A Miskolci Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékének közössége három évvel ezelőtt nagy szabású kutatási munkába kezdett: Magyarországon elsőként, még az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtt, szervezett formában és tudományos igénnyel látott hozzá az úgynevezett "Igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyek" témakörében született közösségi jogszabályok feldolgozásához. A folyamatos munkát az ezen időszak alatt, e témában megjelenő tanulmányaik1 sora jelzi, kutatásaik végeredményét pedig a most megjelent kézikönyvükben olvashatjuk.
Az 1997. október 2. napján aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés egyik legfontosabb vívmánya, hogy az addig az Európai Unió úgynevezett III. pillérében található polgári ügyekben történő együttműködés szabályozási körét átemelte, az I., másnéven közösségi pillérbe. Ennek eredményeként az Európai Közösség (a továbbiakban: EK) szervei jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek ebben a kérdéskörben az EKSz. 61. cikk c) pontja és 65. cikke alapján.
Az új jogszabályi felhatalmazás birtokában a Tanács rögtön munkához látott, és már 2000. május 29-én elfogadta a 1347/2000/EK rendeletet a házassági ügyekben és a szülői felügyeletre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. A Tanács dolgát megkönnyítette az a tény, "kész anyagból" dolgozhatott. Az Európai Unió tagállamai ugyanis még 1998. május 28-án újabb nemzetközi egyezményt kötöttek, amely a Brüsszeli Egyezmény mintájára - annak hatálya alól kivett - az "Egyezmény a joghatóságról és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról házassági ügyekben" címet viselte. Ez az Egyezmény azonban már nem lépett hatályba, mert az előtt hatályba lépett a rendelet.
Bár a szabályozás tárgyának kiemelt fontossága mindenképp indokolttá tette a gyors rendeletalkotást, bizonyos kérdések végig gondolására nem maradt elég idő. Így fordulhatott elő, hogy már 2000. július 3-án javaslatot terjesztett elő Franciaország a rendelet módosítására a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok kibővítése érdekében. Ezt a javaslatot a Tanács szinte teljes mértékben a magáévá tette, és a 2003. november 27-én elfogadott 2201/2003/EK rendelettel a 1347/2000/EK rendeletet hatályon kívül helyezte.
A Tanács 2000. december 22-én fogadta el a 44/2001/EK rendeletet "a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról". E jogszabály a gyors megszületését elsősorban annak köszönheti, hogy ekkora már lényegében készen állt a Brüsszeli Egyezmény ötödik novellája, amit felhasználva vette át a Brüsszeli Egyezmény szövegét a rendelet.2
2000. május 29-én a Tanács - a már említett 1347/2000/EK rendeleten kívül másik két rendeletet is elfogadott: a 1346/2000/EK rendeletet a fizetésképtelenségi eljárásról, valamint a 1348/2000/EK rendeletet a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről címmel.
2001. május 28. napján fogadta el a Tanács a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről című 1206/2001/EK rendeletet. Még ugyanezen a napon elfogadta a 2001/470/EK határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben.
A Tanács fokozatosan egyre újabb és újabb kérdéseket szabályozott a polgári ügyekben történő együttműködés kapcsán. Miután lefektette legfontosabb joghatósági szabályokat, a bírósági határozatok kölcsönös elismerését és végrehajtását a polgári, a kereskedelmi, valamint a házassági ügyekben, tovább szabályozta a mindehhez szükséges kézbesítési szabályokat, valamint a bizonyítási eljárás során foganatosítható megkereséseket, hozzáláthatott a részletszabályok kidolgozásához is. Ennek első lépcsőjeként 2003. január 27-én elfogadta a 2003/8/EK számú, a határon átnyúló jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvet. Ezzel a jogszabállyal azt a célt igyekszik megvalósítani a Tanács, hogy az Európai Unió egész területén a határon átnyúló jogvitákkal kapcsolatos költségmentesség közös mimimumszabályait állapítsa meg. Mindezt teszi irányelv formájában, előírva a tagállamok számára - így most már Magyarországnak is -, hogy nemzeti jogszabályaik 2004. november 30-ig megfeleljenek ezen előírásoknak.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21. napján fogadta el a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendeletet, mely jogszabály ilyen gyors megszületésében még az egységes európai jogi térség legelhivatottabb hívei is csak reménykedni mertek3.E rendelet ugyanis a nem vitatott követelések esetén a 44/2001/EK tanács rendeletben előírt végrehajthatóvá nyilvánítási eljárással összehasonlítva, szükségtelenné teszi egy második tagállam bíróságának jóváhagyását, az azzal járó késedelemmel és költségekkel együtt.
Az ezen közösségi jogszabályokkal érintett jogterület gyakorlati jelentősége vitathatatlan: a kibővült Európai Unióban, a klasszikus négy alapszabadság érvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges normákat tartalmazza. A könyv szerzői nem is választhattak volna a polgári eljárásjog területéről aktuálisabb, s a mindennapi jogalkalmazás során szükségszerűen felmerülő témát.
Bár a szerkesztők az Előszóban azt ígérik az olvasónak, hogy kommentárszerűen tárgyalják az egyes jogforrásokat - magukat a normaszövegeket is teljes terjedelemben közreadják - ami azt eredményezi, hogy könyvük gyakorlatorientált szemléletű, egy inkább elméleti, mégis a téma kapcsán megkerülhetetlen kérdésben nem foglalnak állást: beszélhetünk-e a vizsgált közösségi jogi normák kapcsán már önálló jogágról, vagy pontosabb volna a nemzetközi polgári eljárásjog, vagy éppenséggel a nemzetközi magánjog részeként definiálnunk azt. A magyar nyelvű jogirodalomba elsősorban Kengyel Miklós munkáinak4 eredményeként került be a német jogirodalomból átvett európai polgári eljárásjog elnevezés. Kengyelt követve mások is ezt a terminus technicust használják leginkább e téma kapcsán5, jelezve azt, hogy a közösségi jogfejlődés itt már elért egy olyan mennyiségi és minőségi szintre, hogy önálló jogágként beszélhessünk róla.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
