A végelszámoló a feladatait ingyenesen vagy díjazás ellenében is elláthatja, az ezzel kapcsolatos döntéseket - akár a kinevezéssel együttesen - a legfőbb szerv határozati formában hozza meg.
A végelszámoló legfontosabb feladatait a Ctv. az alábbiak szerint rögzíti:
• felméri a cég vagyoni helyzetét
• behajtja a cég követeléseit,
• kiegyenlíti a cég tartozásait,
• teljesíti a cég kötelezettségeit és érvényesíti a cég jogait,
• szükség esetén (főként, ha a tartozások kiegyenlítése miatt szükséges) értékesíti a cég vagyoni eszközeit,
• pénzben/természetben felosztja a fennmaradó cégvagyont a cég tagjai (részvényesei) között
• gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről
• megszünteti a cég működését.[1]
A végelszámolónak úgy kell eljárnia, hogy a végelszámolás alatt álló társaság vagy a Pénztár, valamint a hitelezők érdekeit mindvégig szem előtt tartsa. Amennyiben ezt elmulasztja, a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felelősségre vonható, azaz bíróság előtt perbe fogható, és kártérítés megfizetésére kötelezhető.
A végelszámoló a polgári jogi felelősség általános szabályai szerinti kártérítési felelősségére való ezen fenti utalás mellett a Ctv. két esetben külön is szabályozza a végelszámoló anyagi felelősségét. Ezek egyike az, ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolási eljárás alá kerül. "Ha ez esetben megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése, a kármentesítés érdekében vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához, a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen."[2]
A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.[3] A végelszámolóval szemben az illetékes bíróság, a Ctv. rendelkezéseinek megsértése, illetve a bíróság által végzésben előírtak részben vagy egészben való elmulasztása esetén pénzbírság szabható ki. A jogutód nélküli megszűnés során az eljáró bíróság által kiróható ötvenezertől kilencszázezer forintig terjedő pénzbírság összege elenyészőnek mondható a Pénztárak esetében a Felügyelet által kiróható bírság mértékéhez képest.
A Pénztárak esetében ugyanis a végelszámolóra mint vezető tisztségviselőre nemcsak a Ctv. rendelkezései szerint, hanem az Mnbtv. 76. § (4) bekezdése értelmében is kiróható bírság, amelynek összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet.
Megítélésem szerint végelszámoló személyéhez kapcsolódik a végrehajtási kifogás intézménye, is így bár a Ctv. a végelszámolás lefolytatása című fejezetben tárgyalja, én mégis e helyen térnék ki rá. A végrehajtási kifogás a végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása estén ad lehetőséget a reparációra a sérelmet szenvedett fél számára. A végrehajtási kifogás előterjesztésére egyrészt egy szubjektív, másrészt egy objektív határidő áll rendelkezésre. A mulasztás vagy a jogszabálysértő intézkedés tudomásszerzéstől számított 30 (harminc-) napos szubjektív határidőn belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított 60 (hatvan-) napos objektív határidőn belül élhet a sérelmet szenvedett fél végelszámolási kifogással.[4]
- 8/9 -
Végelszámolási kifogásnak van akkor is helye, ha a végelszámoló a hitelezőiigény-bejelentés határidejének lejártától számított 60 (hatvan) napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelést elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés teljesítése mikorra várható.
A cégbíróság, illetve a Pénztárak esetében a nyilvántartó törvényszék a végelszámolási kifogásról - a végelszámoló észrevételének beszerzését követően - soron kívül határoz.[5] A cégeljárásban a bíróság elsősorban a benyújtott okiratok alapján dönt és csak kivételes esetben van lehetőség a felek személyes meghallgatására. A végrehajtási kifogás elbírálása során a bíróság élhet a felek meghallgatására vonatkozó különleges jogával, ez esetben akár a kifogásolt intézkedés végrehajtásának a felfüggesztése is elrendelhető. Abban az esetben, ha bármely okból a végrehajtási kifogás elbírálásához bizonyítás felvétele (is) szükséges, úgy a cégbíróság, Pénztárak esetében a nyilvántartó bíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztését szintén elrendelheti.
Ha a végelszámolási kifogás megalapozott, az eljáró bíróság a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, vagy - ha ez lehetséges - az eredeti állapotot határozatával helyreállítja.[6] Ha a végelszámoló mulasztott, úgy a nyilvántartó bíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti.
Az alaptalan végelszámolási kifogást végzéssel utasítja el a törvényszék, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.
A nyilvántartó bíróság abban az esetben, ha a végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős végzésnek nem tesz eleget, úgy törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából.[7] Abban az esetben, ha a cég a bíróság határozatában foglaltakat nem teljesíti, a cégek esetében a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki. Figyelemmel arra, hogy az ágazati törvény, az Öpt. kizárólag a végelszámolás, valamint a felszámolás mint jogutód nélküli megszűnés eseteit ismeri el, így a Pénztárak vonatkozásában sincsen kizárva, hogy az eljáró törvényszék ilyen tartalmú végzést hozzon.
A Pénztár és a cég legfőbb szerve egyaránt dönthet a végelszámoló visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről.[8] Természetesen vannak olyan objektív okok, amelyek bekövetkezésekor a legfőbb szerv nem mérlegelhet, köteles új végelszámolót választani. Ilyen objektív ok lehet a végelszámoló halála vagy jogutód nélküli megszűnése gazdasági társaságok esetén.
A Ctv. a gazdasági forgalom és az üzleti élet biztonsága érdekében azt az esetkört is szabályozza, ha a végelszámoló a végelszámolással együtt járó feladatok ellátására más, az előzőekben nem említett okból válik képtelenné feladatainak ellátására. A törvény objektív, jogvesztő határidőt biztosít a hitelezők és a cég tagjai számára, hogy az illetékes bírósághoz forduljanak, és kérelmezzék a legfőbb szerv ülésének cégbíróság általi összehívását. A tagok vagy hitelezők akkor terjeszthetik elő a legfőbb szerv ülésének összehívására vonatkozó kérelmüket, ha a végelszámoló feladatainak ellátására képtelenné vált, azonban az ok bekövetkezésétől számított 60 (hatvan) napon belül az új végelszámoló megválasztása nem történt meg. A bíróság adott esetben a kérelmezőt is feljogosíthatja a legfőbb szerv ülésének összehívására[9]. A bíróság két konjunktív feltétel együttes teljesülése esetén ad helyt a kérelemnek. Az egyik feltétel, hogy a kérelmezőnek minden esetben előlegeznie kell a legfőbb szerv összehívásának várható költségét, továbbá az ahhoz szükséges tárgyi feltételek biztosítását is megfelelően igazolnia kell. A bíróság döntése alapján ilyen esetben a legfőbb szerv ülését a jogszabályban, illetve a létesítő okiratban meghatározott székhelytől eltérő helyen is meg lehet tartani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
