Hamza Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kara Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professzora tiszteletére ünnepi kötet jelent meg, amelyet 2019. március 12-én mutattak be és adtak át az Ünnepeltnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kari Tanácstermében. A régi dékánokat ábrázoló festményektől ékes Tanácstermet zsúfolásig megtöltötték a különböző szakterületeket képviselő akadémikusok, egyetemi tanárok, neves gyakorló jogászok, a társkarok és a jogászi hivatásrendek képviselői.
Az ünnepséget Menyhárd Attila professzor, az ELTE ÁJK dékánja nyitotta meg. Sándor István (ELTE ÁJK), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (DSc), egyetemi docens és Boóc Ádám (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) habilitált egyetemi docens, Varga István, az ELTE ÁJK tudományos dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanár, Földi András a Magyar Tudományos Akadémia doktora (DSc), tanszékvezető egyetemi tanár, valamint Kecskés László, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja mondtak köszöntő beszédet. Ezután rövidebb felszólalások következtek a jelenlévők részéről. Hamza Gábor elegáns humorral teli válaszában megköszönte az ünneplést és az ünnepi kötetet, majd külön kiemelte, hogy tudományos eredményei nem jöhettek volna létre tanszéki munkatársai és a Kar támogatása nélkül.
Az ünnepség keretében röviden bemutatásra került az Ünnepelt tiszteletére a Közjegyzői Akadémia Kiadó gondozásában Boóc Ádám és Sándor István által szerkesztett jubileumi tanulmánykötet.[1] A kötetet méltatva kiemelendő, hogy a benne szereplő tanulmányok rendkívül széles skálán helyezkednek el témájukat illetően, ami összhangban van az ünnepelt széles kutatási és érdeklődési területével. Hamza Gábor akadémikus életútja ugyanis bővelkedik a jelentős eseményekben és sikerekben.
Hamza Gábor első tudományos publikációja, az elbirtoklás (usucapio) római
- 275/276 -
császárkori fejlődéséről szóló, a külföldi szakirodalomban is számon tartott és hivatkozott műve közel 50 évvel ezelőtt,[2] akadémiai doktori disszertációja könyv alakban közel 35 évvel ezelőtt jelent meg,[3] tanszékvezetői kinevezését pedig 1985-ben kapta meg. Hamza professzor 2002 óta megjelenő hatalmas összefoglaló műveivel[4] egy új szakirodalmi műfajt teremtett meg, amely az összehasonlító jogtudomány, a magánjogtörténet és a földrajztudomány módszereit ötvözi. E komplex módszer koherenciáját a római jogi tradíció hatástörténetére való koncentrálás biztosítja.
Hamza Gábor magyar nyelven és idegen nyelveken, hazai és külföldi folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, emlékkönyvekben (Festschrift, Liber amicorum, Studies in Honour) és más kiadványokban közzétett, részben még megjelenés alatt álló tudományos tárgyú publikációinak száma csaknem eléri az ezerötszázat, tudományos tárgyú publikációira csaknem háromezer-hétszáz független bel- és külföldi hivatkozást találunk, az összes hivatkozás száma pedig eléri a hatezer-nyolcszázat. Hamza professzort 2018. március 15-én Széchenyi-díjjal jutalmazták, 2018. december 7-én pedig Prima díjat kapott.
A kötet a szerkesztők által írt magyar nyelvű Köszöntőt és Köszönetnyilvánítást (8-14.) követően harmincnégy szerző tanulmányait tartalmazza magyar, német és angol nyelven, végül pedig Hamza Gábor szakmai önéletrajzával és angol nyelvű publikációs jegyzékével zárul (321-333.). A szerzők között megtalálhatjuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Pécsi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a győri Széchenyi István Egyetem római jogász és polgári jogász professzorait, tanárait. A tanulmányok a szerzők nevének betűrendje szerint követik egymást.
- 276/277 -
A jelen ismertetés keretében nincs módunk arra, hogy az egyes tanulmányokat külön-külön méltassuk, de az alábbiakban közöljük a szerzők nevét, valamint a tanulmányok címét és oldalszámait.
Balázs Tamás: A FIDIC-szerződések és a magyar jog, avagy a FIDIC-szerződések magyarországi alkalmazásának legfontosabb aspektusai (14-22.); József Benke: Venire contra factum proprium (23-32.); Ádám Boóc: Bemerkungen im Zusammenhang mit den Bürgschaftsverträgen und Garantieverträgen im neuen Ungarischen Bürgerlichen Gesetzbuch (33-40.); Burián László: A hazafelé törekvés a régi és az új nemzetközi magánjogi kódexben (41-50.); Csehi Zoltán: A francia elévülési jog reformja (51-62.); Deák Péter: Néhány észrevétel a házastársak közötti lopás római jogi megítéléséhez - elkövetői alakzatok a D. 25, 2 (De actione rerum amotarum) titulusában (63-68.); Deli Gergely: Elegancia és hagyomány. Gondolatok a D. 24, 3, 14, 1. apropóján (69-74.); El Beheiri Nadja: Gedanken zur Wirkungsgeschichte der Naturrechtsdefinition des Ulpian bei Bonaventura und Thomas von Aquin (75-80.); Erdődy János: Taberna casiaria (81-88.); Fábián Ferenc: Társasági szerződés az 1959. évi Ptk.-ban (89-100.); Földi András: Salus rei publicae. Gondolatok Deli Gergely könyve kapcsán (101-108.); Frivaldszky János: Szent Tamás nyomdokain: az igazságos háború keresztény tanától a béke morálfilozófiájáig (109-116.); Gass István: Alapvetések és alapkérdések a szerződés fogalmának témaköréből (117-132.); Halmai Péter: Differenciált integráció, integrációs modellek (133-144.); Harmathy Attila: A tulajdonjog változásáról (145-148.); Holló Dóra: Quidquid id est - timeo Danaos et dona ferentes - A BYOD trend munkajogi és adatvédelmi aspektusai munkavállalói és munkáltatói szemszögből (149156.); Jusztinger János: Magánjogi szankcióval az uzsora ellen a császárkori Rómában: a senatusconsultum Macedonianum példája (157-162.); Karácsony András: Eötvös és Concha (orientációváltozás a magyar államelméleti gondolkodásban) (163-168.); Kecskés László: A választottbíráskodás római jogi gyökereiről (169-182.); Kelemen Miklós: Hivatalviselésben korlátozott tisztviselők a késő-római birodalomban - gondolatok a curialisok kormányzati szerepvállalásáról (183-192.); Vanda Lamm: The evolution of the norms on advisory procedure at the time of the PCIJ (193-198.); Eszter Márkus: Model acts regulating fiduciary duty of partners in the United States (199-206.); Nemes Szilvia: τοΰτο δ'έστίν ή τιμή τοΰ βασιλικοΰ σίτου Egy sajátos klauzula a ptolemaiosi Egyiptom provinciális praxisából (207-214.); P. Szabó Béla: A 17. század első felében élt egyik magyarországi jogi doktor életrajzának rejtélyei (Benedictus Zalnpaum, Tebensis Pannonius) (215-224.); Rigó Balázs: Az ELTE ÁJK Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék története a második világhá-
- 277/278 -
borútól napjainkig (225-230.); Salamon László: Az országos népszavazás érvé nyességének szabályozása a kétféle hatalomgyakorlás viszonyának tükrében (231-236.); Sándor István: A vagyonvédelmi trustok elterjedése az Amerikai Egyesült Államokban (237-246.); Siklósi Iván: A sematizmus és dogmatizmus veszélyeiről a romanisztikai és a civilisztikai kutatások során (247-256.); Stipta István: Beliczay Jónás, az ismeretlen római jogász (257-262.); Szalma József: Gondolatok Hamza Gábor akadémikus műveiről, melyek a római jognak a modern jogok fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálják (263-272.); Tóth Ádám: Hol van a hűség jutalma? Igazságos-e az ági öröklés jelenlegi szabályozása? (273-290.); Török Gábor: Gondolatfoszlányok (291-296.); Újvári Emese: Több municipális magistratus perlése - az actio subsidiaria megindításának lehetőségei (297-304.) és Visegrády Antal: A jog funkciója és a viták kezelése (305-320.).
A kötetet méltatva mindenképpen ki kell emelni annak igényes, elegáns kivitelét, kiállítását - az esztétikus borítótól kezdve az alapos szöveggondozásig és a magas színvonalú tipográfiáig -, ami a két társszerkesztő, Boóc Ádám és Sándor István áldozatos és magas színvonalú munkáját, nemkülönben a Közjegyzői Akadémiai Kiadó munkatársainak gondosságát dicséri.
Úgy véljük, hogy mind az ünnepi kötet, mind annak bemutatása és átadása méltó tiszteletadást jelentett a tudományos pályáját aranygyűrűs doktorként kezdő,[5] majd hosszú évtizedeken át végzett kiemelkedő tudományos munkássága révén a legmagasabb hazai és külföldi tudományos elismeréseket elnyerő Hamza Gábor professzor számára. ■
JEGYZETEK
[1] Boóc Ádám - Sándor István (szerk.): Ünnepi tanulmányok Hamza Gábor 70. születésnapja tiszteletére. Studia in honorem Gábor Hamza. Budapest, Közjegyzői Akadémia Kiadó, 2019. 477.
[2] Hamza Gábor: Az elbirtoklás fejlődése a római császárkorban. Budapest, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1970.
[3] Hamza Gábor: Jogösszehasonlítás és antikvitás. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985. A mű 1991-ben angolul (Gabor, Hamza: Comparative Law and Antiquity. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991.), majd 1998-ban átdolgozott és bővített kiadásban is megjelent (Hamza Gábor: Jogösszehasonlítás és az antik jogrendszerek. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1998.).
[4] A teljesség igénye nélkül a következő kötetekre utalunk: Hamza Gábor: Az európai magánjog fejlődése. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.; Hamza Gábor: Le développement du droit privé européen. Le rôle de la tradition romaniste dans la formation du droit privé moderne. Budapest, Faculté de Droit de l'Université Eötvös Loránd, 2005.; Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009.; Hamza Gábor: Origine e sviluppo degli ordinamenti giusprivatistici in base alla tradizione del diritto romano. Santiago de Compostela, Andavira, 2013.
[5] Hamza Gábort - az utóbb szintén egyetemi tanári rangot és akadémiai rendes tagságot szerzett - Sajó Andrással együtt 1973. június 22-én avatták az Eötvös Loránd Tudományegyetemen sub auspiciis Rei publicae popularis (mai elnevezése szerint: sub auspiciis Praesidentis Rei publicae) kitüntetéssel állam- és jogtudományi doktorrá. A kitüntetéses doktorrá avatásról ld. Hamza Gábor - Hoffman István: A kitüntetéses doktorrá avatás előzményei és mai helyzete a magyar és az osztrák jogászképzésben. Magyar Tudomány, 2014/7, 849-853.
Visszaugrás
