" állapít meg. A formula alkalmazásának három indoka van: a legtriviálisabb, hogy a határozatot valaki mintaként kapta kollégájától és a személyes adatok átírásán túl nem foglalkozott vele többet; aztán van, aki a polgári jogi károsultbarátság analógiájaként felismerte a hatóságbarátságot, nevezetesen, hogy közösen, több személy által megvalósított hibás, hiányos állattartás esetén csak egy állattartóval szemben kell majd letiltást érvényesíteni, amennyiben nem fizetik meg önként a kiszabott bírságot; végül a harmadik változat szerint a hatóság rosszul értelmezetten "súlyoz" a megállapított felelősséggel kapcsolatban, és a letiltás alá eső felet önkényesen választja ki, ami nyilvánvalóan jogsértő.
Mi a baj az egyetemleges felelősség alkalmazásával állatvédelmi hatósági határozatokban? Az egyetemleges felelősség nem azt jelenti, hogy akik részt vettek a hibás, hiányos állattartási tevékenységben, azok mind felelnek, hanem azt jelenti, hogy akiknek a felelősségét megállapították egy hibás, hiányos állattartás kapcsán, azok helytállási felelőssége közös, és a kirótt bírságot bármelyiküktől teljes összegben lehet követelni, önkéntes teljesítés hiányában adók módjára letiltani. Majd ezt követően az, aki a teljes bírságot megfizette vagy akitől azt végrehajtással behajtották, a többiektől magánúton, külön eljárásban - fizetési meghagyással vagy polgári perben - követelheti a rájuk eső összeget (amennyiben azok nem fizettek).
Az egyetemleges felelősség tehát a kimenet vége: a helytállás egyetemleges, bármelyik féltől követelhető a teljes bírság. A hatóságok mostanában tévesen egyetemleges felelősségként azonosítják a közös elkövetést (vagy mulasztást) az állatokkal kapcsolatban - azonban az más. A közös elkövetés eltérő aránya befolyásolhatja az egyetemleges helytállást: ha egyes felek jobban, vagy kevésbé tettek vagy nem tettek meg valamit az állattartás körében, az abban mutatkozhat meg, hogy eltérő bírságösszegeket kaphatnak. Az egyetemleges felelősség téves értelmezése kapcsán még a KSZNY-be való bejegyzésre kell felhívni a figyelmet: önkéntes fizetés vagy letiltás után a jogerős döntés alapján a bejegyzés egy személyre vonatkozóan lehetséges. A KSZNY nem tudja kezelni azt a belső jogviszonyt, amelyet később a felek egymás között kiharcolnak (regressz igény), nem is feladata, és értelmetlen, szükségtelen is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
