A földfelszíni digitális televíziózás, a DTT[1] bevezetésével kapcsolatban számos gazdasági, médiapolitikai, jogi, szociológiai, és nem utolsó sorban frekvenciagazdálkodási kérdés merül fel. A cikk rövid összefoglalását nyújtja annak, hogy a) Mit tettek eddig nemzetközi szinten és Magyarországon azért, hogy a földfelszíni digitális televíziózáshoz szükséges frekvencia rendelkezésre álljon. b) Milyen feladatai vannak a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH), és kiemelten az NHH Frekvenciagazdálkodási Igazgatóságának a DVB-T[2] bevezetésének és elterjedésének elősegítésében. c) Mit jelent a földfelszíni digitális televíziózásban az átmeneti időszak, és mit a teljesen digitális jövő.
A hangrögzítés, a képrögzítés, a távbeszélés digitalizációját követően a 90-es évek közepén a műsorszórásban is megkezdődött a technológiaváltás. A stúdiókban már jó ideje digitálisan állították elő a műsorokat, de az átvitel továbbra is analóg maradt. Először a műholdas és kábeles, majd 1 évvel később a földfelszíni digitális szabvány is megszületett Európában és az USA-ban egyaránt, ami lehetővé teszi a digitális műsorok digitális formában történő eljuttatását a nézőkhöz, sok más kiegészítő információ és szolgáltatás kíséretében.
A digitális rendszer számos olyan tulajdonsággal rendelkezik az analóg televíziózáshoz képest, melyeket egyértelműen előnyként könyvelhetünk el.[3] Ezek közül csupán a frekvenciagazdálkodással és hálózattervezéssel is összefüggő néhány jellemzőt kiemelve a frekvenciahatékonyság, zavartűrő képesség, kisebb teljesítmény igény, változatos hálózati struktúra kialakítási lehetőség említhető példaképpen.
A digitális technológia mielőbbi gyors elterjedésének fő mozgatórugója éppen a frekvenciahatékonyságából eredő előnyök kihasználása lesz várhatóan, melynek köszönhetően több program sugárzására nyílik lehetőség, illetve a felszabaduló kapacitás új, pl. multimédiás szolgáltatásokra, mobil és hordozható vételre, HDTV[4]-re, Internetre, e-kormányzásra is felhasználható. A DTT rendkívül gazdaságos frekvencia-felhasználását ha számokkal próbálnánk meg szemléltetni, akkor azt mondhatnánk, hogy a televíziózásra felhasználható frekvenciasávban 3-4 országos műsor sugározható analóg technológiával, míg digitálisan akár 25-30 program sugárzására is lehetőség nyílik az analóg műsorokkal hasonló minőségben. Egy-egy 8 MHz-es multiplex[5] csatornában 4-4 műsor.
Azonban ha a digitális televíziózás csak több műsor vételének lehetőségét nyújtaná, aligha lehetne a sikeres elterjedésre számítani. Amennyiben kevesebb műsorral is megelégszünk, akkor a "felszabaduló spektrumot az analóg minőségű műsortovábbítástól eltérő szolgáltatásokra is fel lehet használni. Ilyen például a mobil vétel, ahol egy 8 MHz-es csatornában csak egy műsor továbbítható, azaz mobil vétel esetén kétszeres a spektrumhatékonyság. Ugyanez a helyzet, ha jobb, pl. HDTV minőséget akarunk biztosítani. A DVB-T rendszeren belül műsortovábbítás mellett azonban lehetőség van Internet, vagy egyéb interaktív és multimédiás szolgáltatás nyújtására is.
Lényegében az mondható, hogy a műsorszóró sáv átviteli kapacitása Mbit/sec-ban mérve egy meghatározott érték, kb. 140 Mbit/s országonként. Az hogy ezt hogyan használjuk fel, a mennyiséget mennyire növeljük a minőség rovására, tőlünk függ. Azaz vagy 8-10-szer jobb frekvencia-felhasználásról beszélünk, de gyakorlatilag semmi pluszt nem nyújtunk az analóg televíziózáshoz képest, vagy a DVB-T előnyeit és lehetőségeit kihasználva (beleértve jobb minőséget és kiegészítő szolgáltatásokat) megelégszünk pl. kétszer-háromszor annyi műsorral. Nagyon leegyszerűsítve, ha sok műsort szeretnénk, akkor szerényebb minőséggel és kevesebb kiegészítő szolgáltatással kell beérnünk. Ha interaktív és multimédiás szolgáltatást, mobil vételt is szeretnénk biztosítani, akkor tudomásul kell vennünk, hogy kevesebb műsor helyezhető el a rendelkezésre álló műsorszóró sávban.
A DVB egy olyan szabvány család, mely az összes átviteli módra/közegre alkalmazható, egységes megoldást nyújt az értéknövelt és multimédia szolgáltatásokra, valamint teljesíti az EU követelményeket. Az USA-ban az ATSC szabvány használata kötelező a földfelszíni televíziózásban. Elsősorban HDTV alkalmazásra és adatszórásra fejlesztették. A japán ISDB szabvány szintén mindhárom átviteli módra alkalmazható. Az alapvető műsorszolgáltatáson túl alkalmas multimédia, interaktív, HDTV, sőt a távolabbi jövőben várhatóan háromdimenziós képmegjelenítésre is.[6]
A földfelszíni digitális televíziózás technikai feltételei már 1996-ban biztosítottak voltak, ezért sok ország gondolta, hogy a DVB-T bevezetését még a 2004/2006-ra tervezett ITU[7] DVB-T Tervezői Értekezlet előtt elkezdi. Így
- 134/135 -
került sor 1997-ben a CH97 Megállapodás megkötésére 34 CEPT (European Conference of Postal and Telecommunications Administartions - Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete) tagország között. Ez a megállapodás rögzíti a földfelszíni digitális televízió tervezéséhez szükséges műszaki paramétereket és a koordinációs eljárás szabályait, mely lehetővé teszi a DVB-T adók tervezését és koordinálását Európában.[8]
Az erőfeszítések eredményeként 1998-ban állandó DVB-Tműsorszolgáltatás indult Angliában és az USA-ban. 1999-ben Svédországban, majd fokozatosan több más európai országban is. DVB-T kísérleteket ma már szinte mindenhol folytatnak Európában.
Az ITU 2001-ben döntött a Regionális Rádiótávközlési Konferencia (RRC04/06) összehívásáról. 2002-ben, Marrakeshben megállapodtak a tervezési övezet kiterjesztéséről is. Ennek megfelelően az Európai Műsorszóró Övezet (Európa és Észak-Afrika) országai, az Afrikai Műsorszóró Övezet országai, a Közel-Kelet egy része (Iránig), valamint a volt Szovjetunió ázsiai területe (egy 1000 km-es sávot kivéve keleten) is részét képezi majd az új digitális tervnek.
A konferencia elsődleges célja egy olyan egyezmény, és hozzá kapcsolódó földfelszíni digitális televízió frekvenciaterv elfogadása, mely az átmeneti állapotot - az analóg és digitális televíziózás együttélését, majd az analóg televíziózás befejezését - követően a "teljesen digitálisjövő"-ben biztosítja a digitális televíziózást minden aláíró ország számára a spektrumhoz való egyenlő hozzáférés elve alapján. A tervezés két fázisban történik. Az első tervezési értekezletre 2004 májusában került sor, a második 2006-ban lesz Genfben.[9]
1997-ben a Chester'97 Megállapodás aláírását követően Magyarországon is felgyorsultak a digitális televíziózással kapcsolatos tevékenységek, és jelentősen megnövekedtek a nemzetközi szinten végzendő frekvenciagazdálkodással összefüggő feladatai az igazgatásoknak. Az igazgatási feladatok a következő három kategóriába sorolhatók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
