Alulírott dr. Varga Krisztina közjegyzőhelyettes, mint felkért bizottsági tag vettem részt Brüsszelben, 2004. 06. 17. napján a CNUE Kommunikációs stratégiai bizottság ülésén, amelynek munkájáról az alábbiak szerint számolok be:
Az ülésen a jelenlegi 12 bizottsági tagból 10 fő vett részt; Németország, Olaszország és Magyarország részéről közjegyzők (Me Drasch, Me Barone), illetve közjegyzőhelyettes (Varga K.), Franciaország, Belgium és Hollandia részéről az ottani országos kamarák mellett működő sajtóirodák kommunikációs szakértői (M. Voisin, M. Azare - M. Six, és Mme Berkers), továbbá 3 fő a CNUE jogi és adminisztratív munkatársai közül (Mme González, Mme Fullard és Mme Aeberhard). Ausztriából a szintén bizottsági tag Stefan Matyk nem tudott eljönni, de az osztrák álláspontot előzetesen elküldte a tagok és a CNUE részére.
Az ülés 10 órakor kezdődött és 17 óráig tartott rövid szünettel, és a napirendi pontokhoz kapcsolódóan a Bizottság az alábbi ajánlásokat és megállapításokat tette, melyeknek célja a CNUE Végrehajtó Bizottságának július 9. napján megtartandó ülésének és a döntéshozatal előkészítése volt, valamint a CNUE kommunikációs stratégiai alapelveinek továbbfejlesztése:
M. Voisin, a téma felelőse előadta, hogy a 2003. év decemberi CNUE ülésen 30 000 eurós keretet különítettek el, melyet a fenti cég kommunikációs és propaganda szolgáltatásainak igénybevételére lehet fordítani olyan arányban, melyet a jelen Bizottság célszerűnek és hasznosnak tart. Stefan Matyk fenntartásaira vonatkozóan - miszerint más cégektől nem kértünk ajánlatot - előadta, hogy tavaly év végén ez megtörtént, de a többi cég komolytalan és drága ajánlatot adott, minek folytán csak a Hill & Knowlton cég maradt versenyben.
2003 decemberében szintén rögzítésre került, hogy a közjegyzői tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos információk és sajtópropaganda finoman szólva is elégtelen, mind a CNUE-n belül, mind nemzeti szinteken (kivéve néhány országot), ezért a jelen Európai Uniós jogi környezetben nagyon fontos - sőt elengedhetetlen - egy komolyabb médiajelenlét és sajtó-kapcsolattartás. M. Voisin itt utalt az Európai Bizottság előtt kidolgozási folyamatban lévő két irányelv-tervezetre, a szabad foglalkozásúak szolgáltatásainak liberalizálására, valamint az egységes piaci szolgáltatásokra vonatkozó irányelv-tervezetre, melyek jelenlegi formájukban történő elfogadásuk esetén alapjaikban rengethetik meg az EU-tagországok latin típusú közjegyzőségeit (teljes liberalizáció, a numerus clausus eltörlése és a szabályozott közjegyzői díjak tilalma stb.) - többek között minket is.
A CNUE fő célja a jelenlegi helyzetben, hogy megértesse az EU Bizottsággal és minden más döntési helyzetben lévő EU-szervvel, valamint a közvéleménnyel: a latin típusú közjegyzőségnek, mint a közhatalmat képviselő és közhatalmi tevékenységeket ellátó intézményi szolgáltatónak igenis van az EU-ban létjogosultsága, meg kell erősíteni pozícióinkat, ki kell hangsúlyozni szolgáltatásainkat előnyeit és jelentőségét, valamint azt, hogy a jogbiztonság elsődleges kérdés, ezt nem lehet versenyhelyzetben és szabályozatlanul úgy biztosítani, hogy a fogyasztók (ügyfelek) érdekei ne sérüljenek.
Sajnálatos példa erre a gyakorlatra Hollandia, ahol pár éve liberalizálták a közjegyzői tevékenységet és megszüntették a fixált árakat: maga a holland kommunikációs szakértő ismertette ennek súlyos következményeit, miszerint számos közjegyzői iroda - akik a régi jó színvonalat szerették volna fenntartani - hamarosan tönkrement, a többiek úgy tudtak fönnmaradni, hogy áraikat csökkentve vonzották az ügyfeleket, ami egyenes arányban vezetett a minőség nagy fokú romlásához. A közjegyzők továbbá nem látják el (kivonják magukat alóla) azokat a feladatokat, melyekben a szociális és jóléti elemek túlsúlyban vannak: pl. nem adnak egyszerűbb ügyekben vagy rászorulóknak ingyenes jogi tanácsot, nem vállalják el azokat a kisebb családjogi szerződéseket, amelyekkel több a munka, mint a bevétel. Összegezve: Hollandiában ugyan csökkentek a közjegyzői díjak a liberalizáció folytán, de ez a csökkenés csak a nagyértékű céges szerződésekre és ingatlanokra vonatkozik, a társadalmat általában hátrányosan érintették ezek a változások: megszűnt a megbízható és pártatlan jogszolgáltatás. A fenti EU-s irányelveket szorgalmazó szintén holland politikus viszont csak az árcsökkenést hangsúlyozza, és azt, hogy az új holland rendszer végső soron működőképes. (A fő gond az, hogy néhány évre visszamenőleg a káros következmények még nem mérhetők és nem kimutathatók úgy, hogy a politikusok is megértsék.)
A Kommunikációs stratégiai bizottság végül megállapította (és egyben javasolja a Végrehajtó bizottságnak), hogy a jelen helyzetben fontos lenne egy kommunikációs szakértő, mint sajtóreferens alkalmazása a CNUE brüsszeli irodája mellett, aki sajtószóvivőként képviselné a CNUE elnökét és magukat az európai közjegyzőségeket azokban az esetekben, amikor gyorsan kell reagálni és az aktuális elnök nem elérhető a sajtó számára (ami többnyire így van). Ha ősszel komolyan beindul a CNUE által tervezett lobby-tevékenység, mindennaposak lehetnek a sajtómegkeresések és ezeket nem lehet büntetlenül visszautasítani vagy halogatni.
Minden fals vagy inkorrekt médiavéleményt azonnal cáfolni kell, a CNUE-nak és a nemzeti kamaráknak közös és egységes álláspontot kell képviselniük, a körlevélben ezután rendszeresen megküldött állásfoglalások (position papers) révén.
Fontos lenne az is, hogy a nemzeti kamarák folyamatos sajtófigyeléssel segítsék a CNUE munkáját; minden, az európai közjegyzőségekre, vagy csupán a nemzeti közjegyzőségre vonatkozó cikket el kellene juttatni az Irodának avégett, hogy a kommunikációs stratégiát és az állásfoglalásokat megfelelő módon tudják kialakítani.
A munkacsoport a fenti alapkérdések tisztázása után tért rá konkrétan a Hill & Knowlton ajánlatának elemzésére. Megállapítottuk, hogy egy hozzáértő és agilis cégről lévén szó, az ajánlatuk is igen jól megszerkesztett és sokatmondó, mivel azonban áraik hosszú távon megfizethetetlenek, csak egyes konkrét, nagy szakértelmet igénylő esetekben tanácsoljuk a szolgáltatásaik igénybevételét. Szükség lehet rájuk pl. a CNUE állásfoglalások közlésekor, azok médiaváltozatának kidolgozásához, mivel a szigorúan szakmai szövegeket és hivatkozásokat érdekessé és közérthetővé kell tenni oly módon, hogy arra a média és a közvélemény "ráharapjon" és öntudatlanul is segítsen a jó imázsunk kialakításában. Hasznos lehet még az is, hogy a számunkra ismeretlen EU-s újságírókkal és médiával a Hill & Knowlton kapcsolatot tud teremteni, ami pl. fontos lehet az idén szeptember 23-án megtartani tervezett CNUE sajtókonferencia miatt is.
Egyebekben a Hill & Knowlton szolgálataira egyelőre nem lesz szükség, mivel a francia, belga és holland kamarák mellett működő kommunikációs szakértők - akik jelen munkacsoport tagjai is - vállalták, hogy segítik a CNUE Irodáját az ilyen jellegű kérdésekben, és tudnak olyan szolgáltatókat biztosítani, akik a Hill & Knowlton ajánlatához képest fele áron dolgoznak, pl. a sajtószóvivő kiképzésével kapcsolatban.
A munkacsoport rövid tanácskozás után elvetette a sajtókommüniké kiadását, mivel már elkéstünk vele: ezt legkésőbb május folyamán meg kellett volna jelentetni. A szakértők szerint nem vetne jó fényt a CNUE-ra, ha csak most üdvözölnénk hivatalosan a csatlakozó országok közjegyzőségeit.
Ellenben az új tagországok csatlakozása, mint téma nagyon fontos és hangsúlyos, szeptember 23-ra komoly sajtóanyagot kell erről összeállítani (lásd a következő pontot is).
A Bizottság megállapította, hogy az újonnan csatlakozó országok és a megváltozott EU-s jogi környezet indokolja a meglévő kiadvány újragondolását és átfogalmazását, melyet a megadott szempontjaink alapján a CNUE Iroda fog elvégezni. Az új brossúrának meg kell jelenni szeptember 23-ig, a tervezetet a tagok véleményezni fogják.
Nemcsak mint az első magyar bizottsági tag, de mint az újonnan csatlakozott országok közül is elsőként megjelent képviselőt nagyon kedvesen és szeretettel üdvözöltek a CNUE Irodában.
Minden felmerült kérdésnél külön kellett ismertetnem a magyar viszonyokat (közjegyzői monopolok, numerus clausus, fix tarifa, ügyvédek helyzete, kinevezési rendszer, médiakapcsolatok stb.), és a szakértő tagok számos tanáccsal láttak el minket a MOKK kommunikációs stratégiájának fejlesztésére vonatkozóan.
A CNUE kéréseit fentebb már részben ismertettem (közös álláspont képviselése, sajtófigyelés), kérik továbbá, hogy munkájukat aktív részvétellel segítsük a Bizottságokon keresztül, mivel érdekeinket csak úgy tudják megfelelően képviselni, ha ismerik problémáinkat, helyzetünket és igényeinket.
A Bizottság vezetője, M. Voisin jelezte, hogy a szeptember 23-ai CNUE ülés előtt a Bizottságnak szeptember 15. körül újra össze kell ülnie, hogy ismét előkészítsük annak anyagait és megvitassuk a nyáron elvégzett munkát, tekintettel a tervezett őszi lobby-hadjáratra.
A szakértők komoly megfontolásra érdemesként tanácsolták nekünk a sokkal erőteljesebb médiajelenlétet, mivel álláspontjuk és tapasztalataik szerint, ha a közjegyzői kamarák rendszeresen és jól kidolgozottan, előre megtervezett és irányított sajtókapcsolatokat tartanak fenn, megelőzhetőek a csip-csup ügyekből fakadó botrányok és a tűzoltó-jellegű kapkodásokból végül kialakult rossz közvéleményi megítélést.
Nagyon hasznosak lehetnek az egy-egy jelentősebb jogkérdésben vagy közéleti jogi esemény kapcsán adott spontán interjúk, amikor nem egy aktuális gond miatt kell szabadkoznunk, hanem egyszerűen csak kifejezzük jelenlétünket a magyar jogi életben.
Szaporítanunk kell a MOKK-kiadványok számát is, a szakértők véleménye szerint nagyon jó ötlet a már meglévő brossúra-sorozatunk, de az kevés, hogy ezeket csak a közjegyzői irodákban terjesztjük. Gondoskodni kell az ilyen propaganda-anyagok széles körű terítéséről, különben az emberek továbbra sem tudják majd, hogy milyen szolgáltatásokkal állunk rendelkezésükre.
A belgák pl. komoly és nagyon dekoratív Éves Jelentést adnak ki a belga közjegyzőség munkájáról (ebből adtak is nekem egy példányt), azokkal az adatokkal és statisztikákkal, amelyeket mi is leadunk időről-időre a MOKK éves statisztikájának elkészítéséhez. Ők azonban ezt nemcsak belső használatra publikálják, hanem szép és közérthető formába öntve politikai tőkét kovácsolnak eredményeikből: éves összegző jelentésüket elküldik a fontosabb állami intézményeknek és politikai vezetőiknek, kidomborítva azokat az értékeket, melyeket csak a közjegyzői szolgáltatásban találhatnak meg a mindennapi emberek. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Varga Krisztina közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
