Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete 2021. április 29-én online formában tartotta meg a III. Sportgazdaságtani Kerekasztalt. Az eszmecsere központi témái a 2021 nyarára tervezett nagy sportesemények voltak.
A fő téma a Tokióban megrendezésre kerülő 2020. évi nyári olimpiai játékok volt. Sok a megválaszolatlan kérdés a pandémia miatt erre az évre átütemezett ötkarikás játékokkal kapcsolatban, ráadásul a lakosság nagy része ellenzi a rendezvényt, és a japán járványügyi adatok is kedvezőtlenek - mutatott rá felvezetőjében Lehmann László mestertanár. Kiemelte, hogy a japán kormány egy zártkörűen megrendezendő eseményről döntött. Ennek azért is lehet jelentősége, mert japán elemző cégek az elhalasztás miatti költségnövekedést 2 billió forintnyi összegre tették. Ha elmaradna az esemény, ennek az összegnek a többszöröse lenne a veszteség.
Ezek után kapcsolódott be a beszélgetésbe dr. Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, akinek a legfontosabb üzenete az volt: "Habár továbbra is sok a bizonytalanság a járvány miatt elhalasztott tokiói olimpia körül, az egészen biztos, hogy idén megrendezik az ötkarikás játékokat."[1] Hozzátette, ennek elsősorban az az oka, hogy a szervező ország jó gazdasági helyzetben van, és nagyon motivált a világverseny lebonyolításában, hiszen Japán már háromszor pályázott a rendezés jogáért. "Fel sem merül, hogy ezt még egyszer elhalasztják" - fogalmazott. Az esemény finanszírozásával kapcsolatban elmondta, az új időpont miatt a szervezők hatalmas bevételtől estek el, így egészen biztosan ráfizetéses (lesz) az olimpia, amin a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) által nyújtott 870 millió dolláros plusztámogatás sem változtat. Ez az összeg töredékrészét sem teszi ki annak a költségnövekedésnek, amely a pandémia miatt keletkezett. A nehézségek ellenére a NOB szponzorai, csakúgy, mint a Magyar Olimpia Bizottságé, megmaradtak. A magyar sportszövetségek esetében 20%-kal csökkentették az állami támogatás összegét a 2020-as évben, azonban ez nem okozott fennakadást az elmaradó versenyek és edzőtáborok miatt. A szakember kifejtette: az óvintézkedések és a szigorú szabályok mellett a sportolói létszámot tartani tudják a rendezők, de az egyes helyszínekre lényegesen kevesebb kísérőt és újságírót engednek majd be, mint amennyit a korábbiakban megszokhattunk. Ugyanakkor a média jelenléte, a híradások száma nem csökkenthető jelentősen, miután az eseményt nagyrészt a közvetítői szerződésekből eredő bevételekből finanszírozzák. A kísérőrendezvények egy része is elmarad. Összehasonlításul: míg Rióban 204 ezer főt akkreditáltak, a japánok ezzel szemben mindössze 94 ezret terveznek. Az önkéntesek számában szintén (le)vágás van, és egyáltalán nem lesz köztük külföldi segítő.
Várhegyi Ferenc, az Eurosport riportere bejelentkezéséből megtudhattuk, hogy az európai közvetítési jog most a cég tulajdonában van, egészen 2024-ig, így a magyar közszolgálati televízió is tőlük vásárolja meg azt. Az Eurosport a közvetítés során nemzetközi programot ad, bár lesz egy magyar ablak, míg a magyar televízió várhatóan a hazai versenyzőkre fókuszál. Eltérés még az is, hogy az Eurosport a budapesti stúdióból közvetít, míg a magyar közszolgálati televízió több riportert is akkreditált a helyszínre. A nemzetközi programban jelentős szerepet kapnak az új sportágak, mint a gördeszka, amelyek leginkább azt a célt szolgálják, hogy a fiatalokat is odavonzzák a sportközvetítések elé.
A MOB elnöke erre reagálva azt fejtette ki, az olimpizmus elsődleges célja, hogy a szolidaritást közvetítse, erre eszköz a sport, és ehhez népszerű sportágakra van szükség.
Bukta Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke, Szabados Gábor sportközgazdász és Kassay Lili egyetemi docens, sportmarketing szakértő vitatták meg az eredetileg szintén 2020-ra tervezett labdarúgó Európa-bajnokság rendezésével kapcsolatos problémákat.[2] A szakemberek egyetértettek abban, hogy bár korábban számos kritika érte az UEFA-t, amiért a szokásostól eltérően nem egy helyszínen, hanem Európa-szerte több városban rendezi meg a fordulókat, a járványügyi nehézségek miatt ez jó megoldásnak bizonyul. Egy helyszín esetleges kiesése ugyanis még nem veszélyezteti a teljes megvalósítást. Az eredeti tervek szerint 12 rendező lett volna, amely 11-re csökkent. A nagy különbség a különböző helyszínek között az, hogy milyen mértékben engednek be nézőket. Ez a szám 20% és a teljes teltház között helyezkedik el. A rendező városok közül két város van, ahol nem fog
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
