Az adóztatás teljes rendszerét érintő változások 2018. január 1-jén nem következtek be, ám az egyes alrendszerek felülvizsgálata után belépett törvénymódosítások, feltehetően mindezeket megelőző közgazdasági és alapvető jogelvek betartását alapszabálynak elfogadó elemzések változása, az önkormányzat hatáskörébe tartozó adóztatási formák aktuális helyzetét, szükségességét igazolandó gondolatok felvetését sürgetik.
Tenni kell ezt olyan feltételrendszerben, amikor az önkormányzati feladatok jelentős része központi, állami hatáskörbe került, ezzel párhuzamosan a finanszírozás rendje átalakult, a helyi mozgáslehetőségek beszűkültek. Feltehetően változik a települések közötti alá- és mellérendeltségi, társulási feladatok megosztása miatti kapcsolat, a közvetlen és közvetett irányítási, igazgatási rend eddigi formája, tehát egy alapvetően megváltozott, vagy néhány témakörben, feladat érintettségében az eddigiektől jól eltérő koncepciók megfogalmazása indokolt.
Indokoltnak tűnik az önkormányzati bevételeket biztosító helyi adóztatás helyzetének ismételt áttekintése néhány figyelemre érdemesnek minősíthető gondolattal, továbbá annak feltételezésével, hogy az adóztatási hatáskör jogosítványai, illetékességi hatásköre nem csökken a közeli és távolabbi időszakban, tehát a településeken élő lakosság önkormányzatok által biztosítandó feladatellátása nem változik.
Az előző években az önkormányzatok többsége a helyi adótörvényben meghatározott adófajtákban a maximális adótételt alkalmazta, a mértékek emelésében és a kedvezmények, mentességek csökkentésében tartalékok alig vannak. Potenciális forrásként esetleg az adóapparátus szakszerű munkavégzését, a működés hatékonyságát, egyes adófajták (pl.: ingatlanhoz kapcsolható) adókivetési módszerében bekövetkező változtatást, az adóellenőrzési rendszer preventív funkciójának érvényre juttatását kell alkalmazni. Itt érdemes megjegyezni, hogy sajnálatosan az adó szabályozási funkciójának (piaci hatás) szerepe egyre kevésbé érvényesül a bevételi funkciójával szemben, mert az utóbbi dominanciája jellemző a feladatfinanszírozás biztosítása érdekében. A költségvetési bevétel tervezésénél az adószakmai szempontoknak meghatározónak kell lenni a politikai elképzelésekkel szemben, csak így lehet biztosítani a feladatellátást és a szűkebb értelemben vett településfejlesztést a megalapozatlan hipotézisekkel szemben. Ezzel el lehet kerülni az alul-, vagy felültervezettséget, a költségvetési év közbeni módosítás kényszerét, csökkenteni lehet a likviditási problémák gyakoriságát stb.
Az adótörvények gyakori, legalább évenkénti módosításánál, de év közben különösen az önkormányzati rendeletek megfogalmazásánál alaposan indokolt azon alapelvek áttekintése, amelyek a helyi adóztatásban nem nélkülözhetőek, így:
- az önkormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos preferenciáknak és a közpénzek elköltésének transzparensnek, ösztönzőnek és biztosítottnak kell lenni;
- a helyi adóztatás bármely formája (fajtája, típusa) köthető-e a makro- és mikroszintű képességhez, konvergál, korrelál és differenciáltan jelenjen meg a fizetőképességhez;
- az önkormányzati adóztatási korlát lehetőségek törvényessége és a lakossági elvárások, követelmények jelenjenek meg az adóztatás gyakorlatában, például adóigazgatási eljárások keretében a fizetési könnyítéseknél az adóellenőrzésnél, adóvégrehajtásnál, ügyfélszolgálatnál, tehát az adószolgáltatási funkció gyakorlatában;
- a helyi adóztatás szabályozási szerepe akkor érvényesülhet, ha gazdaságfejlesztési, területfejlesztési szándékkal és gyakorlattal eredményes, versenypozíciót teremt és biztosít a települések között, ezzel pozitív diszkriminációra ad lehetőséget;
- jelen szakaszban, amikor az adóeljárás rendszere korreláltan és konvergáltan három részre bontva lépett be, az önkormányzati rendszerben történő számos változtatás iránti elképzelés előtérbe került, amelyek nem hatáskör bővülésében jelennek meg, szükséges megemlíteni, hogy az adóztatási hatáskör esetleges csökkenése jelentős bevételi és szakmai kapacitásforrás csökkenését vonhatja maga után. Az önkormányzati adószakmai munkát ezzel szemben inkább bővíteni kellene, például a központi adók rendszeréből történő alrendszerek funkcionális átvételével, különös tekintettel az adóvégrehajtási, adóellenőrzési feladatokra. Mindezek oka triviális, mert az igazi helyi ismeretekkel a települések rendelkeznek, ezt a képességet ki kell használni, fejlődését pedig biztosítani szükséges. Ezzel a központi igazgatási és helyi önkormányzati politikai, finanszírozási, településfejlesztési szándékok összhangját nem középszinten, hanem változatlanul településszinten, decentralizált rendszerben lehet működtetni, továbbá ez jelentős költségmegtakarítással jár, nem kell új struktúrát kialakítani.
- A helyi adóztatási rendszer működésének legfontosabb elemei között a korrekt rendeletalkotást, jó színvonalú eszköz és módszerrendszert, direkt bevételorientációt, az adóztatás szolgáltatási színvonalának folyamatos javulását, illetve fejlődési képességét kell kiemelni. A legkiemelkedőbb szándékok sem valósulnak meg a
- 29/30 -
makro- és mikroszintű gazdasági potenciál kedvezőtlen helyzete mellett, mert feltételezik a piaci viszonyokhoz igazodó következetes, hosszú időszakra tervezhető adószabályozási rendszer alakulását, amelyben a központi és helyi adófajták egymást elismerik, kiegészítik. Mindezekből az is következik, hogy a helyi önkormányzati adóztatás további fejlődésének, esetleges hatáskör bővítésének lehetősége kizárólag politikai döntés következményeként léphet be.
- Az esetleges hatáskörbővítéssel együtt a helyi adók törvényi szabályozása kompatibilis a közösségi joggal, a törvényben megfogalmazott felügyeleti jogkör okán a helyi adórendeletekben biztosított a helyi adóztatás külső és belső kontrollja, szinkronja. Ezzel megmarad az egyenlőség, adósemlegesség, arányosság, méltányos alkalmazás kitétele is. Megvalósul az állami, központi és helyi adózási rendszerben a jogalkotó és jogalkalmazó közötti koordináció, ismertté válnak a módszertani és gyakorlati problémák. Az önkormányzatok a várható szabálymódosítási szándékot időben megismernék, ez elősegítené a helyi rendeletalkotásra történő előkészületi szakaszt, a bevételek pontosabb megtervezését, az adóigazgatási munka szabályozáshoz történő igazítását, továbbá az adóalanyok tájékoztatását is szolgálná.
Az adóalanyok tájékoztatása kötelező az önkormányzatok számára, így a különböző kommunikációs eszközökben orientálni kíván, bővítve szolgáltatási funkcióját, felhívja a figyelmet azokra a jellemző esetekre, hibákra, összefüggésekre (különböző adónemeken belüli összefüggés), amelyek valamely részletkérdés figyelmen kívül hagyásából következtek be, az általánostól eltérő problémát jeleznek. Be kell mutatni a különböző mulasztások következményeit az adóalannyá válás kezdetétől annak megszűnéséig, törekedve a közben szabályozott összes elem ismertetésére, részletkérdések kibontására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
