Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Tarpai Zoltán: Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ-ök) (Jegyző, 2017/2., 33-34. o.)

6. rész: Rendelkezési nyilvántartás

Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás tekintetében a jogszabályi keretek kijelölték azt a mozgásteret, amelynek egyik fő alkotóeleme az ügyfél rendelkezési jogának általános kimondása. Mindez nagyobb ügyfélszabadság biztosítását jelenti azáltal, hogy az ügyfél ügyintézési rendelkezésében szabhatja meg a hatóság-ügyfél kapcsolat jellegét. Ez nem csupán opció az ügyfelek részéről, hanem egyúttal kötelezés is a hatóság oldalán, hiszen a hatóság köteles az ügyfél ügyintézési rendelkezését az elektronikus kapcsolattartás során figyelembe venni. Az ügyintézési folyamatok eddig kialakult és megszokott menetét, valamint ritmusát mindez nagymértékben átrajzolja majd a közeljövőben. Hogy mit is jelent ez pontosan? A rendelkezési nyilvántartás megadja a választ.

A cikksorozat korábbi részeiben többször is említésre került, hogy az ügyintézés kereteit immár az ügyfelek rendelkezései teremtik meg, vagyis az elektronikus ügyintézés új modelljében hangsúlyossá vált az ügyfelek önrendelkezési joga.

Ezek a rendelkezések az ügyintézés egyes általános kérdéseire terjednek ki. Az ügyintézés módjára, az elérhetőségi adatokra, az adatkezelési hozzájárulásokra, vagy éppen a meghatalmazásokra.

Ügyintézési rendelkezésként kell értelmezni az ügyfeleknek az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott tartalmú, űrlap szerinti formában tett és nyilvántartásba vett rendelkezéseit. Az ügyfél tehát szabadon dönthet arról, hogy adott esetben például milyen értesítési formákat, milyen azonosítási szolgáltatásokat kíván igénybe venni.

A rendelkezési nyilvántartás ezeket, az ügyfél ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván. Nem csupán hiteles módon tárolja azokat, de az arra jogosult szervezetek részére megismerhetővé is teszi. Az ügyfél számára a rendelkezési nyilvántartás használatával válik biztosítottá az, hogy ügyintézése alapvető kereteit önállóan szabályozza.

A rendelkezési nyilvántartás kiemelten fontos láncszeme az elektronikus ügyintézéseknek, ugyanis a hatályos jogszabályok alapján a hatóság az ügyféllel való kapcsolattartás során köteles figyelembe venni az ügyfél ügyintézési rendelkezéseit. Elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartás esetén is egyaránt. Ha megvalósul egy ügytípus vagy egy szolgáltatás elektronikus igénybevételi lehetősége, akkor ezekhez kapcsolódik egy ún. elektronikus ügyintézési rendelkezés, és az ügyfél dönthet, élni kíván-e az adott lehetőséggel.

A szolgáltatás személyesen, elektronikusan és telefonos csatornán is önkéntes módon vehető igénybe. Személyesen az ország valamennyi kormányablak és okmányirodai, illetve kijelölt postai ügyfélszolgálatán érhető el. Az ügyintézéshez érvényes személyazonosításra alkalmas okmány bemutatása szükséges. Elektronikus úton a Kormányzati Azonosítási Ügynök által alkalmazott azonosítással, a Webes Ügysegéd rendszeren keresztül érhető el a nyilvántartás, ahol alaprendelkezést és további rendelkezéseket is lehet tenni. Telefonon akkor van lehetőség igénybe venni a szolgáltatást, amennyiben már létezik alaprendelkezés. Ebben az esetben további rendelkezések megtételére van lehetősége - telefonos azonosítást követően - a Kormányzati Ügyfélvonal közreműködésével.

A rendelkezési nyilvántartásba jelenleg kizárólag 18 év feletti természetes személyek tehetnek rendelkezést. A nem természetes személyek rendelkezéstételi lehetősége a jelenleg is folyamatban lévő fejlesztések eredményeként jön majd létre. Az ügyfelek ingyen, regisztrációt követően vehetik igénybe a szolgáltatás egyes funkcióit.

Az ügyfelek először minden esetben egy alaprendelkezést tesznek, amelynek során megadhatják hivatalos kapcsolattartási adataikat. Ennek során több nyilatkozatot is tesz az ügyfél az internetes ügyintézés, telefonos ügyintézés, elektronikus és postai úton történő kapcsolattartás tárgyában. Az alaprendelkezésnél minden felajánlott kérdésben meg kell határoznia az ügyfélnek, hogy miként rendelkezik. Az alaprendelkezés során az ügyfél dönthet akár arról is, hogy egyáltalán nem kíván elektronikusan ügyet intézni. Mivel az alaprendelkezésben foglaltak alapján nyílik meg a lehetőség az elektronikus ügyintézésre, valamint további rendelkezések tételére, ezért ha ez a lépés nem történik meg, további rendelkezés nem tehető.

Lehetőség van arról is határozni, hogy az ügyfelet milyen módon azonosíthatja az adott szervezet elektronikus ügyintézése során.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére