A Kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Mint kiemelték: a Kormány arra kéri minden parlamenti párt frakcióját, hogy támogassa a javaslatot. Közleményük szerint a javaslat benyújtásával a kabinet célja, hogy a Kormány által eddig meghozott intézkedéseket az Országgyűlés megerősítse, továbbá felhatalmazást adjon a kabinetnek további, a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges intézkedések megtételére. A járvány alatt - mint írták - biztosítani kell minden szükséges eszközt a lehető leghatékonyabb cselekvéshez, arra az esetre is, ha az Országgyűlés nem tudna a szokásos menetrendben ülésezni.
"A járvány terjedésének lassítása és negatív hatásainak enyhítése érdekében a Kormánynak továbbra is felelős döntéseket, adott esetben szokatlan és idegen korlátozásokat kell hoznia, amelyek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a legfontosabb feladatunk" - tették hozzá. Úgy fogalmaztak, a felelősség a parlamenti frakcióknál van: a törvényjavaslatról az Országgyűlés csak akkor dönthet, ha eltér a házszabálytól, amihez a parlamenti képviselők négyötödének támogatása szükséges. A Kormány ezért arra kér minden, a magyar emberek egészségéért felelősséget érző parlamenti pártot és képviselőt, hogy támogassák a házszabálytól való eltérést, és a lehető leghamarabb vegyék napirendre a törvényjavaslatot.
2020. március 24.
A magyar nemzet életkérdésének nevezte az igazságügyi miniszter, hogy a parlamenti képviselők mikor és milyen döntést hoznak a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati törvényjavaslatról.
Varga Judit kedden az előterjesztés parlamenti vitáját megnyitó expozéjában azt mondta: ahhoz, hogy a Kormány a koronavírus-járvány miatt szükséges intézkedéseket időben meg tudja tenni, el kell fogadni a törvényjavaslatot. Ügy fogalmazott: az Országgyűlés a "legmegnyugtatóbban" kifejezheti, hogy ezekben a történelmi időkben mi a magyar nemzet akarata. Varga Judit kifejtette: a törvényalkotás során az Országgyűlés választása és felelőssége, hogy lehetővé teszik-e, hogy a Kormány az emberek élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a koronavírusjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, káros hatásainak enyhítése, elhárítása céljából rendkívüli, szükséges mértékű intézkedéseket hozhasson. Vagy ezt a felhatalmazást elutasítják - ahogy hétfőn "első körben tette azt az ellenzék" - és jelentősen megnehezítik a járvánnyal és hatásaival szembeni fellépés lehetőségét, késleltetik a nélkülözhetetlen intézkedések bevezetését.
A törvényjavaslatról szólva a miniszter jelezte: a veszélyhelyzetben kiadott kormányrendeletek főszabályként 15 napig maradnak hatályban, meghosszabbításuk ugyancsak kormányzati hatáskör, de ennek feltétele, hogy a meghosszabbításra a parlament felhatalmazást adjon, "ez az Országgyűlés felelőssége". "Ha az Országgyűlés ehhez nem járul hozzá, elsősorban az eddig megtett intézkedéseket fogja elveszejteni" - hívta fel a figyelmet. Az előterjesztés megalkotja a szükséges sarkalatos törvényi kereteket, hogy a Kormány megtehesse a legszükségesebb intézkedéseket - jelezte, megjegyezve, hogy a helyzet rendkívülisége miatt a javaslat nem határozza meg taxatívan a Kormány által gyakorolható intézkedési kört, hanem egy mozgásteret állapít meg.
Cél, hogy a Kormány abban az esetben is megalkothassa és hatályban tarthassa a szóban forgó rendeleteket, ha az Országgyűlés a humánjárvány miatt nem ülésezik - mondta Varga Judit, kiemelve, hogy a felhatalmazás sem időbeliségét, sem tárgyát tekintve nem korlátlan, csupán a veszélyhelyzet megszűnéséig biztosított. Országgyűlési döntés a mostani felhatalmazás után csak annak visszavonásához kell. A javaslat előírja továbbá, hogy a Kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást ad az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
Közölte azt is, hogy a védekezés eredményessége közérdek, fokozott büntetőjogi védelmet igényel, ezért az indítvány két új tényállást vezet be a Büntető Törvénykönyvbe, a járványügyi védekezés akadályozását, valamint a különleges jogrend idején a védekezés eredményességét veszélyeztető rémhírterjesztést, utóbbi egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Az álhírek, a valós tényeket szándékosan torzító nyilatkozatok és híresztelések pusztító hatású pánikot válthatnak ki - indokolt.
A tárcavezető kitért továbbá arra, hogy a veszélyhelyzet idején időközi választás és népszavazás nem tartható. Azt az állítást viszont olcsó, otromba és ordas hazugságnak nevezte, miszerint a jövőben nem lesznek választások Magyarországon.
Az igazságügyi miniszter emlékeztetett, hogy a veszélyhelyzet március kihirdetése óta a Kormány számos intézkedést vezetett be, hogy akadályozza, lassítsa a fertőzés elterjedését, megóvja az emberek egészségét és hogy enyhítse a negatív gazdasági hatásokat. Nemcsak az ezeréves magyar államiság történelmében, hanem az egész világon is példa nélküli a jelenlegi helyzet - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szokatlan intézkedések betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet.
- 65/66 -
"Hinni szeretném, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával a nemzet politikai bölcsessége nyilvánul meg. (... ) Előbb teremtsük meg az élet lehetőségét, és csak azután vitatkozzunk!" - mondta Varga Judit.
2020. március 24.
Egyetlen áldozat sem marad egyedül a veszélyhelyzetben, mivel az állam a koronavírus-járvány idején sem hagyja magára a bűncselekmények és a szabálysértések sértettjeit - nyilatkozta az igazságügyi miniszter kedden.
Varga Judit hangsúlyozta, az áldozatsegítő központok továbbra is üzemelnek, a kijárási korlátozások pedig nem terjednek ki azokra, akik segítségért folyamodnak. Az Igazságügyi Minisztérium által működtetett áldozatsegítő központok, valamint az éjjel-nappal ingyenesen hívható 06 (80) 225-225-ös telefonszámon elérhető áldozatsegítő vonal a koronavírus-járvány ellenére is üzemelnek és támogatásban részesítik a hozzájuk forduló áldozatokat - fejtette ki. Kiemelte, a központok munkatársainak célja a járvány ellenére sem változott: az a legfontosabb, hogy az áldozatok azt érezzék, nincsenek egyedül és megkapják a szükséges támogatást. "A bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak megsegítése továbbra is elsődleges fontosságú az Igazságügyi Minisztérium számára, hiszen 2020 az áldozatsegítés éve a minisztériumban" - fogalmazott. Varga Judit fontosnak nevezte, hogy a veszélyhelyzetben bevezetett kijárási korlátozások nem vonatkoznak azokra, akik ilyen helyzetben állami segítségért folyamodnak. Megjegyezte továbbá, hogy az áldozatsegítő központok minden nap várják a hozzájuk fordulókat, de a kormányzati intézkedésekre tekintettel azt kérik, hogy elsősorban telefonon vagy e-mailben keressék fel munkatársaikat.
2020. március 31.
Az európai igazságügyi együttműködést is a járvány elleni küzdelem szolgálatába kell állítani - nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn. "A legfontosabb feladatunk az emberi élet és egészség védelme. Mindent, amit ma mondunk és teszünk, az alapján fogja az utókor megítélni, hogy segítette vagy akadályozta az emberi életek megmentését" - hangsúlyozta Varga Judit, az Európai Unió igazságügyi minisztereinek mai informális videokonferenciáján. Mivel a járványügyi helyzet nem teszi lehetővé, hogy a tagállami miniszterek rendes tanácsülés keretében találkozzanak, az Európai Unió soros horvát elnöksége videokonferenciát kezdeményezett az igazságszolgáltatás és az európai igazságügyi együttműködés előtt álló kihívások megvitatására. A járvány elleni küzdelem érdekében minden tagállam különleges rendelkezéseket léptetett életbe, ezek az igazságszolgáltatást is érintik. Magyarországon az a célunk, hogy a személyes kontaktust igénylő eljárási cselekményeket minimálisra szorítsuk, az írásbeli vagy elektronikus ügyintézést pedig kiterjesszük - közölte Varga Judit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás folyamatosságát biztosítani kell. "Magyarországon nincsen ítélkezési szünet, az Alkotmánybíróság ülésezését rugalmas eljárási szabályokkal segítjük. Minden bíróság működik" - tette hozzá a miniszter. Varga Judit határozottan visszautasította a magyar jogállamisággal kapcsolatos "alaptalan vádaskodásokat". "Azok, akik a magyar jogállamiság miatt aggódnak, képzeletbeli ellenséggel küzdenek. Együttműködést kérek mindenkitől, aki pedig nem tud segíteni, az legalább ne akadályozza mindenféle álhírek terjesztésével a védekezést" - fogalmazott a miniszter.
2020. április 6.
Varga Judit igazságügyi miniszter módosította a jogi szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletet, amelynek értelmében újból megnyílik a lehetőség a jogi szakvizsga letételére, a járványügyi védekezés szabályainak betartása mellett.
A miniszter szerdán közölte: a módosított rendelet értelmében, akiknek a vizsgája a 2020. március 16. és május 8. közötti időszakban elmaradt, azoknak egy új időpontot biztosítanak, május 11-e utánra, akik pedig május 11. utáni vizsgaidőpontra jelentkeztek, azok számára a vizsga az eredeti időpontban kerül megtartásra. Hozzátette, a rendelet biztosítja továbbá annak lehetőségét, hogy az írásbeli vizsgákat - ha azt a vizsgázó is kifejezetten kéri - Budapesten kívüli helyszínen is meg lehessen tartani. Biztosított annak jogszabályi feltétele is, hogy amennyiben a járványügyi helyzet miatt a szóbeli vizsgák nem szervezhetők meg, akkor azok videokonferenciaként, a minisztérium által kijelölt helyiségben és informatikai eszközök használatával is megtarthatóak legyenek - mondta. A jogi szakvizsga időpontok iránt megnövekedett érdeklődésre tekintettel az idén, a jogi szakvizsgáztatásban nem tartanak nyári szünetet, a vizsgáztatás folyamatos lesz.
2020. április 22.
Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök 2020. május 1. napjától kinevezte Hajas Barnabást, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkári pozíciójára. Hajas Barnabás 1975. január 31-én, Pécsen született alkotmányjogász,
- 66/67 -
egyetemi docens, az Igazságügyi Minisztérium korábbi főosztályvezetője.
2020. április 27.
Hivatalosan is megerősítette Vera Jourová, az Európai Bizottság európai értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben, hogy nincs ok eljárást indítani Magyarország ellen a koronavírus-járvány elleni védekezésért hozott döntések miatt, mivel a magyar jogszabályok és intézkedések nem ellentétesek az uniós joggal - közölte az igazságügyi miniszter szerdán a Facebook-oldalán.
Varga Judit szerint sokáig lehetne sorolni azokat, akik mindenféle "valós érv és jogi elemzés nélkül" vádolták Magyarországot hosszú heteken át egy világjárvány kellős közepén, és kiáltottak diktatúrát a koronavírus-törvény elfogadásával kapcsolatban. Most, hogy a bizottság megerősítette mindezen vádak alaptalanságát, a támadások az eddigieknél is "hiteltelenebbé és átlátszóbbá" váltak, ettől függetlenül viszont nagyon sok kárt okoznak és sok hasznos energiát kötnek le, amikor "mindenkire szükség lenne a gáton" - írta. A miniszter úgy fogalmazott: "az ellenzéki áskálódások és vádaskodások ellenére sem feledhetjük, hogy a mostani nehéz időkben nincs más út, csak az összefogás."
A Kormány továbbra is mindent megtesz a magyarok életének és egészségének védelméért, valamint azon dolgozik, hogy a gazdaságot mielőbb újraindítsa, és lehetővé tegye a fokozatos visszatérést a normál hétköznapokhoz - olvasható a bejegyzésben.
2020. április 30.
A Kormány a járványügyi intézkedések hatálya alatt is biztosítja a bántalmazottak számára a biztonságos környezetben való elhelyezést. Az új szabályok megkönnyítik a külön élő szülők számára a gyermekükkel való kapcsolattartást - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön.
A miniszter közölte: a veszélyhelyzettel összefüggésben elrendelhető hatósági házi karantén vagy más járványügyi intézkedés hatálya alatt álló személy a részére kijelölt lakást nem hagyhatja el, ugyanakkor fontos, hogy ez a rendelkezés nem akadályozhatja meg a bántalmazókkal szembeni hatékony rendőri fellépést és a távoltartás elrendelését. Ennek biztosítása érdekében a Kormány elrendelte, hogy ha a bántalmazó személy járványügyi intézkedéssel érintett, de önerőből nem képes új tartózkodási helyre költözni, akkor a rendőrség jelöl ki számára új tartózkodási helyet, amit köteles elfoglalni. A rendelet a bántalmazottak számára is lehetőséget nyújt arra, hogy a rendőrség segítségét kérjék egy új, kizárólag bántalmazottakat fogadó szálláshely biztosítására, ahol adottak a járványügyi intézkedések végrehajtásának feltételei - tette hozzá Varga Judit.
Kiemelte: a Kormány számára elsődleges szempont a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődése, amelyben fontos szerepet játszik, hogy külön élő szülők esetén a gyermek - amennyiben bíróság erről másképpen nem rendelkezett - mindkét szülővel személyesen is folyamatos kapcsolatot tarthasson. A szülőkre e célból fokozott együttműködési kötelezettség hárul. Kitért arra, a hatályban lévő veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett kijárási korlátozások szerint a lakóhelyet csak alapos indokkal lehet elhagyni. A kijárási korlátozásról szóló kormányrendelet értelmében ilyen alapos oknak számít, hogy a külön élő szülő kapcsolatot tartson gyermekével. A vonatkozó kormányrendelet lehetőséget teremt arra, hogy azok a külön élő szülők is kérhessék a bíróságtól a kapcsolattartás végrehajtásának elrendelését, akiknek megállapodását bíróság vagy hatóság nem hagyta jóvá - nyilatkozta az igazságügyi miniszter.
2020. május 7.
Az Európai Bíróság mai ítélete szerint a röszkei tranzitzónában a magyar állam nem biztosítja a migránsok jogait és őrizetben tartja őket - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön. A Kormány álláspontja változatlan, a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak, hiszen a tranzitzónát a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna. "Érthetetlen, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság egymásnak ellentmondó ítéletet hozott egy, az Európa határainak megvédése és jövője szempontjából kiemelkedően fontos kérdésben" - mondta Varga Judit.
A két előzetes döntéshozatali eljárást még 2019 decemberében kezdeményezte a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a röszkei tranzitzónában tartózkodó, kiutasítási határozat hatálya alatt álló személyeket érintő eljárásokban. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a 2019. november 21-i Ilias és Ahmed ítéletében még arra a megállapításra jutott, hogy a tranzitzónában tartózkodás nem minősül őrizetnek.
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Bíróság ezzel ellentétben mostani ítéletében már úgy foglalt állást, hogy a migránsok röszkei tranzitzónában való elhelyezését "őrizetnek" kell minősíteni. A bíróság szerint, ha a bírósági felülvizsgálatot követően megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat. Az érintett személyek azonban nem menedékkérők, kérelmüket már elutasították, ezért jogszerűen nem tartózkodhatnak Magyarországon - hangsúlyozta Varga Judit. Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, hogy kötelezni akarják Magyarországot a bevándorlók ellenőrzés nélküli beengedésére és befogadására. Ez elfogadhatatlan és ellentétes
- 67/68 -
a magyar Alaptörvénnyel, ezért e jogi helyzetet és következményeit a Kormány alkotmányossági szempontból is megvizsgálja - fogalmazott az igazságügyi miniszter.
2020. május 15.
Júniusban megszűnhet a rendkívüli jogrend Magyarországon - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán hétfőn közzétett bejegyzésében.
Közölte, a Kormány a felhatalmazási törvény elfogadásakor és azt követően is hangsúlyozta, hogy amint a járványhelyzet ezt lehetővé teszi, megszüntetik a rendkívüli jogrendet. Hozzátette: ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelezte, már májusban beterjesztésre kerülhet az erre vonatkozó törvényjavaslat, és annak az Országgyűlés által való megtárgyalását, valamint elfogadását követően, júniusban megszűnhet a rendkívüli jogrend Magyarországon. Varga Judit hozzátette: a világjárvány közepén, a védekezés legnehezebb napjaiban a hazai ellenzéki pártok képviselői "karöltve a nyugat-európai politikai vezetőkkel, a liberális fősodratú médiával és a jól ismert szatellit civilszervezeteikkel, mással sem voltak elfoglalva, mint hogy egy soha nem látott intenzitású, koordinált politikai támadást intézzenek hazánk ellen".
Ennek részeként a legképtelenebb vádak, lejárató információk és álhírek terjesztésétől sem riadtak vissza - tette hozzá az igazságügyi miniszter, felidézve, hogy többek között diktatúráról, az Országgyűlés bezárásáról és újságírók bebörtönzéséről beszéltek. Hozzátette: "eközben a magyar Kormány, élve a demokratikus felhatalmazásával, közösen a magyar emberekkel azon dolgozott, hogy minimalizáljuk a vírus okozta egészségügyi és gazdasági hatásokat".
Varga Judit szerint "a képtelen vádak módszeres terjesztése" ugyan sok kárt okozott Magyarország nemzetközi hírnevének, "de annyi haszna talán volt, hogy ismét mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ki mire és kinek az érdekében használja fel a rendelkezésére álló lehetőségeket egy veszélyhelyzetben". A miniszter bejegyzésében azt írta, érdeklődéssel tekintenek a következő napok elé, hogy "vajon legalább annyi lesz-e a vádak terjesztőiben, a diktatúrázókban, nácizókban, hogy ha már bocsánatot nem is kérnek, de legalább a valóságról beszámolnak". Varga Judit posztjában idézte Petőfi Sándor sorait is: "Az idő igaz, s eldönti, ami nem az."
2020. május 18.
Az Igazságügyi Minisztérium a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával együttműködésben több mint 150 társadalmi és érdekképviseleti szervezet közvetlen megkeresésével, 2020 májusában nyilvános konzultációt kezdeményezett az Európai Unió szerzői jogi reformcsomagjának hazai jogba való átültetéséről. A módosítások a szerzői jogról szóló LXXVI. törvény, valamint a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény rendelkezéseit érintik.
A javaslatokat 2019 novemberében és decemberében az Igazságügyi Minisztériumban hat tematikus munkacsoporti ülésen vitatták meg, ahol az érdekelteknek lehetőségük nyílt az első javaslatcsomaggal kapcsolatos észrevételeik, javaslataik becsatornázására. A most nyilvános konzultációra bocsátott tervezet az egyeztetések eredményeit is tartalmazza.
2020. május 20.
A magyar Kormány a valódi munkában hisz, és a veszélyhelyzet ideje alatt is folyamatosan cselekszik a családok, a gyermekek és a nők védelme érdekében - nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken.
A tárcavezető közölte, most készült el az a majdnem 170 oldalas munkaanyag, melyet az Igazságügyi Minisztérium pénteken küld el véleményezésre annak a több mint hatvan civil szervezetnek, amelyek meghívást kaptak a családjogi civil munkacsoport februári alakuló ülésére. A dokumentum tartalmazza a családjogi szakértői és civil munkacsoportok javaslatait, többi között a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, a kapcsolati erőszak és a gyermekkori bántalmazás elleni fellépés jogi lehetőségeivel, a kapcsolattartás szabályozásával és gyakorlatával kapcsolatos eljárásokkal összefüggésben - sorolta Varga Judit.
A felkérésnek eleget téve sok civil szervezet osztotta meg tapasztalatait, és a járványhelyzet alakulásától függően a munkaanyagot megvitathatják a családjogi civil munkacsoport keretében is - tette hozzá. Az igazságügyi miniszter azt is közölte, hogy az elkészült szakmai anyag megállapításait, a jogalkalmazás reformjára vonatkozó és jogszabály-módosítási javaslatait a minisztérium a Kormány elé terjeszti.
2020. május 22.
A hétfői kormányülés fő témája a rendkívüli jogrend visszavonását célzó törvényjavaslat, amelyet kedden terjesztünk az Országgyűlés elé - közölte az igazságügyi miniszter a közösségi oldalán hétfő délután. Varga Judit rögzítette: a rendkívüli jogrendnek köszönhető, hogy a Kormány az elmúlt hetekben gyors és eredményes döntéseket tudott hozni a járvány megfékezésére, így más országokkal ellentétben el
- 68/69 -
tudtuk kerülni a járvány berobbanását, a tömeges megbetegedéseket és a több ezres haláleseteket. Felidézte, hogy "a több mint két hónappal ezelőtt az Országgyűlésnek benyújtott koronavírus elleni törvényt az ellenzék nem szavazta meg".
Hozzátette: Magyarország egy nagyon veszélyes és nehéz időszakon van túl. Ezen időszak alatt a Kormány semmilyen segítséget nem kapott "az üzemen kívüli" Parlamentben - fogalmazott. Mint írta: "támogatás és nemzeti összefogás helyett az ellenzék példátlan dezinformációs kampányt folytatott a mainstream liberális médiával karöltve hazánkban és nemzetközi színtéren egyaránt". Továbbra is elvárjuk, hogy azok, akik tájékozatlanságból vagy rosszindulatból az álhírterjesztőkhöz csatlakoztak, amikor a Kormány emberéletek megmentésén dolgozott, legalább most kérjenek bocsánatot a magyar emberektől, és vonják le a megfelelő következtetéseket! - írta, megjegyezve, hogy természetesen nincsenek illúzióik.
A Kormány, az emberekkel közösen folytatja a munkát, és úgy állítja össze a jövő évi költségvetést, hogy Magyarország mielőbb túljusson a gazdasági és munkaerőpiaci problémákon és visszatérhessünk arra a egészséges növekedési pályára, amelyről a vírus rövid időre letérített bennünket - tette hozzá.
2020. május 25.
A koronavírus-járvány komoly kihívások elé állította az egész világot, azonban a Digitális Szabadság Bizottságban a munka ez idő alatt sem szünetelt. Fontos fejlemény, hogy felállításra került a Facebook Felügyelőbizottsága, amely sajtóinformációk szerint az online térben közzétett tartalmak eltávolításával, felülvizsgálatával foglalkozik. Mindenképpen tisztázni szükséges, hogy a Felügyelőbizottság eljárásában az átláthatóság és a politikai semlegesség követelményei teljesülnek-e, illetve, hogy a testület milyen viszonyban áll a jogviták eldöntésére egyébként hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságokkal. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása érdekében levéllel fordultunk a Facebook regionális igazgatójához.
Időközben elkészült továbbá a Magyarországon leginkább elterjedt digitális platformok adatkezelési gyakorlatának jellegzetességeit taglaló online útmutató is, melynek elsődleges célja a felhasználói tudatosság növelése. A Bizottság munkájának eredményességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt időszakban több tucat állampolgári visszajelzés érkezett, melyek számos esetben épp az online felületek átláthatatlan működését és cenzúráját kifogásolták. A Digitális Szabadság Bizottságot azzal a céllal hoztuk létre, hogy a technológiai óriáscégek működését a demokratikus alapjogok, a személyes szabadságjogok és a jogállami működése szempontjából vizsgáljuk. Éppen ezért olyan demokratikus alapértékeket szeretnénk viszontlátni a nagy techcégek működésében, mint az átláthatóság és a számonkérhetőség.
2020. június 2.
Rendkívül népszerűnek bizonyult az Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen indított Nemzetek Európája karrierprogram, a képzésre mintegy hatszoros volt a túljelentkezés - mondta az igazságügyi miniszter szerdán.
Varga Judit közölte: a karrierprogram keretében a hallgatók tapasztalt brüsszeli diplomatáktól tanulva készülhetnek fel uniós karrierjükre. A képzés célja - tette hozzá - , hogy minél több, Magyarországot határozottan és hatékonyan képviselő szakembert tudjanak felmutatni, és közülük minél többen kerüljenek vezető pozícióba az Európai Unió intézményeinél. Ismertette: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem június 1-jéig fogadta a pályázatokat, amelyre mintegy 200 fiatal jelentkezett. A díjmentes képzés 2020 szeptemberében kezdődik és hat hónapon keresztül tart, amelyet az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgájára való felkészítő követ. Varga Judit hangsúlyozta: a képzés során kiemelt hangsúlyt kap az angol és egyéb nyelvi készségek elmélyítése, valamint az innovatív megközelítésű gyakorlati oktatás. Úgy fogalmazott: "A cél, hogy friss szemlélettel, harcedzett brüsszeli diplomaták segítségével építsünk egy erős Magyarországot, egy erős nemzetek Európájában."
2020. június 3.
A koronavírus-járvány során a magyar védekezés volt az egyik legsikeresebb Európában, mert hazánkban eddig sikerült elkerülni a tömeges megbetegedéseket és a többezres haláleseteket - jelentette ki az igazságügyi miniszter, amikor az Európai Unió tagállamainak nagykövetével találkozott pénteken Budapesten. Varga Judit igazságügyi miniszter a tanácskozáson beszámolt a koronavírus-járvány elleni védekezés magyarországi sikereiről, és arról, hogy szigorú szabályok mentén hogyan indulhat újra az élet Magyarországon.
A politikus elmondta, hogy a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel a Kormány megakadályozta, hogy a járvány a tömeges megfertőződések szakaszába lépjen. A veszélyhelyzet kihirdetése nélkül ugyanis a szükséges intézkedéseket nem lehetett volna időben, vagy egyáltalán meghozni. Hozzátette: "mindez azért volt lehetséges, mert a Kormány számíthatott a magyar társadalom fegyelmezett és áldozatos együttműködésére"
Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy a nemzetközi viszonylatban is rendkívül sikeres védekezésnek köszönhetően a Kormány már május 26-án benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely a veszélyhelyzet megszüntetését célozza. Ugyanakkor hangsúlyozta, a járványügyi készültséget fenn kell tartani, hogy a Kormány
- 69/70 -
továbbra is időben hozhassa meg a szükséges és arányos intézkedéseket az egészségügyi válságot okozó körülmények megelőzése, megfékezése és megszüntetése érdekében.
2020. június 5.
Hajas Barnabás igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a javaslat terjedelme csekély, de tartalma a bűncselekmények áldozatainak annál nagyobb jelentőséggel bír. Az elmúlt évek tapasztalatai rávilágítottak, hogy a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes, visszaélésszerű, többmilliárdos iparággá változott "börtönbiznisz" alakult ki, a közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítéltek milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igényérvényesítésre lehetőség -magyarázta.
Közölte: ezért új szabályozás kidolgozását tűzték ki célként, de mivel a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet nem tette lehetővé új kártalanítási szabályozás kialakítását, meghosszabbították a vonatkozó határidőket. Hangsúlyozta: addig is biztosítani kell azonban az áldozatok hatékony igényérvényesítését, az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek. Az államtitkár megjegyezte: biztosítják, hogy a folyamatban lévő, börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásokban az áldozati kártérítési igények kifizetése lehetővé váljon. Kiemelte: a Kormány mindig elkötelezett volt az áldozatok fokozottabb védelme, jogérvényesítésének biztosítása mellett, és most egy olyan lépést tesznek, amely könnyítést hozhat nekik. Azt mondta, nem mondhatnak le a már lezárt büntetőeljárások tekintetében a jogos áldozati igény támogatásáról. Ezért azoknak az áldozatoknak, akiknek a kidolgozás alatt álló új szabályozás szerinti könnyítés még nem állhat rendelkezésre, lehetőséget kell biztosítani, hogy a már lezárt ügyükben igényüket utólag, gyorsított per útján érvényesíthessék - mondta Hajas Barnabás. Közölte: a gyorsított per olyan áldozatoknak jelenthet könnyítést, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de abban vagy nem érvényesítették igényüket polgári jogi igényként, vagy azt a bíróság egyéb törvényes útra utasította, de a sértettek a polgári pert nem indították meg, követelésük azonban még nem évült el.
2020. június 9.
Az erőszak elleni zéró tolerancia jegyében az Igazságügyi Minisztérium törvényjavaslatot nyújtott be kedden az Országgyűlésnek a feltételes szabadságra bocsátás szigorításáról.
A javaslat célja, hogy az emberi élet szándékos kioltásával járó bűncselekmények miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítéltek esetében kivétel nélkül kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán. A hozzátartozók védelme érdekében a törvényjavaslat további szigorítást is bevezet, és a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról rendelkezik - közölte az igazságügyi miniszter. Varga Judit kiemelte: a hozzátartozók védelme érdekében a kisebb tárgyi súlyú cselekményeknél is szükséges a szigorítás, ezért a javaslat a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is előírja a pártfogó felügyelet és az áldozatoktól történő távoltartás elrendelésének kötelezettségét.
A törvényjavaslattal a Kormány célja az, hogy a győri kettős gyermekgyilkossághoz hasonló tragikus eseteket megelőzze. Szeretnénk, ha soha többet nem lenne emiatt hasonló tragédia, ezért szeretnénk szigorítani a törvényen, a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorításával - fogalmazott. Az Igazságügyi Minisztérium a benyújtott törvényjavaslattal nem tekinti befejezettnek a munkát, továbbra is komplex intézkedéscsomaggal és következetes jogalkotással küzd a kapcsolati erőszak ellen és a családok magasabb szintű védelmének megvalósításáért. Az év elején felállított családjogi munkacsoport keretei között tovább vizsgálja a megelőzést és az áldozatok védelmét szolgáló további intézkedési lehetőségeket - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter, kiemelve, hogy a magyar Kormány a valódi munkában hisz.
2020. június 11.
Az állampolgárok a járvány idején a cselekvő kormányoktól várták el a hatékony védekezést, amely elvárásnak a magyar Kormány maradéktalanul megfelelt, hiszen Magyarország a legjobban védekező országok közé tartozik - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában szerdán.
Bár a veszélyhelyzet megszűnik, a járványügyi készültség továbbra is fennmarad, meg kell hagyni a rugalmas cselekvés lehetőségét és továbbra is be kell tartani a legszükségesebb elővigyázatossági intézkedéseket az állampolgárok egészségének védelme érdekében - mondta a miniszter. Hozzátette, a rendkívüli jogrendhez képest azonban jelentős különbség, hogy szerdán éjféltől már nem lesznek különleges jogosítványai a Kormánynak, a rendkívüli jogrend helyébe lépő járványügyi készültség már a megszokott, "békebeli" működést jelenti a Kormány számára.
Kiemelten fontosak a gazdasági károk enyhítését célzó intézkedések, így a vállalkozások támogatása, a munkahelyek védelme, a hitelmoratórium vagy a kilakoltatások felfüggesztése - mondta Varga Judit. A büntetőjog tervezett szigorítása kapcsán Varga Judit kiemelte: szükség van a törvény-
- 70/71 -
módosításra annak érdekében, hogy aki szándékosan más életére tör, és ezért szabadságvesztésre ítélték, ne kerülhessen feltételes szabadságra.
2020. június 17.
A Kormány az áldozatsegítő központok hálózatának fejlesztésével öt éven belül minden megyében könnyen elérhetővé akarja tenni ezeket a szolgáltatásokat - jelentette ki az igazságügyi miniszter hétfőn Pécsen.
Varga Judit a pécsi áldozatsegítő központ ünnepélyes megnyitóján elmondta: idén 600 millió forint áll rendelkezésre a budapesti, a miskolci, a szombathelyi és már a pécsi áldozatsegítő központ fenntartására és kapacitásuk növelésére. Hozzátette: a kabinet célja, hogy a jövőben minden megyében létrejöjjön ilyen intézmény. A miniszter kiemelte: a központok fejlesztése azért kiemelt kormányzati feladat, mert a kabinet erkölcsi kötelességének érzi, hogy segítsen az arra szorulóknak, a segítség pedig akkor a leghatékonyabb, ha helyben történik. További célként fogalmazta meg, hogy olyan rendszer működjön, amelyben a hatóság is aktív cselekvőként lép fel az áldozatok támogatásában. Jelezte azt is, hogy a Kormány a jövőben is számít a civil és egyházi partnerek együttműködésére, mert - mint mondta - a hivatali rendben működő állami segítségnyújtó rendszernél azok "természetüknél fogva rugalmasabban tudják ellátni a feladatokat".
A családon belüli erőszakos bűncselekményekre utalva Varga Judit kijelentette: az államnak reagálnia kell, többféle segítséget kell felajánlania, hogy az áldozatok érezzék: nincsenek egyedül, számíthatnak a közösségre, az országra. Kiemelte: az állam civil és egyházi partnereivel évek óta széles eszköztárral működteti az áldozatsegítő rendszert; az erőszakos cselekmények áldozatai egyebek mellett jogi, pszichológiai, anyagi támogatásban részesülnek, és védett szálláshelyek állnak rendelkezésükre. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az országosan elérhető, ingyenesen hívható 80/225-225-ös segélyhívó számon és a megnyitóval egy időben elindított vansegitseg.hu weboldalon mindenki tájékozódhat arról, hol kaphat lakóhelyéhez legközelebb segítséget, emellett minden kormányhivatal foglalkozik segítségnyújtással.
Varga Judit úgy vélekedett, a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben és az áldozatvédelem rendszerének megerősítésében a "tett harsányabb ezer szónál", ezért is kezdeményezte korábban a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását, az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát és a gyermekvédelmi jelzőrendszer szabályozásának módosítását. A miniszter szerint az áldozatsegítés rendszere nem attól lesz jobb, ha politikai célokra és "játszmákra" használják fel a segítségre szorulókat, hiszen rajtuk "posztok, kommentek és üres frázisok pufogtatása nem segít". A tárca a jogrendszer és a jogalkalmazás tökéletesítéséért partnerségre hívta azokat, akikkel közös a célja, így egyebek mellett a családjogi civil munkacsoport ülésére mintegy hatvan szervezet kapott meghívót, hogy konstruktív javaslatokkal segítse a közös munkát. Varga Judit kitért arra: az áldozatsegítés rendszerének korszerűsítése nem csak Magyarországon került előtérbe, hiszen a bűncselekmények áldozatai jogainak védelmében az Európai Bizottság is új stratégiát fogadott el. Annak megvalósításában Magyarország partner lesz - mondta. A pécsi áldozatsegítő központ ingyenes jogi, pszichológiai, érdekérvényesítési és pénzügyi segítséget nyújt a bajba jutottaknak.
2020. június 29.
A koronavírus-járvány alatti kiemelkedően sikeres magyar védekezés okairól is beszélt az igazságügyi miniszter kedden, Budapesten. Varga Judit az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti éves meghallgatásán azt mondta: a Kormánynak nagyon erős, határozott eszköze volt arra, hogy az állampolgárok élete, testi épsége védelmében és a gazdasági károk enyhítéséért a leggyorsabban tudjon beavatkozni. Az igazságügyi miniszter a veszélyhelyzet ideje alatti jogrend bevezetéséről szólva hangsúlyozta: a törvény megteremtette a Kormány mozgásterét, miközben kiállta a szükségesség, arányosság, célhoz kötöttség alkotmányos tesztjét.
A miniszter beszámolójában kiemelte azt is: a tárca célja, hogy az áldozatok és a sértettek jogai a legmesszebbmenőkig érvényesülhessenek. Emlékeztetett: 2020-at az áldozatsegítés évének nyilvánította. A miniszter szerint nagyon fontos a tájékoztatási kampány, amelyet folytatnak, hogy az emberek értesüljenek róla, ha bajba kerülnek, hova fordulhatnak segítségért. Elmondta, létezik egy 24 órában ingyenesen hívható áldozatsegítési vonal, ahol személyre szabott segítséget tudnak nyújtani, valamint országszerte négy áldozatsegítő központ működik. Felhívta a figyelmet a vansegitseg.hu központi tájékoztató oldalra is. Varga Judit arról beszélt, szeretné, ha minden megyeszékhelyen lenne áldozatsegítő központ, és ezek országos hálózattá fejlődnének. Kitért arra is, hogy az állam egyedül nem képes minden feladatot ellátni, a civilek "jó szimbiózisban" működnek együtt a hatóságokkal. Az áldozatsegítés jogi részéről szólva kiemelte: az Országgyűlés előtt van az a jogszabálytervezet, amely szándékos emberölés, valamint közeli hozzátartozó sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény esetén kizárná a feltételes szabadságra bocsátást. Jelezte: továbbra is azon dolgoznak, hogy a jogalkotás, joggyakorlás javításával erősítsék a családok védelmét.
A miniszter szólt arról is, hogy a börtönzsúfoltság miatti kártérítések "visszaélésszerű jogalkalmazáshoz" vezettek, ennek pedig - szavai szerint - megálljt kell parancsolni, a belügyminiszternek szeptember 30-ig kell enyhítenie a börtönzsúfoltságon. Elmondta: a sértettek jogainak előtérbe helyezése a célja annak a szabálynak, hogy már lezárt ügyekben is lehetőség lesz utólagos sértetti kártérítés
- 71/72 -
igénylésére. Közölte, ez gyors, átmeneti megoldás, de októberben egy komplexebb jogszabály-tervezetet nyújt be a sértetti kártérítésről.
Varga Judit szólt arról is, hogy fontosnak tartja a digitális szabadság ügyét, ahol garantált a véleménynyilvánítás szabadsága, az állampolgárok tudatos fogyasztói döntéseket tudnak hozni az online térben, és jogsérelem esetén a valódi világban létező jogrendszer biztosította jogorvoslattal kereshetik igazukat, nem pedig a tech-óriások által alkotott "pszeudo-jogrendszerben". Nem arról van szó, hogy cenzúrázni szeretne a Kormány, hanem azt megnézni, hogy amikor a magyar Kormány véleményét cenzúrázza a tech-óriás, milyen kritériumok, milyen átláthatósági követelmények alapján teszi - magyarázta.
A miniszter beszélt a bírák, ügyészek béremeléséről is. Emlékeztetett: az Országgyűlés tavaly decemberben hozta egy szintre a bírák és ügyészek fizetését, jövőre a költségvetés tervezete szerint 12%, 2022-ben pedig várhatóan 13% lesz az illetményemelésük mértéke, ami fontos lépés a bírói függetlenség és a pálya megbecsültsége felé. Elmondta azt is, hogy készül a polgári perrendtartás "finomítása": amennyiben minden érintett hivatásrend jóváhagyja a most elkészült koncepciót, az őszi ülésszakon már kodifikálhatja is az Országgyűlés. Varga Judit kiemelte, "szívügye" a jogászképzés színvonalának emelése, és továbbra is tenni kíván ezért a célért. Azt mondta, minden jogi karon 80 állami ösztöndíjas helyet biztosítanak.
2020. június 30.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2020. június 30. * * * ■
Visszaugrás
