Az Amerikai Egyesült Államok egyetemeinek jogi karain - éppúgy, mint Nyugat-Európa felsőfokú oktatási intézményeiben - ismeretlen a (nálunk sokat "szidott", de jobb híján egyelőre működő) felvételi vizsga fogalma. Az egyetemi jogászképzés megkezdésének feltétele ugyanis (az intézményenként változó mértékű, de meglehetősen "borsos" tandíj befizetésén túl), egy (bármilyen jellegű) főiskolai diploma megszerzése. Azaz, amennyiben valaki jogásznak készül, az érettségi után először 2-3 éves főiskolát végez el, és ezt követően iratkozhat be valamelyik jogi karra. A jogászképzés (nappali tagozaton) mindössze három év (hat szemeszter). A hallgatóknak az utolsó évben kell - összesen 120 óra - szakmai gyakorlatot teljesíteniük, tehát bíróságon, ügyészségen, ügyvéd mellett, vagy más jogi tevékenységet végző helyen dolgozniuk.
Az egyetemi képzést lezáró államvizsga intézményenként változó: Vannak olyan egyetemek, amelyeknek záróvizsgái lehetőséget adnak arra, hogy a végzett hallgató az USA bármely államában elhelyezkedjen jogászként, vagyis a vizsgát (és ezzel együtt a jogi diplomát) valamennyi tagállam elismeri. A "kisebb" (kevésbé híres) jogi karokon letett záróvizsga csak az adott államban teszi lehetővé a jogászként működést. Amennyiben tehát az illető más államban óhajt dolgozni, részt kell vennie az adott tagállam által szervezett tanfolyamon, amelynek végén (különbözeti) vizsgát kell tennie - természetesen a "tagállami" jogból (National Law). Megjegyzendő: a szövetségi jogot (Federal Law) - eltérő mennyiségben és színvonalon ugyan, de - minden egyetemen oktatják.
További feltétele a jogászként történő munkavállalásnak, hogy a tagállam engedélyt adjon a praktizáláshoz. Az engedély a megszerzéséhez szükséges meghatározott ideig tartó gyakorlat (ennek mértéke államonként változó) és egy ún. komplex vizsga letétele. Ez a vizsga mindenütt egységes, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban abszolválják, mindenütt a kiemelt jelentőségű tantárgyak ismeretéből kell számot adni.
A Graduális Program olyan szakosított tanulmányi kurzusokat is ajánl, amelyek hozzásegítik mind az Egyesült Államokban, mind a külföldön végzett hallgatókat bizonyos területeken (pl. nemzetközi és összehasonlító jog, adóügy, értékpapír és pénzügyi jog) a Master of Laws fokozathoz. A Master of Laws programot elsősorban külföldi diákok részé-
- 155/156 -
re szervezik. Ez a graduális képzés vegyíti az amerikai jog alapvető követelményeit a külföldi diák saját érdeklődési területéhez szabott fakultatív kurzusokkal. Mindazokat, akik kiemelkedő eredménnyel teljesítik a kurzus követelményeit, az LL.M fokozat eléréséhez szükséges egyéni tanulmányok megtervezésére ösztönzik. A Master of Laws fokozatra jelentkezőkkel szembeni elvárás, hogy a fő kutatási területükről nagyobb terjedelmű tudományos munkát készítsenek. Ennek az ún. Graduate Papernek a megírása többnyire egy-egy fakultást irányító oktató felügyeletével történik valamely szeminárium, illetve kurzus keretén belül, vagy attól függetlenül. Az LL.M hallgatók jogi folyóiratokban rendszeresen közzéteszik tanulmányuk már elkészült(nek vélt) részeit, hiszen a "publikálható minőség" alapkövetelmény a Graduate Paper megírásánál.
A masterképzésen kívül az egyetemek sok más lehetőséget is kínálnak a graduális tanulmányok keretei között, beleértve a különböző ösztöndíjakat (pl. egyéves Future Law Professor ösztöndíjat) és a reménybeli jogtudósoknak szóló doktori programot.
A jogi pálya azok számára áll nyitva tehát, akik az érettségit követően elvégeztek valamely főiskolát, majd beiratkoztak és diplomát szereztek valamelyik jogi karon, néhány év gyakornoki idő után letették az ún. komplex vizsgát, és megkapták a tagállamtól a praktizálási engedélyt. Amennyiben nem abban az államban kíván az illető dolgozni, amelyikben a jogi egyetemet végezte (eltekintve néhány kivételtől) a fentieken túl, le kell tennie a tagállami "különbözeti" vizsgát is.
Végezetül - anélkül hogy híres egyetemeket, illetve azok jogi karait nevesíteném, elkerülve egyúttal bármiféle sorrend önkényes felállítását - megjegyzem, hogy talán a világ egyetlen országában sem befolyásolja annyira a leendő jogászok elhelyezkedési lehetőségeit az a tény, hogy melyik egyetem jogi karán végeztek, mint az Egyesült Államokban (hozzáteszem nem mellékes a tanulmányi eredmény, azaz a diploma minősítése sem).
Az Alkotmányjogot (Constitutional Law) valamennyi egyetemen - a büntetőjog és büntető-eljárásjog, valamint a polgári és polgári eljárásjog mellett - kiemelt tantárgyként kezelik. Ez azt jelenti - többek között -, hogy mindenkinek kötelező a fenti tárgyakat hallgatni, illetve ezekből meghatározott időben vizsgát tenni. Alkotmányjogot a hallgatók az első évben tanulnak: előadásra ebből a tantárgyból általában hetente kétszer kerül sor.
A tantárgy fókuszában az Egyesült Államok Alkotmányának alapelvei, keretei , illetve ezek történelmi és mai összefüggései állanak. Magában foglalja a tárgy a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatát, a kormányzati hatalom szövetségi rendszerbeli megosztását - figyelemmel a szövetségi kereskedelemre és adójogra, valamint az Államok nemzetközi kapcsolataira is.
Az Alkotmánytörténet című (szintén alap)tantárgy témája az Alkotmány (valamint a Bill of Rights és a többi alkotmánymódosítás) filozófiai, történelmi, politikai hátterének feldolgozása. A tantárgy részletesen elemzi az Alapító Atyákra ható (ókori) görög-, római és a "modern" angol filozófusok elméleteit.
Az alaptantárgyakhoz kapcsolódó kurzusokon a hallgatók (a teljesség igénye nélkül) megismerkedhetnek:
- a szövetségi bíráskodás rendszerével, felépítésével, eljárásaival (ez a kurzus azok számára fontos elsősorban, akik a bírósági adminisztrációban kívánnak elhelyezkedni),
- a különböző kormányzati intézkedések döntéshozatali mechanizmusával,
- a (szövetségi) jogalkotás, illetve jogszabály-értelmezés alapkérdéseivel,
- a közigazgatási jog körébe tartozó ún. kormányzati szerződésekkel, megállapodásokkal, szabályzatokkal (a központi szervek alapvető működési szabályait tartalmazó dokumentumokkal), valamint
- a különböző jogágak (polgári jog, közigazgatási jog, adójog és munkajog) alkotmányjogi összefüggéseivel.
A kurzusok egy részét kifejezetten "haladó" megjelöléssel látják el. Ezek a tárgyak történelmi és teoretikus megközelítésben tárgyalják az alkotmányjog bizonyos területeit, ezeket azoknak a hallgatóknak ajánlják, akik elméleti karrierben gondolkoznak.
A meghirdetett szemináriumok elsősorban az oktatók érdeklődési-kutatási területeit tükrözik, de mindenképpen fontos segítséget nyújtanak a főtantárgy, illetve az ahhoz kapcsolódó kurzusok elmélyítéséhez, gyakorlati alkalmazásához. Mindössze néhány érdekesebb cím közülük:
- Afro-amerikai identitástudat,
- Halálbüntetés: kit végeznek ki és miért?
- Állampolgársági jog,
- Egyházjog,
- Kongresszusi jog,
- Jogi konzervativizmus és politika az Egyesült Államokban,
- Alkotmányos értékek és az amerikai közoktatás,
- Méltóság, illendőség és könyörületesség az alkotmányjogban,
- Indiánjog,
- Fegyveres erőszak elleni védelem: jog és politika,
- Diszkrimináció tilalma,
- Ügyvédkedés Washingtonban,
- Idegenrendészet: bevándorlási és honosítási jog.
Tekintettel arra, hogy egyrészt - a nálunk ismert - külön "gyakorlati oktatás" nem létezik, másrészt, hogy a jogrendszer elsősorban a precedensekre épül, a nagyelőadások meglehetősen praktikus jellegűek. Az oktató - miután ismerteti a (szövetségi jog) vonatkozó általános szabályait és elveit, felvet egy problémát (többnyire megtörtént, vagy folyamatban levő ügyről van szó), és ezt a jogesetet próbálják a hallgatók, addigi ismereteiket felhasználva, az előadáson megoldani. Az is előfordul, hogy a tanár előre megadja a megoldást is, ilyenkor a hallgatóknak az a feladatuk, hogy indokolják a döntést. Ezek az ügyek természetesen a szövetségi alkotmányjog ismeretét mélyítik el, illetve feltételezik. Mindkét szemeszter végén a hallgatók (hosszadalmas - mintegy 3-4 órás) írásbeli vizsgát tesznek, amely tulajdonképpen szintén jogesetmegoldás, azaz a vizsga a leendő jogászok jogalkalmazási (némely esetben jogalkotási) készségét igyekszik mérni. (Megjegyzendő: a feladat megoldásához minden esetben szükséges a tételes jog -, illetve a precedensek fellelhetőségének ismerete.)
A szövetségi alkotmányjog ismeretéből - figyelemmel a tantárgy kiemelt jelentőségére - számot kell adni az egyetemet lezáró államvizsgán és a praktizálási engedély megszerzéséhez szükséges ún. komplex vizsgán is. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi adjunktus.
Visszaugrás
