https://doi.org/10.59851/jk.81.07-08.8
1. 2022 szeptemberében, az akkori Budapesti Gazdasági Egyetemen (2025-től Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a továbbiakban: BGE) Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport (a továbbiakban: Kutatócsoport) néven létrejött egy folyamatosan fejlődő, széleskörű bázison alapuló kutatói műhely Hámori Antal vezetésével, amely kezdetektől fogva arra törekedett, hogy összetételével is tükrözze azt a sokszínűséget, komplexitást, amely az általa művelt területnek, a fogyasztóvédelemnek is sajátja: tagjai sorában nem csak számos, különböző tudományterületet művelő egyetem oktatója, hanem gyakorlati szakemberek is megtalálhatók. A Kutatócsoport évi két alkalommal rendez konferenciákat, emellett a fogyasztóvédelmi ismeretek terjesztéséhez, oktatásához is hozzá kíván járulni. Ennek elsődleges eszközeként a tagjai által szerkesztett, számos szerző közreműködésével megírt, neves tudósok által lektorált,[1] magyar és angol nyelvű összefoglalókat tartalmazó, online is elérhető kötetet[2] ajánlja.
2. A Kutatócsoport legutóbbi konferenciáját 2026. január 28-án rendezte meg "VII. Fogyasztóvédelmi aktualitások - új kihívások a fogyasztóvédelemben", a deviza alapú fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket, a joggyakorlat aktuális fejleményeit, valamint a marketing és a mesterséges intelligencia egyes kihívásait körüljárva. A konferencia előadásait magyar és angol nyelvű rezüméket tartalmazó absztraktkötet foglalja össze.[3]
Szegedi Krisztina rektorhelyettes nyitóbeszédében kiemelte: a fogyasztóvédelem jelentőségét mutatja, hogy mindannyian fogyasztók vagyunk. Napjaink mesterséges intelligenciával átszőtt világában az információs aszimmetria, új üzleti modellek, a technológiai fejlődés és a globális piac új válaszokat követelnek. A BGE számára ezért fontos, hogy a fogyasztóvédelem oktatása, kutatása magas színvonalú legyen. Ebben kiemelkedő szerepe van a Kutatócsoportnak: "a rendszeresen megrendezett tudományos ülések, konferenciák, publikációk és az intézmények közötti együttműködések egyaránt azt jelzik, hogy nem eseti kezdeményezésről, hanem tudatosan felépített, hosszú távú szakmai műhelyről van szó." Fekete-Frojimovics Zsófia dékánhelyettes köszöntőbeszédében hangsúlyozta: "Jó látni, hogy egykor egy szakmai kezdeményezésként indult gondolat mára stabil, élő szakmai műhellyé vált, amely félévről félévre releváns kérdéseket hoz be az egyetemi és a gyakorlati diskurzusba," hiszen különösen fontos az "a párbeszéd, amelyben a jogalkalmazás, a tudomány és a gyakorlat képviselői együtt keresik a válaszokat".
A köszöntőket Vékás Lajos üléselnöki beszéde követte, melyben kétségeit fejezte ki, hogy valóban a polgári jog a legmegfelelőbb eszköz-e a devizahitelezés által kiváltott társadalmi problémák megoldására. Álláspontja szerint a szabályozási, felügyeleti hiányosságok vezettek oda, hogy az érvénytelenség klasszikus polgári jogi eszközével próbálják a kérdést kezelni. Ódor Éva "A fogyasztók védelmét szolgáló intézményrendszer alakulása, különös tekintettel a bírósági eljárásokra - megoldási javaslat a devizahiteles perekre" c. referátumában mintegy folytatva Vékás professzor gondolatmenetét rámutatott, hogy a kezdetben főként magánjogi instrumentumokat felvonultató fogyasztóvédelmi eszközrendszer kiegészült intézményi és kollektív jogérvényesítési mechanizmusokkal, párosulva a bírói szerepfelfogás változásával: a korábbi, passzív magatartást aktívabb, a fogyasztói jogok érvényesülését elősegítő hozzáállás váltotta. A fogyasztóvédelem hatékonysága nem múlhat utólagos jogorvoslatokon, így nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre. A következő két előadás is mutatja, milyen fontos szerepe van a bíróságoknak a fogyasztóvédelemben: Lévayné Fazekas Judit keretbe helyezte az uniós joggyakorlat alakulását "A Kásler-ügytől az AxFina ügyig, avagy az Európai Unió Bírósága devizaalapú hitelezéssel kapcsolatos döntéseinek hatása a hazai devizahiteles perekre" című előadásában, Simonné Gombos Katalin pedig az EU Bíróságának a magyar joggyakorlatra is meghatározó hatást kifejtő ítéletét[4] (az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítélete[5]) ele-
- 355/356 -
mezte. A következő két referátum tágabb perspektívából vizsgálta a problémákat: Veres Zoltán a devizahitelezéssel kapcsolatos mérföldköveket jelentő egyes kúriai döntések áttekintését követően az elemzett ügyek következményeivel kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket ("Várj, ki jön utánunk?" - Kérdésfelvetések az Európai Unió Bírósága C-630/23. számú ítéletét és a Kúria 10/2025. Jogegységi határozatát követően előállt jogi helyzet kapcsán), Sándor István a nemzetközi megoldási kísérletekről nyújtott áttekintést (Devizahitelek és jog: nemzetközi tapasztalatok a magyar szabályozás tükrében). A válaszok eltérőek: mind az erősebb jogalkotói fellépés (magyar modell), mind a bírósági fókuszú válságkezelés (Lengyelország) mellett hozhatók fel érvek, ellenérvek. E szekció tanulságai sokrétűek, de visszatérő elem a pénzügyi kultúra alacsony szintje (a fogyasztók nem látták át a lehetséges következményeket). Vékás Lajos is kiemelte, hogy az alkalmazott "drasztikus üzleti megoldásokra" a lakosság nem volt felkészülve. Ezért nagy problémákat okoz, "ha az erkölcsöt elhagyja a jog" - e megoldások bár lehettek jogszerűek, a tömeges végrehajtások, kilakoltatások a közjó megvalósítását nem szolgálták.
3. A konferencia második része a hatósági jogalkalmazás aktuális fogyasztóvédelmi fejleményeivel foglalkozott. Bencsik András a magyar pénzügyi felügyelet szervezetének alakulását vizsgálta (A pénzügyi közvetítő rendszer állami felügyeletével kapcsolatos tendenciák - a pénzügyi fogyasztóvédelem hazai metamorfózisai). A rendszerváltozást követő átalakulásokat, megrázkódtatásokat jól szemlélteti, hogy kevés ágazat felügyeleti rendszerében volt ekkora változékonyság, mint a pénzügyi szektorban. Egy szintén aktuális, a fogyasztók nagy tömegét fenyegető veszélyre mutatott rá Harkácsi Gábor József "A pénzügyi kibercsalásokhoz kapcsolódó aktuális kihívások és válaszok" című referátumában. Karl Károly "A rendkívül nagy kapacitású hírközlési hálózati fejlesztés uniós szabályozásának fogyasztóvédelmi kihívásai"ról szólva érzékeltette, hogy e fejlesztés célja a digitális társadalmi befogadás, ezáltal a fogyasztói és társadalmi jólét növelése, azonban megvalósítása fogyasztói érdeket sérthet (környezeti beavatkozást valósít meg, az átállás szolgáltatás kieséssel jár). E két speciális szakigazgatási terület után Miklós-Illés Gergely az általános hatáskörű fogyasztóvédelmi hatóság előtt álló kihívásokról nyújtott áttekintést (A fogyasztóvédelem kihívásai és eredményei a Pest Vármegyei Kormányhivatal szemszögéből). A fogyasztói beadványok legnagyobb része online vásárlásokkal kapcsolatos. Az átalakult vásárlási szokások (online ügyletek térnyerése) mutatják, hogy a digitalizáció számos új fogyasztóvédelmi problémát indukál. Mindez különösen igaz az akadálymentességi igénnyel rendelkező fogyasztók esetében, akik számára az egyenlő esélyű hozzáférés érvényesítése (mind online, mind offline) a fogyasztóvédelem számára a klasszikus kereteken túlmutató, ugyanakkor számos előny lehetőségét hordozó feladat - mutatott rá Velegi Dorottya (Egyenlő esélyű hozzáférés - új fegyver a fogyasztóvédelem eszköztárában).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
