Szomorúan értesülhettünk róla, hogy Michel André Albert Lesage közigazgatás-tudós, az összehasonlító közigazgatás művelője, közjogász, az Université Paris I Panthéon-Sorbonne professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya) elhunyt Párizsban. Michel Lesage 1933. október 25-én született Aire-sur-la-Lys városában (Département du Pas-de Calais), amely Franciaország legészakabbra fekvő megyéjében, a belga határ közelségében fekszik. Édesapja Albert Lesage, édesanyja Marcelle Collinet. A későbbi professzor a Lille-i Egyetem Jogi Karán tanult 1956 és 1960 között, majd tanársegéd lett az egyetemen. 1964 és 1965 között a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Állam-és Jogtudományi Intézete vendégkutatója volt Moszkvában. 1969 és 1970 között a Columbia Egyetem főmunkatársa, tudományos kutató. 1971-től lett professzor Franciaországban. 1969 és 1978 között a CNRS Jog és Intézmények Összehasonlító Intézete igazgatóhelyettesi posztját töltötte be. 1974 és 1977 között a Francia-Japán Ház elnevezésű kulturális intézet igazgatója volt Tokyoban. 1981 és 1986 között az egyik legjelentősebb közigazgatás-tudománnyal foglalkozó nemzetközi szervezet, a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézet (IIAS/IISA) főtitkáraként tevékenykedett. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A későbbiekben az Université Paris I Panthéon-Sorbonne professzora [a Centre d'études et recherche en administration publique (CERAP) szervezeti keretei között], illetőleg a CNRS Összehasonlítójogi Intézetének is vezető kutatója volt. A Sorbonne közigazgatás-tudománnyal foglalkozó folyóirata (Revue française d'administration publique) Tudományos Tanácsadó Testülete tagjai sorába választotta. Jelentős szerepe volt az önálló Örményország alkotmányának kidolgozásában.
Első monográfiáját egyetemi tanulmányai elvégzését követően publikálta a törvényhozók igazságszolgáltatás működésébe történő beavatkozá-
- 219/220 -
sáról [Les interventions du législateur dans le fonctionnement de la justice (1960)]. Lesage professzor fő kutatási területe a Szovjetunió közigazgatása volt, de kiválóan ismerte a legtöbb szocialista ország (különösen Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország) közigazgatási és politikai viszonyait. A szovjet közigazgatás, közigazgatási jog, alkotmányjog, és a politikai viszonyok kérdéskörei állottak érdeklődése homlokterében. Számos monográfiát publikált ezen problémákról [időrendi sorrendben: Les régimes politiques de l'URSS et de l'Europe de l'Est (1971); Les institutions soviétiques (1975); Le droit soviétique (1975); La Constitution de l'URSS (1978); L'administration soviétique (1981)]. Egy kismonográfiával járult hozzá a jogi sinológia irodalmának gyarapításához [Les institutions chinoises (1978)]. A professzor a szovjet közigazgatás egyik legelismertebb kutatója volt, számos külföldi konferencia meghívott előadójaként szerepelt előadásokkal. Szívén viselte a kelet-közép-európai államok szakmai-jogi művelődését, több évtizeddel ezelőtt intézetünk könyvtárát mintegy félezer kötetből álló nyugati nyelvű szakkönyveket tartalmazó ajándékával gazdagította. Hálás tanítványai, pályatársai nemzetközi kutatógárdát felvonultató ünnepi kötettel köszöntötték a tudóst [Gélard, Patrice-Marcou, Gérard (eds.): L'État et le droit d'Est en Ouest: mélanges offerts au professeur Michel Lesage (2006)]. Michel Lesage halálával olyan jelentős veszteség érte a közigazgatás-tudományt, amelyet aligha lehet egykönnyen feldolgozni. Tehetsége és szorgalma jó példa az őt követő fiatal nemzedékek számára.■
- 220 -
Visszaugrás
