Verona városában 2007 május 27-28-án önkormányzati választásokat tartottak, és ennek okán a tanulmány célja az itt alkalmazott választási rendszer bemutatása. Mielőtt azonban ennek ismertetésére rátérnénk indokolt utalni a szabályozási környezetre, Verona város adminisztratív területi felosztására - amely egyben meghatározza a választókerületeket is - illetve ismertetni szükséges a területi egységek olasz jogi meghatározását is.
A választások szabályaira vonatkozóan az Alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló egyesített törvény (D.Lgs.[1] 18 agosto 2000, n. 267, a továbbiakban lásd TUEL[2]) tartalmaz rendelkezéseket. Verona város helyi önkormányzatára vonatkozó egyéb szabályokat Verona város statútuma[3] és a kerületi tanács rendelkezései tartalmazzák. Az olasz Alkotmány 114.§ (1) bekezdése határozza meg az állami területi felosztást, amely szerint "Köztársaság településekből, tartományokból, nagyvárosokból, régiókból és az államból áll". A település ebben az értelemben jelenti a városokat és a magyar szóhasználatnak megfelelő községeket is. Az Alkotmány a 131. §-ában sorolja fel a régiókat,[4] amelyek között nevesíti Venetot is. Veneto több tartományból áll, amely közül az egyik Verona. Verona tartomány székhelye Verona városa.
a) Az olasz területi felosztás alapja a régió, amelynek legalább egymillió lakossal kell rendelkeznie, és amelyről alkotmányi erejű törvény dönt. A régió alapításához a régiók tanácsai véleményének kikérésén túl további feltételt jelent az, hogy a területi változást a lakosság egyharmadának kell kérnie, és az érdekelteknek referendummal kell elfogadniuk.[5] A régió az Alkotmánnyal összhangban álló tartalommal és eljárási szabályok betartásával elfogadott saját statútummal, feladat- és hatáskörrel rendelkezik.[6]
Az új település alapításához legalább 10 000 lakos kell. A település olyan területi egység, amely minden olyan feladat- és hatáskörrel rendelkezik, amely a lakosságot vagy a területet érinti. Ide tartoznak különösen az egyéneket vagy a közösséget érintő közszolgáltatások, a terület hasznosítása, a gazdasági fejlődés elősegítése stb.[7]
A tartomány a régió és a település között elhelyezkedő területi egység, és olyan feladat- és hatáskörrel rendelkezik, amely több települést érint, vagy a tartományi területet mint egységet érinti, például vízgazdálkodás a területen átfolyó vizeken, kulturális javak védelme, flóra és fauna stb.[8]
A nagyváros (cittá metropolitana) tartományi székhely, illetve a vele és egymással határos települések egyesülései gazdasági és alapvető szükségletek ellátása célból.[9] Ilyen nagyváros: Róma, Milánó, Nápoly, Torino, Genova, Bologna, Firenze, Bari és Velence.
b) Az Alkotmányban meghatározott területi egységek (vagyis Verona városa is) saját statútumokkal, hatáskörökkel és feladatokkal rendelkeznek az alaptörvényben meghatározott elvekkel összhangban. Az Alkotmány 117. § (6) bekezdése szerint a települések (illetve a nagyvárosok és a tartományok) szabályozási hatáskörrel rendelkeznek a számukra kijelölt feladatok szervezése és ellátása végett. A TUEL alapján a város szabályozási,[10] szervezetalkotási, és területszervezési autonómiával rendelkeznek.[11] Utóbbi azt jelenti, hogy az önkormányzat meghatározhatja a város kisebb területi egységeit. Ilyen például a kerület (circoscrizione), amely negyedekre (quartiere) és zónára (zona omogenea) van felosztva. Például Verona 1. számú kerületébe tartoznak a történelmi belváros negyedei: San Zeno, Cittadella, Cittá Antica, Veronetta. Veronetta negyed San Paolo, Veronetta Centro, San Giovanni in Vale és San Stefano zónákból áll, amelyeket a régi városfal határol.[12] E területi felosztás indoka a jobb kormányzás elősegítése, mivel mindegyik kerületnek megvan a maga sajátos jellemzője. Gondoljunk csak a történelmi belvárosra, amely a középkori Veronát jelenti, és amely a városfalon belül helyezkedik el. Ma azonban a történelmi belvárosnak az antik város csak egy része. A 2. számú kerület például észak-nyugat irányban egy dombságon elhelyezkedő zöldterület, amelyet délen az Adige folyó határol. A 3. számú kerület a nyugati, a 4. sz. a dél-nyugati, az 5. sz. a déli, a 6. sz. a keleti, a 7. sz. a dél-keleti, a 8. sz. az észak-keleti területet foglalja magában.[13]
- 176/177 -
A helyi választások, vagyis a helyi tanács (jogalkotó testület) és a polgármester választása a lakosságszámnak megfelelően került szabályozásra. A TUEL alapján külön választási rendszere van a 15 000 lakosnál kevesebb és a 15 000 lakosnál több lélekszámmal rendelkező településnek. Az első esetben a helyi tanács tagjainak megválasztása többségi választási rendszerben történik a polgármester választásával összekötve. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapon szerepel a polgármester és alatta a listán felsorolásra kerülnek a tanácstagoknak jelölt személyek. A tanácstagoknak jelölt személyek nem lehetnek többen mint a megválasztható tanácstagok, de nem lehetnek kevesebben, mint azok háromnegyede.[14] A 15.000 lakosnál több település esetében a polgármestert közvetlenül választják általános választójog alapján, és ezzel egyidejűleg választják meg a tanácstagokat is.[15] Mivel Veronának több mint 250 000 lakosa van, ezért ezzel a választási rendszerrel indokolt bővebben foglalkozni.
aa) A polgármester-jelöltnek kifejezésre kell jutatnia e szándékát, és meg kell jelölnie az(oka)t a listát (vagy listákat), amely(ek)hez - politikailag, illetve a közigazgatási feladatok ellátásával kapcsolatban - kötődik. Ehhez hasonlóan a listáknak is meg kell erősíteni, hogy a polgármester-jelölthöz "tartoznak", és tartalmazniuk kell a választási programot is.[16] A 2007. évi veronai választásokon tíz polgármesterjelölt indult, amelyben megmutatkozik a versengő - bár bipoláris - sokpártrendszer, és a pluralizmus elve is.
A jelöltek közül megemlítendő a transzszexuális Laurella Arietti, aki a "Verona. Cambiare si puó" ("Verona. Változásra képes") szöveget választotta szlogenéül. Roberto Bussiniello a Forza Nuova szélsőjobboldali párt színeiben indult, jelszava kizárólagosan a veronai polgárok védelme. Fiorenzo Fasoli a Partito della Rifondazione comunista listával indult jelöltként. Fabio Testi a Centro Popolare Europeo, az emberi értékeket központba helyező párt listáját fogadta el. Franco Nestori a Verona in Gialloblu ("választási társadalmi szervezet", amely csak a választások idejére alakul, civil lista) listával volt kapcsolatban, és fő célkitűzése a sicurezza, sviluppo, servizi ("biztonság, fejlődés, szolgáltatások"). Tito Brunelli két középbal értékeket képviselő listával - Progetto Verona és P.S.D.I. - indult. Lino Carli a Progetto Nord Est listával együtt az észak-keleti terület autonómiájáért küzdött. Francesca Toffali a Veneto per il Ppe (civil lista) polgármester-jelölt-je.[17] Közülük mégis a legesélyesebb a leköszönő polgármester Paolo Zanotto és Flavio Tosi volt, aki a választást megelőző ciklusban veronai tanácstagi tisztséget töltött be. Paolo Zanotto a következő listákat fogadta el: Di Pietro L'Italia dei Valori (politikai párt), Zanotto per Verona (civil lista), L'Ulivo per Verona (politikai párt), Comunisti italiani, Liga Veneta Repubblica (jobboldali politikai párt), Il Centro con Zanotto - UDEUR, Verdi Uniti per Verona (politikai pártok). Flavio Tosi a következő listákat fogadta el: Lega Nord Liga Veneta (politikai párt), Tosi Sindaco per Verona (civil lista), Democrazia Cristiana per le Autonomie (politikai párt), Alleanza Nazionale, Pensionati (jobb- és baloldali értékeket is képviselő politikai párt), UDC, Forza Italia (politikai pártok).
ab) A kampány legfontosabb elemei között természetesen voltak olyan elemek, amelyek csak egyik vagy másik programban szerepeltek, és voltak olyanok is, amelyekre mindketten reagáltak. Ezek közül a leglényegesebb a biztonság és a tömegközlekedés fejlesztése. Tosi a biztonság megteremtése érdekében a carabinierik (állami fegyveres erő honvédelmi és közrend biztosítási feladattal) és a helyi rendőrség együttműködésével célul tűzte ki egy rendért és biztonságért felelős bizottság létrehozását. Zanotto ezzel szemben csak a már eddig elért eredményeket kívánta megerősíteni a helyi rendőrség közreműködésével. Véleményünk szerint a közbiztonság jónak mondható, amelyet az utcán rendszeresen járőröző és jelen lévő helyi rendőrség és a carabinieri biztosítanak a nap minden szakában. Ugyancsak e célt törekszik elérni (lehet, hogy vitatható módon) a tömegközlekedési járművekre felszerelt "térfigyelő" kamerák jelenléte is. A veronai tömegközlekedés (minden út a belvároson át vezet) jobbítása érdekében a történelmi városrészen keresztülmenő villamos létesítésére került volna sor Zanotto elképzelései alapján. Tosi ezzel szemben abszolút ellenezte az általa nem hasznosnak és nagyon költségesnek minősített tervet. A bevándoroltakkal (főleg a harmadik világból érkezőkkel) kapcsolatban is eltérő véleményük volt. Tosi a veronai olasz lakosok érdekeit tartja szem előtt ("Verona a veronaiaké"), és ennek érdekében folyamatosan ellenőrizné (ellenőriztetni fogja?) az általuk működtetett szolgáltatásokat (Döner Kebab, telefon és internetpoint). Zanotto ezzel szemben a programjában nem szerepeltette e kérdéseket.[18]
ac) A szavazólapon tehát a polgármester-jelöltek,
- 177/178 -
illetve mellettük a listák és a tanácstagoknak jelölt személyek neve szerepel. A szavazónak két szavazata van, amelyek közül az egyiket a polgármester-jelöltre, a másikat pedig bármelyik (vagyis nemcsak a polgármester-jelölthöz kötődő) listára adja le. Polgármester az lesz, aki megszerezte a leadott szavazatok abszolút többségét. Ha ez nem történik meg, második fordulót írnak ki, amelyre az első fordulót követő második vasárnapon kerül sor. A második fordulón az a két jelölt indulhat, akik az első fordulóban a szavazatok legtöbbjét szerezték meg. Ha e jelöltek azonos számú szavazatot szereztek, akkor az indul a második fordulóban, akihez tartozó listák több szavazatok kaptak. Ha a listákra is ugyanannyi szavazat érkezett, akkor a második fordulóban az a polgármester-jelölt indul, aki idősebb. Ha a két forduló között az egyik jelölt kiesik (meghal), a második fordulóban a következő legtöbb szavazatot szerzett jelölt indul. A második fordulóban induló polgármester-jelöltek ugyanazokhoz a listákhoz kötöttek, amelyeket az első fordulóban megjelöltek, de a kiesett polgármester-jelöltek listáit is magukévá tehetik, ha azok ezt megerősítik. A második fordulóban csak a polgármester-jelölt neve szerepel a szavazólapon, és azon csak a jelölő szervezet jelképe kerül megjelenítésre, a tanácstagok neve nem. E fordulóban az lesz a polgármester, aki az érvényes szavazatok többségét megszerezte. Szavazategyenlőség esetén az a jelölt válik polgármesterré, akihez tartozó listák több szavazatok kaptak. Ha a listákra is ugyanannyi szavazat érkezett, akkor az idősebb jelölt lesz polgármester.[19]
A TUEL 37. § c) pont alapján Verona városa - amelynek több mint 250 000 lakosa van - 46 tanácstaggal rendelkezik. A tanácstagoknak jelölt személyek nem lehetnek többen, mint a megválasztható tanácstagok, de nem lehetnek kevesebben, mint azok kétharmada. Ha polgármester-jelölt több listához kötött, akkor - mint ahogy fentebb láthattuk - a listáknak ugyanolyan programjuk van, és csatolt listaként vesznek részt a választáson. A szavazó a listára szavaz az ott feltüntetett jelölőszervezetet jelképező szimbólumra tett bármilyen jelzéssel, ami tehát nem csak két egymást metsző vonal lehet. A szavazó a listán szereplő tanácsjelöltek közül - amelyeket azonban a szavazólapon nem lát, de amelyek kifüggesztésre kerülnek a szavazóhelyiségben és a város főterén (Piazza Bra) - a jelkép mellé az általa tanácstagként megválasztani kívánt jelölt nevét külön is feltüntetheti.
A mandátumkiosztás csak akkor történik meg, ha van megválasztott polgármester, de a második fordulón a választópolgár csak a polgármester-jelöltre szavaz, és nem kerül sor újra a tanácstagok választására. A szavazatok mandátummá történő átváltására a D'Hondt módszer kerül alkalmazásra 3%-os választási küszöbbel, amely alatt minden esetben a csatolt listák által elért százalékot kell érteni. Vagyis, ha a csatolt listák nem érik el együtt e küszöböt, de az egyik listájuk igen, e listának nem adható mandátum. Ha azonban a listák együttese eléri a küszöböt, de az azt alkotó lista vagy listák nem, utóbbiaknak sem adható mandátum. Az összeszámolt érvényes szavazatokat minden egyes lista vagy csatolt lista/listák csoportja (utóbbinál az egyes résztvevő listákra leadott szavazatokat nem összesítik) esetében osztják 1-46-ig, majd az említett módszernek megfelelően kiosztják a 46 mandátumot. Ha a csatolt lista/listák csoportja közül az egyiken nem szerepel annyi jelölt, ahány mandátumot azon a listán ki kellene osztani, akkor azokat a csoportban szereplő más listákon osztják ki. Abban az esetben, ha a polgármester-jelölt az első fordulóban abszolút többséget szerzett, és a hozzá kötődő lista vagy listák a mandátumok 60%-át nem kapta/kapták meg, de megszerezte a szavazatok legalább 40%-át, az ő listájáról vagy listáiról a mandátumok 60%-a osztható ki, azzal a feltétellel, hogy nincs másik olyan lista, amely az érvényes szavazatok legalább 50%-át megszerezte.
Tanácstag lesz a polgármester-jelölt abban az esetben, ha nem ő vált polgármesterré, és a hozzá kötődő lista vagy listák legalább egy mandátumot szereztek. Ha csak egy mandátumot szerzett a lista, akkor onnan nem lesz senki tanácstag, azzá a meg nem választott polgármester-jelölt válik. Ha viszont egynél több mandátumot osztanak ki e listáról vagy listákról, a mandátumszám lecsökken azzal az egy mandátummal, amellyel a polgármester-jelölt tanácstaggá válik. Tanácstag az a jelölt lesz, aki a legtöbb egyéni szavazatot szerezte azáltal, hogy a szavazó - preferenciális voksával - őt jelölte meg. Szavazategyenlőség esetén az lesz tanácstag, aki a listán előrébb szerepel. Preferencia meg nem jelölése esetén is a listán betöltött sorrend számít.[20]
Az olasz helyi választásokon aktív és passzív választójoga van a nagykorú olasz állampolgárnak. Polgármesternek és tanácstagnak választható az a választópolgár, aki a választások napján vagy azt megelőzően tölti be a tizennyolcadik életévét, és bármelyik olasz településen állandó lakcímmel rendelkezik, vagyis a választások előtt felkerül a választási névjegyzékbe. Nem megkövetelt tehát az, hogy a jelöltnek abban a jelölőkörzetben legyen lakhelye, amelyben indul. A
- 178/179 -
tanácstag és a polgármester-jelölt jelöltként két településen is indulhat, ha a választások napja egybeesik, de nem lehet ugyanott tanácstag jelölt az, aki már tanácstagi megbízatását tölti. Ha a tanácstagot két településen vagy választókerületben is megválasztották, a választások hivatalos eredményének közzétételétől számított öt napon belül el kell döntenie, hogy hol lesz tanácstag. Ha nem dönt, akkor ott kell elfoglalnia a pozícióját, ahol több szavazatot kapott.
A jelölést kizáró okokat is a TUEL határozza meg taxatívan, így pontosan felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek esetében az azt megállapító jogerős bírósági döntés kizárja a jelölést. Ilyenek például a kábítószerrel való visszaélés egyes esetei, az állam elleni bűncselekmények, hivatallal való visszaélés, az olyan bűncselekmények elkövetése, amelyért több mint két év szabadságvesztés büntetése jár stb. Nem választhatók meg sem polgármesternek, sem tanácstagnak a következő tisztséget betöltő személyek: a fegyveres erők (hadsereg, rendőrség stb.) tagjai, az ügyész, bármely vallás papja, bíró azon a területi egységen, ahol a feladatát végzi, az önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazott, a kórházak vezetői és jogi képviselői, az önkormányzat többségi tulajdonában álló közszolgáltatást vagy közérdekű tevékenységet végző szervezet jogi képviselője, illetve más településen a már hivatalban levő polgármester. Utóbbi tekintetében e szabálytól el kell tekinteni, ha a jelölések napjáig lemond tisztségéről.[21]
A polgármesteri és a tanácstagi tisztséggel összeférhetetlen annak a jogi személynek a vezetői és jogi képviselői tisztségével, amelyben a helyi önkormányzatnak vagy részesedése van, vagy a felett a köz érdekében ellenőrzést gyakorol, és akiket anyagilag támogat, vagy akik közbeszerzési eljárás során kiválasztásra kerültek. Inkompatibilitást eredményez az a helyzet is, ha az említett tisztségviselőnek bármilyen polgári vagy közigazgatási ügye van a bíróság előtt.[22]
A TUEL meghatározza a tanácstagok és az ugyanott működő kabinetek (helyi végrehajtó hatalom) tagjai között is az összeférhetetlenséget. Ha a tanácstagot kinevezik a kabinet tagjának, tanácstagi tisztsége megszűnik.[23] Nem lehet a kabinet tagja a polgármester (vagy a tartomány elnökének) felmenője, leszármazója, házastársa, annak szülője, stb.).[24]
A polgármester megbízatása - a "természetes" megszűnési okokat leszámítva - megszűnik, ha a 20 000-nél több lakosú település polgármestere elfogadja a képviselőnek vagy a szenátornak való jelölést.[25]
da) A választópolgárnak a szavazás előtt igazolnia kell személyazonosságát, illetve be kell mutatnia a választási igazolványát (tessera elettorale[26]), amelyet az állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapnak meg. A választási igazolvány tartalmazza a személyes adatokat (név, születési év, lakcím), illetve a választókörzet, ahova szavazni megy, valamint rubrikákat, ahova a megfelelő szavazatszámlálási bizottság a választáson való részvétel jeléül egy pecsétet helyez el. A választópolgárnak két szavazólap áll a rendelkezésére: a polgármester és a tanácstagok választására vonatkozó kék színű, a választókörzeti tanácstagok (Consigli Circoscrizionali) választására vonatkozó pedig rózsaszínű. A szavazat leadásához, illetve a név megjelöléséhez a Belügyminisztériumból érkező speciális (másoló-) ceruzát (amelyet nem lehet kiradírozni) kell használni, amelyet a választások végeztével hiánytalanul vissza kell juttatni.[27 ]db) A szavazásra 2007 május 27-én vasárnap 8 órától 22 óráig, illetve 2007 május 28-án hétfőn 7 órától 15 óráig került sor. A polgármester-jelöltek választásának második fordulója 2007 június 10-én vasárnap 8 órától 22 óráig, illetve 2007 június 11-én hétfőn 7 órától 15 óráig került volna megtartásra. A választás azonban már az első fordulóban eldőlt, mivel Tosi megszerezte a szavazatok abszolút többségét (60,8%). Zanotto 33,89%-ot ért el, a többi polgármester-jelölt pedig 1,25-0,09%-nyi szavazatot szerzett.[28] ■
JEGYZETEK
* A tanulmány a szerző MÖB kormányközi ösztöndíja keretében (Università degli Studi di Verona) készült.
[1] A kormány parlamenti delegált hatáskörben ún. decreto legislative-ket (rövidítve d.lgs., törvényi értékű rendelet) bocsáthat ki, amely azonban a törvényhez (legge) hasonlóan elsődleges jogforrásnak számít. A d.lgs. végrehajtási jogszabály, mivel e felhatalmazással a Parlament a regulációnak csak a keretét határozza meg, amelyen belül a kormány szabályozhat. Az Olasz Köztársaság Alkotmánya (a továbbiakban Alk.) 76. § Maurizio Pedrazza Gorlero: Breviario delle fonti del diritto. Giuffré, Milano 2005. 51-54. o.
[2] Testo Unico delle leggi sull'ordinamento degli enti locali. A TUEL minden 1990-től elfogadott és a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényalkotási terméket magában foglal. Az alapját a l. 142/1990 (törvény) képezi.
[3] Perdazza Gorlero: i. m. 84-86. o.
[4] E mellett az Alkotmány az alábbi régiókat nevesíti: Piemonte, Valle d'Aosta, Lombardia, Trentino-Alto Adige, Friuli-Venezia Giulia, Liguria, Emilia-Romagna, Toscana, Umbria, Marche, Lazio, Abruzzi, Molise, Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Sicilia, Sardegna. A régiók közül öt az önállóság különleges formáját és feltételeit élvezi, és statútumaik alkotmányi erővel rendelkeznek. Ezek Friuli-Venezia Giulia, Sardegna, Sicilia, Trentino-Alto Adige/Südtirol, Valle d'Aosta/Vallée d'Aoste. Alk. 116. § (1)-(2) bek.
[5] Alk. 132. § (1) bek.
[6] Alk. 123. § (1) bek., Paolo Barile-Enzo Cheli-Stefano Grassi: Istituzioni di diritto pubblico. CEDAM 2002. 297. o.
[7] TUEL 13. § (1) bek.
[8] Vö. TUEL 3. § (3) bek., 19-21. §, Barile-Cheli-Grassi: i. m. 325. o.
[9] TUEL 23. §
[10] Saját működés megállapítása, a polgárok felé történő szabályozási feladatok ellátása.
[11] A város helyi önkormányzatának ezen túl a közpénzügyek koordinálásáról szóló törvényeknek és a régió (Veneto)
- 179/180 -
statútumának megfelelően adóztatási joga is van. TUEL 3. § (4) bek.
[12] Quartieri in movimento. Storia, progetti, immagini dei quartieri della cittá. Commune di Verona 2007. 21. o.
[13] A városi kabinet 2007. április 18-i ülésén hozott döntése.
http://www.comune.verona.it/internet/VeronaWE.nsf/01f93b9492d1e7c74125670d0032ee89/c125671300442ec3c12572c200271c1b?OpenDocument (2007. 05. 18.)
[14] TUEL 71. §. Azt, hogy egyes településen hány tanácstag választható meg a TUEL 37. §-a határozza meg lakosságszám szerint.
[15] TUEL 72. § (1) bek.
[16] TUEL 72. §
[17]http://elezionipoliticheverona.blogspot.com/2007/04/elezioni-verona-i-12-candidati-prima.html http://elezionipoliticheverona.blogspot.com/search/label/candidati%20amministrative%20verona, http://elezionipolitiche-verona.blogspot.com/search/label/liste%20civiche Ld.http://nuke.progetto-verona.org/.http://www.pneverona.org/Web_verona/_private_VERONA/nuova_pagina_1.htm
Innen elérhető a kitűzött politikai cél és az adminisztratív program is.
http://elezionipoliticheverona.blogspot.com/search/label/liste%20civiche (2007. 05. 18.)
[18] Lásd: Programma Amministrativo del Candidato Paolo Zanotto 2007-2012, Tosi sindaco - Il vero cambiamento! Il programma.
[19] TUEL 72. §
[20] TUEL 73. §
[21] TUEL 55. § (1) bek., 56-58., 60. §
[22] TUEL 63. §
[23] E rendelkezéseket azonban nem kell alkalmazni a 15 000-nél kevesebb lakosú településen.
[24] TUEL 64. §
[25] TUEL 62. §
[26] http://www.comune.milano.it/webcity/Documenti.nsf/0/7258d6598b90e12ec1256a260044a8ff?OpenDocument (2007.05.18.)
[27] http://portale.comune.verona.it/nqcontent.cfm?a_id=6662 (2007. 05. 18.)
[28] http://www.veronablog.com/2007/05/28/elezioni-verona-risultati-in-diretta/ (2007. 05. 29)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi adjunktus.
[2] A szerző Università degli Studi di Verona.
Visszaugrás
