I. A jelen tanulmány elsősorban nem az 54/2004. (XII. 13.) Alkotmánybírósági Határozat ("AB határozat") érdeméről, a szakmai és a szélesebb értelemben vett közvélemény általi fogadtatásáról óhajt véleményt mondani, hanem az AB határozat apropójára kíván bizonyos kriminálpolitikai és dogmatikai kérdésekkel foglalkozni.
A Btk. a rendszerváltást követően napjainkig mintegy hatvan, kisebb-nagyobb módosítást élt meg. A módosítások kisebb mértékben az Általános Részt, nagyobb mértékben a Különös Részt érintették. Mint ismeretes, a Különös Rész körében a két legnagyobb panelt - amelyet a politikai, társadalmi és a gazdasági rend változásának logikájaként ki kellett cserélni - az állam elleni bűncselekmények és a gazdasági bűncselekmények jelentették. Ezeknek az alapvető változtatásoknak a "lezajlása" után kisebb részterületek, netán csak egyes törvényi tényállások változtatására került sor.
Az erősen érintett területek egyike a kábítószerrel visszaélés volt. A rendszerváltást követő alapvető rendelkezést az 1993. évi XVII. törvény - amely 1993. május 15-től 1999. február 28-ig volt hatályban - tartalmazta. Terjedelme szerint két szakaszt foglalt magában: a 282. §-t és a 282/A. §-t. (Ez utóbbi büntethetőséget megszüntető okot konstruált annak az elkövetőnek a javára, aki a bűncselekményt - saját használatra szánt - csekély mennyiségű kábítószerre követte el, feltéve, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolta a legalább hat hónapig tartó gyógyító kezelésben részesülését.)
A szabályozás második időszaka az 1998. évi LXXXVII. törvény - 1999. március elsejével történt -hatályba lépésével vette kezdetét. Ez a törvény egy szigorúbb és sokkal részletesebb megoldást tartalmazott. Az akkori Miniszterelnök úr által annak idején meghirdetett jelszó valahogy így hangzott: Aki a droggal kacérkodik, az ördöggel cimborál. A Btk. 282. §-ának és a 282/A. § szövege lényegében változott meg és terjedelmében jelentősen megnőtt. Büntethetőséget megszüntető ok lett a kábítószerfüggő személynek a (saját) kábítószer fogyasztása, illetőleg csekély mennyiségű kábítószernek saját fogyasztás céljából való előállítása, feltéve, hogy az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolta: legalább hat hónapig folyamatosan kábítószer függőséget gyógyító kezelésben részesült. Sőt, ez utóbbi feltétel esetén a büntethetőséget megszüntető ok hatálya arra a kábítószerfüggő személyre is kiterjed, aki - két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt követett el. Az 1998. évi törvény a büntethetőséget megszüntető okot úgy finomította, hogy azt lényegében a kábítószerfüggő személyre korlátozta, hiszen elvonókezelésben csak kábítószerfüggő személyt lehet részesíteni.
A harmadik korszakot a 2003. évi II. törvény jelentette, amely 2003. március 1. napján lépett hatályba. A törvényi rendelkezések terjedelmét jelentősen megnövelte, a "Visszaélés kábítószerrel" elnevezésű bűncselekmény törvényi tényállásait a Btk. legterjedelmesebb Különös Részbeli szabályhalmazává fokozta. A szóban forgó paragrafusok: 282. §, 282/A. §, 282/B. §, 282/C. §, 283 §. Úgy gondolom, hogy a legjelentősebb változást a Btk. 283. §-a tartalmazta.
Büntethetőséget megszüntető okot fogalmazott meg annak a nem kábítószerfüggő személynek a javára, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, megszerez stb. (a "fogyasztás" is a megszerzés fogalma alá esik) - feltéve, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja: legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. (Értelemszerűen ide a megelőző-felvilágosító szolgáltatás vonatkozik.)
Büntethetőséget megszüntető okot fogalmazott meg - továbbá - annak a kábítószerfüggő személynek a javára, aki jelentős mennyiséget el nem érő kábítószert saját használatra termeszt, megszerez stb. (a "fogyasztás" is a megszerzés fogalma alá esik) - feltéve, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja: legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt.
Az előzőekben jellemzett bűncselekményt elkövető kábítószerfüggő személy javára büntethetőséget megszüntető okot fogalmaz arra az esetre is, ha a kábítószer fogyasztással összefüggésben - két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő - más bűncselekményt is elkövetett, feltéve, ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer függőséget gyógyító kezelésben részesült.
A fentiekben jellemzett büntethetőséget megszüntető okokat az 54/2004. (XII. 13.) AB határozat nem érintette. Ezek az okok a saját fogyasztással függnek össze, és az előzőekben ismertetett feltétel - lényegében önkéntes - teljesítése esetén hatályosulnak. Az így felkínált büntetlenség kriminálpolitikai szempontból az elterelés.
A 2003. évi II. törvény azonban büntethetőséget megszüntető okokat létesített olyan esetekre is, amelyekben nem kábítószerfüggő személy csekély mennyiségű kábítószert másnak átad vagy kínál. A Btk. 283. §-nak több bekezdésében a büntethetőséget megszüntető ok hatá-lyosulásának alapja a "csekély mennyiségű kábítószer együttesen történő fogyasztásának alkalmával" történő elkövetés (kínál, átad). Ez a büntethetőséget megszüntető ok annak a huszonegyedik életévét meg nem haladott személynek a javára is hatályosul, aki oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetőleg közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek te-
rületén, illetőleg annak közvetlen környezetében "csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer fogyasztás alkalmával kínál vagy átad." A büntethetőséget megszüntető ok hatályosulásának itt is az a feltétele, hogy az elkövető az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja: legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. A büntethetőséget megszüntető ok itt is a már többször említett feltétel teljesítése.
Mint ismeretes, a 2003. II. törvény 2003. március 1-jén lépett hatályba és ezt a törvényt érintette - 2004. december 13-án - az 54/2004. (XII. 13.) AB határozat.
Az AB határozat részben a 282. §, 282/A. §, 282/B. §, és a 282/C. §-ban szereplő "hatósági engedély" fogalmának értelmezése során állapította meg annak alkotmányellenességét.
Ami azonban ennél lényegesen fontosabb: a Btk. 283. §-ban foglalt büntethetőséget megszüntető azokat az okokat nyilvánítja alkotmányellenesnek, amelyek a büntetlenséget a csekély mennyiségű kábítószer együttesen történő fogyasztásának alkalmával hozzák összefüggésbe, pontosabban éppen erre a mennyiségre és "alkalomra" alapítják. (Tehát érintetlenek maradnak a saját fogyasztás - csekély mennyiségre vonatkozó esetei.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
