A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.) 1. §-a értelmében a törvény célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló adósságrendezési eljárást, ennek során a hitelezőknek hatékony jogvédelmet biztosítson, és az eljárás eredményeképpen pedig elősegítse a helyi önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodását. Jelen írásomban egy olyan adósságrendezés történetét ismertetem, amikor egy sajátos és egyedi kormányzati döntés következtében csorbát szenvedett az érintett önkormányzat "átgondolt, felelősségteljes gazdálkodásának elősegítése."
A Har. hatályba lépése, azaz 1996. augusztus 15. óta hazánkban hetvenöt eljárás zajlott hetven önkormányzattal szemben. Az eltérő számot az eredményezi, hogy öt településsel szemben két alkalommal is le kellett folytatni az eljárást: Bakonszeg (1996-1998, 2000-2001), Nágocs (1996-1998, 2000-2002), Sáta (1999-2002, 2010-2012), Selyeb (2009-2010, 2012-2013) és Verseg (2011-2012, 2015-) esetében.[1]
A legtöbb eljárás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (18), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (7) zajlott, s 2017 végén még rögzíthető volt, hogy vannak olyan megyék is, ahol nem sodródott "csődbe" egyetlen önkormányzat sem. Győr-Moson-Sopron és Tolna megye mellett ilyen volt Csongrád is.
2018-ban azonban már csak két ilyen megyéről beszélhetünk, hiszen a Csongrád megyei Csanádpalota Város Önkormányzatával szemben február 12-én megindult az adósságrendezés. S ezzel a ténnyel nemcsak a "fehér foltnak számító" megyék száma csökkent, hanem emelkedett az adósságrendezési eljárással érintett városok száma is, hiszen Csepreg (1999-2000), Szigetvár (2010), Esztergom (2010-2011), Gönc (2011), Abádszalók (2011-2013), Heves (2012-2013) és Tiszafüred (2013) mellett a 2800 lakosú Csanádpalota is városi ranggal rendelkezik, igaz csupán 2009. július 1-je óta.
Az adósságrendezés megindulását megelőzően a megye délkeleti csücskében, a román határ közelében található kisváros gazdálkodása sem volt zökkenőmentes, amit az is bizonyít, hogy 2013 végén a Kormány átvállalta a település adósságát, amely 67,5 millió forintot tett ki.
A 2006 óta a települést irányító Kovács Sándor polgármester 2017. február 23-án bekövetkezett halálát követően 2017. június 11-én Nyergesné Kovács Erzsébet tette le a polgármesteri esküt. Az új polgármester első alkalommal a 2017. november 29-i rendkívüli ülésen tájékoztatta az önkormányzati képviselőket a helyhatóság pénzügyi kondícióiról, majd a december 20-i soros ülésen részletesen taglalta a fizetésképtelenség bekövetkeztét.
A 2018. január 2-i rendkívüli ülésen az is kiderült, hogy már 2016-ban is gondok voltak a gazdálkodással, hiszen 30 millió forint szállítói tartozást vittek át a következő költségvetési évre. Sőt, az Önkormányzat 2017 májusában már nem tudott eleget tenni adatszolgáltatási kötelezettségének sem, ezért a Kincstár átmenetileg felfüggesztette a település normatív finanszírozását.[2] Az Önkormányzat ekkor - a helyben megoldhatatlannak minősülő feladatok ellátása érdekében - az ASP-t kidolgozó céggel, a RITEK Zrt.-vel kötött szerződést a könyvelési feladatok ellátására, a beszámolók elkészítésére, valamint az ASP rendszer alkalmazásának "betanítására"; ez a 23 millió forintos rendkívüli kiadás év végére több mint 50 millió forintos hiányt eredményezett.
Drégelyi Zoltán, a RITEK Zrt. vezérigazgatója ugyanakkor a csanádpalotai helyzetről akként nyilatkozott, hogy a program kezelése 24 óra alatt megtanulható, ebből következően az államháztartási könyvelési tudás hiánya okozza a problémát; emellett kihangsúlyozta, hogy "az ASP bevezetése előtt sem lehetett határidőn túl beadni a beszámolókat, tehát a költségvetési tervezet visszado-
- 23/24 -
bása, illetve a normatíva felfüggesztése nem az ASP használata miatt történt."[3]
A polgármester a 2018. január 2-i rendkívüli ülésen javaslatot tett az adósságrendezési eljárás megindítására, előterjesztését azonban nem támogatták a települési képviselők. Ellenben a 2/2018. (I. 02.) képviselő-testületi határozatukban felkérték a polgármestert, hogy készítsen tájékoztatót és intézkedési tervet arról, hogy az Önkormányzat hogyan tudja rendezni a 90 napon túli tartozásait, és felkérték arra is, készítsen gördülő likviditási tervet 10 napos dekádonként három hónapra, majd a költségvetési rendelet elfogadását követően havonta.
Az ülés jegyzőkönyvének 1.1. számú melléklete tartalmazta az Önkormányzat és intézményei kifizetetlen számláinak részletezését, amely szerint 2018. január 17-én közel 70 millió forint adóssága volt a helyhatóságnak, s ebből közel 8 millió forint volt a 90 napon túl lejárt tartozás.
A határozat 1. pontjában a következőképpen fogalmazták meg döntésük indokát: a Képviselő-testület "tekintettel arra, hogy az Önkormányzatnak 90 napon túli lejárt tartozása van, és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján indokolt az adósságrendezési eljárás megindítása, valamint arra, hogy a likviditási terv és a pénzügyi kimutatások alapján az elkövetkezendő időszakban, hónapokban az Önkormányzat adósságállománya előreláthatóan folyamatosan nő, az Önkormányzat pénzügyi stabilitása érdekében az adósságrendezési eljárás megindításáról dönt."[4]
Mint ahogyan mindegyik eljárás esetében, ebben az esetben is lényegesnek tűnhet feltárni az adósságrendezéshez vezető okokat. A különböző médiaforrások azonban elég színes palettán részletezték az önkormányzati gazdálkodás hiányosságait, többek között okként említve meg a volt polgármester helytelen gazdálkodási gyakorlatát, a jegyzők és köztisztviselők fluktuációját, valamint az ASP rendszer elsajátításából következő nehézségeket. Éppen ezért elsősorban a hitelesnek tekinthető önkormányzati dokumentumok alapján próbáltam megvilágítani az adósságrendezés előzményeit.
Az önkormányzat reorganizációs programjában azt rögzítette dr. Keresztury Mónika jegyző, hogy "az Önkormányzat eladósodásához és ezzel együtt a kényszerű adósságrendezési eljáráshoz több tényező együttes hatása járult hozzá. Ezek a főbb okok a következők:
• Az önkormányzatok által ellátott (többnyire kötelezően ellátandó) feladatok központi finanszírozási hányadának folyamatos csökkenése, amelynek során a normatív támogatások aránya a feladatfinanszírozásból az összes kiadáshoz képest csökkent, ennek megfelelően az önkormányzat hozzájárulása egyre nagyobb hányadot igényelt. Ez elsősorban az olyan, alacsony helyi adóbevételekkel és adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatokat, mint Csanádpalota Város Önkormányzatát érintette hátrányosan.
• Hozzájárult az eladósodáshoz az uniós projektek önrészéhez szükséges önkormányzati pénzeszközigény.
• A kötelezettség-állomány növekedésüteme, kezelhetősége az új számviteli nyilvántartási ASP rendszer bevezetésével egyidejűleg nehezen áttekinthetővé vált.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
