A modern információtechnológiai eszközök elterjedése, a digitális folyamatok mára a munka világát is áthatják. A munkavégzés és annak formái sok tekintetben átalakultak. Az információtechnológiai fejlesztések új munkaköröket hívtak életre, valamint új munkavégzési formák is kialakultak. Egyre többen végzik feladataikat távmunkában, és számos feladat elvégzése kizárólag IT rendszerek, illetve infokommunikációs eszköz használatával lehetséges. Nem csupán a munkavégzési formák változása körében érhetők tetten a digitalizációs hatások, de a munkaügyi ügyviteli folyamatok lebonyolítása során is egyre elterjedtebbek az elektronikus megoldások. Írásunk ez utóbbi jelenséget, a digitalizált munkaügyi folyamatokat mutatja be, olyan munkáltató gyakorlati példáján keresztül, amelynél ezek az eljárások a mindennapi ügymenet részét képezik.
1. A "most" generáció tendenciái
1.1. Tudásalapú társadalom, információalapú társadalom
1.2. Digitális tendenciák a munkaügyi folyamatokban
2. A digitalizált munkaügyi folyamatok jogi keretei
2.1. Írásbeliség a munkajogban: szűk körben kötelező, széles körben elterjedt
2.2. Az elektronikus úton tett nyilatkozat
3. A munkajogi nyilatkozatok jövője: Munkavállalói önkiszolgáló rendszer, applikációk, elektronikus "hirdetőtábla"
3.1. Munkavállalói önkiszolgáló rendszer
3.2. Elektronikus hirdetőtábla: közzététel a helyben szokásos módon
3.3. Applikációalapú munkavégzés, applikációalapú munkaügy
4. Összegzés
Az e-mail vagy SMS napjainkban a legtöbb munkáltatónál bevett kapcsolattartási forma, ám az IT rendszerek által nyújtott digitális megoldások ennél lényegesen több lehetőséget rejtenek. Példánkban mára élő gyakorlattá vált, hogy a munkavállalók elektronikus rendszeren keresztül kezelik szinte minden munkaviszonyra vonatkozó adatukat. A munkajogi nyilatkozatok megtétele, a munkaügyi ügyintézés túlnyomórészt elektronikus úton történik; emellett a munkáltatói szabályzatok, tájékoztatók közlésének is hatékony eszközei az elektronikus platformok. Mindez azonban kizárólag a megfelelő jogszabályi keretek között, a vonatkozó rendelkezések maradéktalan betartásával történhet, így a következőkben a munkajogi összefüggések szempontjából mutatjuk be a munkajogi digitalizáció gyakorlatát.
Az információtechnológia fejlődése és a digitalizáció napjaink talán legmeghatározóbb tendenciái. A távközlés területén lezajlott robbanásszerű fejlődés, a felgyorsult kommunikációs folyamatok alapjaiban változtatták meg életvitelünket, szokásainkat és igényeinket. Ezek a jelenségek - kiegészülve és egymást erősítve a globalizáció hatásával - elvezettek életmódunk gyökeres átalakulásához.
A digitális műveletek mára áthatják mindennapjainkat: a gyors és egyszerű, "kattintásra" működő folyamatokat - a korosztályi korlátok elmosódásával - egyre szélesebb társadalmi réteg használja, azok egészen rövid idő alatt szinte megszokottá váltak. Az elektronikus folyamatok azonban nem csupán magánéletünket hatják át; egyre inkább teret nyernek a munka világában is.
A foglalkoztatásban is egyértelműen látható egy új irány, amelyet - közvetve vagy közvetlenül - az információtechnológiai eszközök hatása rajzol ki: a munkavállalók egyre szélesebb körétől elvárt és elvárható a kommunikációs eszközök, modern technikák használata. Ez a hatás nem kizárólag a munkaerőpiacra belépő fiatal munkaerőt érinti: kortól, korcsoporttól függetlenül áthatja a működést. Ezt a jelenséget - saját gyakorlatunkban - a "most" generáció[1] fogalmával társítjuk. A munka világában a "most" generációja az a - korcsoportba nem illeszthető - munkavállalói réteg, amelynek tagjai magabiztosan és rendszeresen használják a modern információtechnológiai eszközöket, bármely életszakaszban vannak is. Együtt, egymással együttműködve végzik munkájukat a különböző életkorú és eltérő élethelyzetben lévő munkavállalók, és azonos feltételekkel áll rendelkezésükre mindaz az információ és lehetőség, amelyet a digitális világ kínál, eltörölve és egybemosva ezzel a generációs határokat.[2]
- 33/34 -
A digitális technikák a kommunikáció minden területén, a hivatalos ügyintézésben és a személyes kapcsolatokban egyaránt átalakították mindennapjainkat. Olyan társadalomban élünk, melyben a tudás és naprakész ismeretek jelentik az egyik legfontosabb követelményt.[3]
Az információ jelentősége ebből következően felértékelődött. Alapvető szükségletünkké vált az "instant" információ: mindig aktuális, pontos információt várunk el, mégpedig azonnal. A felgyorsult kommunikáció és az ugrásszerű műszaki, technológiai fejlődés következtében mára ennek a technikai feltételei is széles körben elérhetők: olyan eszközökkel rendelkezünk, amelyek "zsebben hordva" teszik lehetővé az ismeretek megszerzését és megosztását, mi több, feladataink gyors és pontos elvégzését.
Ez természetesen gyökeres átalakulást jelent az életmódunkban, átalakultak mindennapi szokásaink, ez alól pedig nyilván nem lehet kivétel a munkavégzés sem. Az információtechnológiai fejlődés egyre inkább érezteti a hatását a munkaügyi és munkajogi folyamatok terén is.
A digitális munkahely jövőképe a munkavállalók és a foglalkoztatók számára is új irányokat jelent. Akár munkavállalóként, akár munkáltatóként vagyunk részesei ezeknek a hatásoknak, azok jelenthetnek kihívást, de egyúttal előrelépést, fejlődést is.
Számos munkakörben már az alapvető feladatok is kizárólag számítástechnikai eszközön végezhetők. Általános, mindennapi munkaeszközeink a számítógépek, okostelefonok, helymeghatározásra vagy egyéb munkavégzési célra szolgáló digitális készülékek.
Sok esetben a munkaköri teendők is egyre inkább feladatközpontúvá válnak, megfelelő feltételek mellett az ellátandó tevékenység már nem kötődik a munkahelyhez vagy munkaidőhöz. Egyre nagyobb teret hódít és lehetőségeket rejt a "home office", valamint a - kifejezett megállapodáson alapuló - teljes vagy részleges távmunkavégzés. A jelenséget a nemzetközi kitekintés is igazolja: a távmunkában részt vevő alkalmazottak átlagos aránya évről évre növekszik. Kiemelkedő arányban alkalmazzák, egyre inkább jellemző a távmunka Dániában, a Benelux államokban, illetve a skandináv országokban is.[4]
Lényeges azonban, hogy nem csupán a munkavállalók mindennapjait alakítja át az információtechnológia fejlődése, hanem a munkáltatók számára is számos lehetőséget kínál folyamataik egységesítése, egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele terén. Jelen írásunk az elektronikus, digitális fejlődés különböző - munkajogot érintő - aspektusairól számol be, mégpedig munkáltatói szempontból. A munkaügyet érintő digitalizációs hatások meglehetősen sokrétűek, így teljes körű elemzés helyett csupán betekintést tudunk adni saját munkáltatói tapasztalatainkba. A munkaügyi digitalizációban úttörő nagyvállalatnál végzett tevékenységünk során az utóbbi években releváns tapasztalatra tettünk szert az elektronikus nyilatkozattételi eljárások és digitális platformok kialakításában és a modern munkavégzési formák működtetésében. Bízunk benne, hogy beszámolónk olvasói a digitális folyamatokat lehetővé tévő jogszabályi rendelkezések kapcsán felmerülő kérdésekre is választ kaphatnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
