A végrehajtást kérő az 1998. december 18-án kelt közjegyzői okiratban kötelezettséget vállalt arra, hogy az adósnak 1998. december 18. napjától és 1999. december 16. napjáig - 12 000 000 forint összegű hitelkeretet biztosít, és ennek terhére - az adós külön rendelkezése nélkül - kölcsönt folyósít, ha a fizetési megbízások teljesítéséhez az adós bankszámla-követelése nem nyújt fedezetet. A végrehajtást kérő előadása szerint a hitelkeretet az adós igénybe vette, azonban a szerződés végső lejártának napján, 1999. december 16-án a szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az azonnali beszedési megbízás eredményeként az adós tartozása 1 123 309 forinttal csökkent.
A végrehajtást kérő a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal ellátását kérte, 11 846 290 forint és járulékai behajtása végett.
A végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmet elutasító [helyesen: az okirat végrehajtási záradékolását megtagadó [Vht. 19. § (3) bekezdés, 20. § (2) bekezdés] végzést a másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta, osztva az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint külön kölcsönszerződések kötése nélkül a folyószámla hitelkeretszerződés csak a rendelkezésre állás jutalékát igazolja az adós kötelezettségvállalásaként. Önmagában a feleknek a Ptk. 522. §-a (1) bekezdése szerint minősíthető szerződése nem igazolja a kölcsönszerződések vagy egyéb hitelműveletek alapján keletkezett adósi kötelezettségvállalás tényét, tárgyát, mennyiségét és jogcímét, azaz a Vht. 21. §-a (1) bekezdésében foglalt, a közjegyzői okiratnak végrehajtási záradékkal való elláthatósága esetére előírt konjuktív feltételek mindegyikét.
A jogerős végzés ellen a végrehajtást kérő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyet arra alapított, hogy téves a jogerős végzésben kifejtett az az álláspont, amely megköveteli megbízásonként közjegyző előtt kölcsönszerződés kötését. A végrehajtás alapjául szolgáló közokiratba foglalt szerződés ún. "atipikus" szerződésnek minősül, amely nem csupán keretet nyújt ahhoz, hogy az adós egyoldalú nyilatkozattal, harmadik személy rendelkezésére vagy más adósi kötelezettséget keletkeztető jogviszonyt hozzon létre - mint amire a másodfokú bíróság hivatkozik - hanem lehetőséget biztosít arra, hogy az adós kölcsönt vegyen igénybe. Az adósi kötelezettség tehát nem a folyószámla hitelszerződés alapján kötendő kölcsönszerződésen alapul, hanem magán a folyószámla hitelszerződésen.
Az adós felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A végrehajtást kérő felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alapos.
Mindkét fokú bíróság tévedett, amikor a végrehajtás elrendelésének alapjaként megjelölt közjegyzői okiratban foglaltak végrehajthatósága megítélésekor valójában kizárólag annak tulajdonított jelentőséget, hogy a felek szerződése a Ptk. 522. §-a (1) bekezdése szerinti bankhitel szerződés forgalmi körébe vonható, így nem tartalmazza a kölcsönszerződések vagy egyéb hitelműveletek alapján keletkezett adósi kötelezettségvállalás tényét, tárgyát, mennyiségét és jogelmét.
A felek sajátos - a Polgári Törvénykönyv szerint nem nevesíthető szerződési elemeket is tartalmazó - "folyószámla-hitel" szerződésében foglalt kötelezettségvállalások léte és végrehajthatósága szempontjából jelentős szerződési nyilatkozatokat a maguk összességében vizsgálva megállapítható, hogy a közjegyzői okirat tartalmazza azokat a Vht. 21. §-a (1) bekezdésében előírt együttes törvényi feltételeket, amelyek megvalósulásának megfelelő igazolása esetén az záradékolható, a végrehajtást kérőnek a szerződésre alapított követelése behajtása végett.
A másodfokú bíróság azt is helyesen állapította meg: "az adós kötelezettsége abban jelentkezik, hogy esedékességkor a kölcsön és járulékai megfizetéséhez szükséges fedezetet az elszámolási számláján a bank részére való rendelkezésre állásra biztosítsa" (szerződés 1. pont 2. bekezdés). Ez szerinte is azzal a kötelezettséggel jár, "a kölcsönöket és járulékokat a számla közvetítésével a banknak megfizesse". A "bank" arra kötelezte magát, hogy az adósnak 12 000 000 forint hitelkeretet biztosít, meghatározott időtartamra; ez utóbbiból kikövetkeztethető, hogy a szerződés szerinti teljesítések lejárati ideje: 1992. december 16. napja (szerződés 2. pont). A "bank" kötelezte magát, hogy a hitelkeret terhére kölcsönt folyósít - az "ügyfél" külön rendelkezése nélkül - ha a fizetési megbízások teljesítéséhez az "ügyfél" bankszámla-követelése nem nyújt fedezetet (szerződés 3. pont). Az adós maga is tudomásul vette, hogy a szerződés alapján visszafizetendő tartozásai keletkezhetnek; ellenkező esetben szükségtelen lett volna "a Bankkal szemben e szerződés alapján fennálló tartozásai visszafizetésének biztosítékaként" kézfizető kezeseket állítani, ingatlanokra jelzálogjogot alapíttatni (szerződés 10. pont). Jelentőséget kell tulajdonítani annak is: a szerződő felek abban is megállapodtak, hogy a "Bank" által nyújtott kölcsön és járulékai mindenkori összegének megállapítására a "Bank" üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadók (szerződés 15. pont).
Az előzőekben kiemelt szerződési nyilatkozatokból tehát megállapítható az adós arra vonatkozó kötelezettségvállalása: ha a hitelkeret igénybevétele folytán az elszámolási számláján nem biztosított a szerződéses viszony megszűnésekor olyan pénzösszeget, amelyből kiegyenlíthető a szerződéses viszony tartama alatt keletkezett tartozása, azt köteles - az adott szerződés alapján - megfizetni a "Banknak", illetőleg a végrehajtást kérőnek. A tartozása mennyisége is megállapítható, feltéve: a "Bank" mint végrehajtást kérő azt igazolja a szerződésben meghatározott módon, az üzleti könyvei és nyilvántartásai alapján. Ez utóbbi megfelelően igazoltnak akkor fogadható el, ha az üzleti könyvek és nyilvántartások vonatkozó adatait közokiratba foglaltan terjeszti elő a végrehajtást kérő, a Vht. 21. §-a (2) bekezdésében foglaltak megfelelő értelmezéséből következően.
A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 295/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot utasította a fenti iránymutatásnak megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára. ■
Visszaugrás
