A következőkben a gazdasági társaságokról szóló többször módosított 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) és a Munka Törvénykönyvéről szóló, szintén számos esetben módosított 1992. évi XXII. tv. (Mt.) azon rendelkezéseit kívánom vizsgálat tárgyává tenni, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Ezen vizsgálódás keretében nem kizárólag a kapcsolódási pontok szabályanyagának bemutatására, hanem sokkal inkább az ennek kapcsán felvetődő problematikus kérdések elemzésére és megoldási alternatívák felvázolására kívánom a hangsúlyt helyezni.
A Gt. előírja, hogy ha a munkavállalói létszám éves átlagban 200 fő felett van, az adott társasági formában felügyelő bizottság működése kötelező. Az ilyen felügyelő bizottságban a résztvevők 1/3-a munkavállalói képviselőkből kell, hogy álljon. Ezzel kapcsolatosan a problémát az okozza, hogy a munkavállalói képviselőket az üzemi tanács jelöli a szakszervezet véleményének kikérése mellett. Probléma, ill. kérdésként vetődik fel, hogy mi a legális helyzet akkor, ha az adott társasági formánál üzemi tanács nem működik (bár az az Mt. szabályai szerint 50 fő felett kötelező). Ez esetben nem tisztázott, hogyan lesznek a munkavállalói képviselők jelölve, ill. megválasztva. Szakszervezet hiányában a szakszervezeti vélemény elmaradása még önmagában - bár jogilag kifogásolható - nem okoz áthidalhatatlan problémát. Miután a Gt. szabályaira a kogencia jellemző, a cégbíróság ezen munkavállalói képviselők hiányában megnyilvánuló törvénysértő magatartás esetében a törvényes működés helyreállítása végett bírságolhatja az adott gazdasági társaságot, azonban miután a társaságnak az üzemi tanács létrehozására nincs befolyása, ez igazán eredményre nem vezethet.
Megoldásként vethető fel, hogy - szemben ezzel a jelenlegi törvényi szabályozással, de az Mt.-ben fellelhető hasonló jellegű problémák megoldásában mutatkozó gyakorlat szerint - az üzemi tanács hiányában a munkavállalók közössége lenne jogosult jelöltet állítani. További probléma, hogy még ha lenne is jelöltállításra jogosult szervezet, az mégsem él ezzel a jogával, azaz ha senki sem állít munkavállalói jelöltet, bár a Gt. kogens szabályai szerint ilyen esetekben az 1/3-os munkavállalói képviselet a felügyelő bizottságban kötelező. Ez esetben álláspontom szerint - amely nem egyezik meg a törvényi szabályozással - el lehet, illetve el kell tekinteni a munkavállalói képviselők személyétől. Ez utóbbi álláspontom indoka, hogy a felügyelő bizottság törvényes felállítása csak e módon lehetséges, illetve a munkavállalók terhére írható és a részükre biztosított jogosultság elmaradása nem okozhat a gazdasági társaság működését illetően hátrányos, a társaságra nézve szankciókat eredményező helyzetet.
A Gt. szerint vezető tisztségviselő: közkereseti társaság, betéti társaság esetében az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaság vonatkozásában az ügyvezető(k), míg Részvénytársaságnál az igazgatóság (igazgatóság tagjai), vagy vezérigazgató a zárt körű alapítású rt., illetve egyszemélyes rt. esetén.
Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője és helyettese.
Az előbbi, jellegében két eltérő jogintézmény közötti hasonlóságok a következők:
- az adott szervezet operatív irányítását, vezetését látják el, így tevékenységük jellege, célja azonos, ill. hasonló;
- csak természetes személy láthatja el az előbbi tisztségeket, illetve feladatokat;
- csak személyesen látható el a tisztség; általános jellegű képviseletre ez esetben nincs mód;
- részben hasonló összeférhetetlenségi szabályok [Gt. 25. §, Mt. 191. § (2) bek.] vonatkoznak mindkét esetkörre, így pl. nem szerezhet az említett tisztséget betöltő személy részesedést azonos vagy hasonló tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél;
- a felelősségi szabályokban mutatkozó azonosság, nevezetesen főszabályként mind az Mt., mind a Gt. hatálya alá tartozó ilyen személyek a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel.
A fellelhető főbb eltérések az alábbiak:
- A vezető tisztségviselők egy részénél a munkaviszony a Gt. szerint (vagy a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása alapján) kizárt. Lehet vezetőállású munkavállaló az is, aki nem vezető tisztségviselő (pl. cégvezető vagy bármely más ilyen minőségben munkaszerződéssel alkalmazott személy). Megjegyzendő, a cégvezetőnél nem kell feltétlenül munkaszerződéssel létesített kapcsolatnak fennállnia, az megbízási szerződés alapján is ellátható;
- A vezető tisztségviselők utasíthatósága korlátozott a jellegadó megbízási jogviszonyra tekintettel. Pl. az ügyvezetés körébe eső hatáskör elvonásának tilalma a Gt.-ben nevesítetten előírásra kerül.
Megjegyzendő, hogy az Mt. szerinti vezető is speciális munkaviszonynak minősül, némileg közelítve az előbbi kategóriához. Az általánostól eltérő sajátosság abban lelhető fel, hogy a munkajogi kötöttségek és védelem korlátozottabb az általánosnál, míg a vezetők felelőssége jóval fokozottabb ennél.
Az előbbi, Mt. szerint főszabályként megfogalmazottaktól eltérő szabályok a következők:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
