Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (a továbbiakban: UNHCR) adatai szerint 2015-ben a világ 174 országában mintegy 2,45 millió menedékkérelmet terjesztettek elő. Ez a szám azon túl, hogy az előző évben benyújtott 1,66 millió menedékkérelemhez képest 48% emelkedést jelent, a legmagasabb számú regisztrált kérelem a világszervezet történetében.[1] 2015-ben csak az Európai Unió tagállamainak hatóságai összesen 1 248 365 menedékkérelmet regisztráltak.[2]
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH) 2015-ben 177 135 menedékkérelmet regisztrált,[3] azonban az illegális határátlépők száma ennek több mint kétszerese volt.[4] Hazánk az Európába irányuló tömeges beáramlás szempontjából tranzit országnak számít, amit jól bizonyít, hogy a BÁH 2015-ben több mint százharmincezer kérelmező esetében azért volt kénytelen a menedékjogi eljárást megszüntetni, mert a külföldiek röviddel az országba érkezésüket követően, az Európai Unió valamelyik tagállamába távoztak.[5] Az UNHCR számításai szerint az érdemi elbírálás nélkül lezárt ügyeket nem számítva, 2015-ben ténylegesen 74 200 új menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon, amelynek eredményeként hazánk a regisztrált menedékkérelmek tekintetében a világ nyolcadik legnagyobb fogadó állama volt.[6]
A menedékkérelmek számának emelkedésével számottevően megnőtt a kísérő nélküli kiskorúaknak, vagyis azoknak a tizennyolcadik életévüket be nem töltött külföldieknek száma is, akik jogszabály vagy szokás alapján a felügyeletükért felelős nagykorú személy kísérete nélkül léptek az ország területére, vagy a belépést követően maradtak felügyelet nélkül.[7] 2015-ben a világ 78 országában 98 000 kísérő nélküli kiskorú kért menedéket, ami a 2014-ben előterjesztett 34 300 kérelem több mint kétszerese. A kísérő nélküli kiskorúak számára Svédország volt a legnépszerűbb célállomás, amelyet jól bizonyít, hogy a 2014-ben benyújtott körülbelül 7000 kérelemmel szemben, 2015-ben már mintegy 35 800 kísérő nélküli kiskorú kért menedékjogot az országban, amely szám az újonnan benyújtott menedékkérelem több mint egyötöde volt.[8]
2015-ben a BÁH 8804 kísérő nélküli kiskorútól[9] származó menedékkérelmet regisztrált, ami a 2014-ben benyújtott 603 kérelemhez képest több mint tízszeres emelkedést jelentett.[10]
2015-ben és 2016-ban több kormányzati döntés is született annak érdekében, hogy a hazai intézményrendszer a tömeges méretű beáramlással sikeresen megbirkózzon. Az Európai Unió tagállamai között Magyarország volt az első, amely a migrációs hullámra válaszul előbb a Szerbiával,[11] majd a Horvátországgal[12] közös szárazföldi határai mentén ideiglenes biztonsági határzárat, közismert nevén "pengés drótkerítést" létesített, ami 2015. október 17-én nulla órától az érintett határszakaszok teljes hosszában üzemel.
A Büntető Törvénykönyv 2015. szeptember 15-én hatályba lépett rendelkezései értelmében mind a határzár tiltott átlépése,[13] mind a határzár megrongálása[14] bűncselekmény, amelynek elkövetésével összefüggésben 14
- 1/2 -
Tranzitzónák a horvát-magyar valamint a szerb-magyar államhatáron[19]
és 17 év közötti életkorban lévő gyermekek, vagyis kísérő nélküli kiskorúak is felelősségre vonhatók.
A Magyarországra tömegesen érkező külföldiek többsége semmiféle személyazonosító okmánnyal sem rendelkezett, vagy ha mégis, akkor azokat elrejtették a hatóság előtt. Gyakori, hogy a menedékkérő nem a valós személyazonosító adatait közölte a hatósággal, illetve nem a származási, hanem más ország állampolgárának vallotta magát.[16] A biztonsági határzárral egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismerést kérő személyek (a továbbiakban: elismerést kérő) átmeneti tartózkodására, a menekültügyi, idegenrendészeti eljárások lefolytatására, valamint az ezekhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgáló tranzitzónák is üzemelni kezdtek.[17] A külföldiek személyazonosságának megállapításával kapcsolatos nehézségek eredményeként, az országhatár átlépésére, illetve az ország területén történő jogszerű tartózkodásra jogosító okmányokkal nem rendelkező, elismerést kérő személyek csak valamelyik tranzitzónán keresztül léphetnek be Magyarországra és folyamodhatnak nemzetközi védelemért.[18]
Egy 2016. július 5-én hatályba lépett jogszabály módosítás értelmében, a rendőr a szerb-magyar, illetve a horvát-magyar államhatártól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül, a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit feltartóztathatja és a műszaki határzár legközelebbi kapuján, a kerítés túlsó oldalára átkísérhette.[20] Az említett rendelkezést az Országgyűlés 2017-ben tovább szigorította azzal, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet[21] idején a rendőr Magyarország területén bárhol jogellenesen tartózkodó külföldit feltartóztathatja és bűncselekmény elkövetésének gyanúját kivéve, a műszaki határzár legközelebbi kapuján, a kerítés túlsó oldalára átkísérheti.[22]
A 2015-ben és 2016-ban bevezetett hazai és külföldi intézkedések[23] hatására 2016-ban a Magyarország területére a zöldhatáron át érkező külföldiek száma már csak 29 432 volt. Az illegális határátlépő külföldiek számának csökkenésével egyidejűleg, kevesebb kísérő nélküli kiskorú érkezett az országba. A kísérő nélküli kiskorúak számának csökkenését mutatja, hogy az 2016-ban már csak 1221 menedékkérelmet nyújtottak be az országban, ami az előző évi adat alig 14%-a.[24]
Magyarországon 2017. évi március 28. előtt kísérő nélküli kiskorút nem lehetett fogva tartani. Amennyiben az illegális határátlépő, személyazonosító okmányokkal nem rendelkező, menedékkérelmet előterjesztő külföldiről az elsődleges orvosi vizsgálat valószínűsítette, hogy kiskorú, gyermekintézménybe kellett őt küldeni. Az említett időpontot követően, ha a kérelmező 14 év alatti kísérő nélküli kiskorú, akkor a menekültügyi hatóság az országba való beléptetést követően, az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le. Ilyen esetben a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét elrendelő gyermekvédelmi gyám kijelölése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének
- 2/3 -
megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni.[25] A menekültügyi hatóság a 14. életévét betöltött elismerést kérő részére a jogerős döntés, vagy a dublini átadásról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig tartózkodási helyként a tranzitzóna területét jelöli ki.[26]
Az illegális határátlépő kísérő nélküli kiskorúakat érintő legfrissebb szigorítás, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet[27] idején a tizennegyedik életévét betöltött, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött, elismerését kérő[28] kísérő nélküli kiskorúra a gyermekvédelmi szóló törvényt[29] nem lehet alkalmazni.[30] A 2017. évi XX. törvény hatálybalépését követően a tizennegyedik életévét betöltött kísérő nélküli kiskorú kérelmező kötelező tartózkodási helyeként, főszabályként a tranzitzónát kell jelölni,[31] továbbá az említett körbe tartozó, de már gyermekintézményben lévő társaikat is vissza lehet oda szállítani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
