Nagyrészt titkos, három évig húzódó előkészítő tárgyalások után, 2010 áprilisában napvilágot látott a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (angolul: Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA) hivatalos tervezete. Az egyezmény elsődleges célja a szellemi tulajdonjogok védelmének és érvényesítésének erősítése, különös tekintettel az internetes környezet kihívásaira. Szellemi termékek hamisítása rendkívül sokféle úton-módon valósulhat meg. Ennek megfelelően az egyezmény hatálya a kereskedelmi tevékenységek tág körére terjedne ki, a hamis márkajelzésű ingek forgalmazásától kezdve, a hamis gyógyszerek forgalmazásán át a szerzői jog által védet alkotások (filmek, zeneművak, szoftverek stb.) illegális fel- és letöltéséig. Annak ellenére, hogy az off-line jogsértések száma is folyamatosan nő, amit jól példáz az, hogy az Európai Unió határain a hamis termék-lefoglalások száma 2005 és 2008 között közel megduplázódott, úgy tűnik, hogy az egyezmény létrehozásának valódi mozgatórugója az internetes szerzői jogi jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyabb polgári, büntető és büntető eljárásjogi szabályrendszerének megteremtése, a meglévő szabályok szigorítása és globális egységesítése.
A célkitűzéseket az egyezmény három eszközzel kívánja elérni: 1) a polgári jogi igényérvényesítés hatékonyabbá tételével, 2) a büntetőjogi és polgári jogi felelősségi szabályok egységesítésével és kiterjesztésével, valamint 3) a nemzetközi bűnügyi együttműködés lehetőségeink bővítésével.
Egyértelmű, hogy mindhárom eszköz hatékonyan szolgálhatja a hamisítás elleni fellépést az off-line környezetben, azonban kétséges, hogy az on-line környezet esetében eredményeket várhatunk az egyezménytől. Márpedig a problémát eddig sem a hamisított termékek off-line forgalmazása okozta, hanem az on-line környezetben tapasztalható, hétköznapi terminológiával kalózkodásnak (piracy) nevezett tevékenységek. Annak ellenére, hogy kalózkodásra vonatkozó kimutatást nem ismer a magyar bűnügyi statisztika, a helyzetet jól mutatja a magyar Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2009-es, nemrég közzétett beszámolója, amely szerint a hamisítás körébe sorolt, szellemi tulajdonjog megsértésével összefüggő ismertté vált bűncselekmények mintegy kétharmadát az elkövetők lakóhelyükön valósították meg, az elkövetéshez használt eszközök vonatkozásában pedig 64% volt a szoftver- és hardvereszközök együttes aránya 2008-ban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
