Világszerte elfogadottá vált napjainkra az az álláspont[1], hogy a beteg és az orvos, mint felek között, szerződéses viszony áll fenn. Azonban a fennálló szerződéses viszony típusának, jellegének a meghatározását illetően ez ideig nem jutott nyugvópontra sem a jogtudomány, sem a joggyakorlat.
Az egyes magyar szerzők állásfoglalása alapján nagyjából három szerződéses típus mellett és ellen találhatunk érveket. Ebből kettő nevesített (a vállalkozás és a megbízás), míg a harmadik atipikus szerződés.
1. A vállalkozás és a megbízás - mint a beteg-orvos között fennálló lehetséges jogviszony típusok - összehasonlításánál elsődlegesen felmerülő kérdés, hogy az orvos tevékenységét eredménykötelemnek avagy gondossági kötelemnek tekintjük-e?
Ha a vállalkozási jogviszonyt fogadjuk el fennállónak, akkor az orvos minden egyes esetben a beteg egészségének helyreállítása vagy az állapota további rosszabbodásának megállítása - mint "eredmény" - terhe mellett vállalkozik az orvosi kezelés megvalósítására. De ha a megbízást fogadjuk el, akkor az orvos csak a gondos eljárás - mint "eredmény" - terhe mellett vállalkozik a beteg kezelésére, amelyhez optimális esetben akár a beteg gyógyulása is társulhat. E tekintetben- a gyakorlat döntően a megbízási szerződés mellett tette le a voksát. Tisztán vállalkozási szerződésről - avagy ennek megfelelőjeként az osztrák joggyakorlatban alkalmazott "tiszta" munkaszerződésről[2] - csak akkor beszélhetünk, ha a felek a konkrét esetben egy megfelelően körülírt, az orvosi tevékenységtől, mint olyantól jól megkülönböztethető "eredményben" egyeztek meg.[3] Ilyen jogviszony keretében végzett tevékenységnek tekinthető: a megfelelően illeszkedő fogprotézisek és ortopédiai betétek elkészítése; egy technikailag kifogástalan röntgenfelvétel előállítása; a különböző laborvizsgálatok elvégzése; az orvosi lelet elkészítése[4]. Csak érdekességképpen említem meg, hogy ezen esetekben az osztrák elmélet és gyakorlat egyaránt elfogadja a vonatkozó sajátos szavatossági szabály[5] alkalmazását is. Ugyanakkor sem külföldön[6], sem idehaza[7] nem alkalmazható ez a konstrukció a plasztikai-, avagy "szépség-"műtétekre.
A vállalkozás és a megbízás összehasonlításából fakadó további fontos - az orvos tevékenységére tekintettel kiemelt - elemek a következők:
- erősen korlátozott a beteg utasítás adási joga a kezelés folyamán (~ vállalkozás)
- általában közömbös, hogy a kezelést az az orvos végzi-e, akit a beteg "megbízott", sőt nincs relevanciája az esetleges intézmények közötti áthelyezésnek sem (~ vállalkozás)
- 20/21 -
- az orvos, illetve az egészségügyi intézmény egyoldalúan nem szüntetheti be a kezelést, ha ezt a beteg egészségi állapota kizárja (~ vállalkozás)
- a kezelés teljesítése nem nyereségorientált (~ megbízás)
az orvost nem terheli eredményfelelősség (~ megbízás).[8]
Bár tudottan sarkított, s ennek megfelelően támadható az egyes elemek kategorizálása, mégis alkalmas arra, hogy megmutassa: a vállalkozás és a megbízás relációjában egyik jogviszony sem érvényesülhet kizárólagosan.[9]
2. A beteg-orvos között fennálló jogviszony kategorizálásának másik "versengő" párosa: a megbízás (mint gondossági kötelem és- felelősség) és az atipikus "egészségügyi szerződés" (mint speciális felelősségi alakzat). Ez utóbbi képviselője Jobbágyi Gábor[10].
Jobbágyi Gábor álláspontját két részletben tárgyalom; először a megbízás ellen szóló (negatív), azt követően pedig a külön speciális alakzat mellett szóló (pozitív) érveit igyekszem összegezni.
A megbízással szembeni érvek:
- a Ptk. szerinti megbízás nemcsak bizalmi viszonyon alapul, hanem a személyes teljesítési kötelezettséget is magában foglalja, aminek a megvalósítása csak a magánorvosi ellátásban oldható meg, de a klinikai ellátásban nem. Ez valójában már a bevezetőben is említett azon körülményre vezethető vissza, hogy a kezelés automatizálódott és anonimizálódott. És bár - érvel Jobbágyi Gábor - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.tv.) megadja a betegeknek bizonyos körülmények között a szabad orvosválasztás jogát, de személyes eljárási kötelezettséget csak a konkrét beavatkozásra vonatkozóan állapít meg, így például az utógondozásra már nem;
- a beteg-orvos közti kapcsolatban igazából a megbízásnak sem az ingyenes, sem a visszterhes alakzata nem valósul meg: a beteg közvetlenül nem fizet az orvosnak (nem visszterhes), ugyanakkor az egészségbiztosító fizet (tehát nem is ingyenes);
- a megbízás további lényeges törvényi tartalma, hogy a megbízott a megbízó utasításai szerint köteles eljárni a köztük fennálló bizalmi viszonyban, ami már a beteg-orvos közti kapcsolat természetét tekintve sem lehetséges;
- végül pedig a megbízás esetében bármelyik fél halála, illetve cselekvőképességének elvesztése (a megbízó oldalán a cselekvőképesség korlátozása is) a fennálló jogviszony megszűnését eredményezi. Viszont az orvos műtét után bekövetkezett halálából kifolyólag még a kezelés nem szűnik meg. Azt általában a beteg szüntetheti meg egyoldalúan, míg az orvos csak kivételesen.
A fenti érvek közül különösen az utolsó kettőt illetően merülnek fel kétségek.
Így elsőként: a megbízott bár valóban a megbízó utasítása szerint köteles eljárni, azonban a törvényi meghatározás konjunktív feltételt szab: "utasításai szerint és érdekének megfelelően"[11]. Vagyis a beteg - mint laikus - tudata ("tudatlansága") alapján megfogalmazott utasítása kimerül a "Tisztelt Doktor Úr, két napja fáj a lábam..." (az orvos a beteg lábfájását és ne a torokgyulladását kezelje), avagy "Kedves Doktornő, tegyen meg mindent legjobb tudása szerint..." (az orvos a szakma általánosan elfogadott szabályai és az orvostudomány addigi ismeretei szerint járjon el) kérésben/felhívásban és minden más előírás/útmutatás a megbízottnak a beteg "érdekének megfelelően" megparancsolt eljárásából vezethető le, ami szintén a beteg, pontosabban szólva a beteg egészségi állapot által meghatározott.
Az utolsó érvet illetően felmerülő kritika pedig, hogy a gyakorlatban túlnyomórészt nem beteg-orvos, hanem beteg-intézmény között áll fenn a szerződés; de még akkor sem támadhatatlan az érvelés, ha ettől eltekintünk. Ugyanis - a példánál maradva - a kezelőorvos halálát követően a beteg hallgatólagos/ráutaló magatartásával - ti. a beteg kartonjának a rendelőben való maradásával, vagy a betegnek a kórházban való tartózkodásával - mintegy megbízotti minőségben történő eljárásra hív fel, amit az elhunyt orvos helyébe lépő orvos (rendelő, kórház, stb.) szintén hallgatólagos/ráutaló magatartással - a beteg kartonjának megtartásával, illetőleg a kórházban fekvő beteg ágyának a beteg részére történő fenntartásával - fogad el.
Jobbágyi Gábornak az "egészségügyi szerződés", mint külön kiemelt, speciális felelősségi alakzat mellett megfogalmazott (pozitív) érvei - a megbízást illető negatív érveivel ellentétben - sokkal inkább megállják a helyüket. A külön polgári jogi felelősségi alakzat felállításának indokoltságát tizenegy ok felsorolásával és kifejtésével támasztja alá. Ezek közül az alábbiakban csak hármat érintek:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
