12 2006-ban a Krones sörfőző berendezést értékesített a címzett számára. A Krones a Samskipet bízta meg e berendezésnek Antwerpenből a mexikói Altamirán keresztül a mexikói Guadalajarába történő szállítása megszervezésével és lebonyolításával.
13 A konténerekből és szállítóállványokból álló szállítmányt 2006. augusztus 13-án adták át a Samskipnek. A Samskip ugyanezen a napon kiállított egy fuvarlevelet, amely a Kronest feladóként ("shipper"), a címzettet átvevőként ("consignee"), Antwerpent berakodási kikötőként, Altamirát pedig rendeltetési kikötőként tüntette fel. Az ezen okmány hátoldalán feltüntetett feltételek ("Endorsements") 2. pontja értelmében:
"Joghatóság. A jelen okmányból eredő bármely jogvitát Izlandon, az izlandi jog szerint kell megoldani."
14 Az alapeljárás felpereseinek állítása szerint a tengeri szállítás során kár érte a rakományt, az Altamira és Guadalajara közötti szárazföldi szállítás során pedig annak egy részét. A Krones a két különleges lehívási jogra korlátozódó tengeri jogi felelősség mértékének megfelelő - az engedményezés időpontjában 235 666,46 euró értékű - követelését a biztosítókra ruházta át a kockázatban való részesedésük százalékos arányának megfelelően. A címzett szintén a biztosítókra ruházta át a fuvarlevélből eredő követeléseit, a kockázatban való részesedésük százalékos arányának megfelelően.
15 A címzett, valamint a biztosítók 2007. augusztus 30-i keresetlevelükkel a belga bíróságokhoz fordultak, és felszólították a Samskipet arra, hogy 2007. október 16-án jelenjen meg a rechtbank van koophandel te Antwerpen (antwerpeni kereskedelmi bíróság) előtt. E bíróság a biztosítók és a címzett keresetének helyt adó ítéletet hozott, a hof van beroep te Antwerpen azonban ezen ítéletet 2009. október 5-i ítéletével megváltoztatta, amely ítéletben magát "joghatósággal nem rendelkezőnek" nyilvánította.
16 A hof van beroep te Antwerpen ítélete indokolásában kifejtette, hogy a címzett a fuvarozási szerződés alapján nem rendelkezik jogorvoslathoz való joggal. A biztosítók a Krones jogutódjaként rendelkeznek ugyan eljáráshoz fűződő érdekkel, de kötve vannak a fuvarlevélben foglalt joghatósági kikötéshez. A kikötések 2. pontja értelmében az izlandi bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a fuvarozási szerződésből eredő jogviták elbírálására, emiatt a belga bíróságoknak nincs joghatóságuk. Ez az ítélet jogerőre emelkedett.
17 2010 szeptemberében a biztosítók kártérítési kereseteket indítottak a Samskip ellen a Landgericht Bremen előtt, a Krones pedig a Landgericht Landshut előtt indított kártérítési keresetet a Samskip ellen. A Landgericht Landshut 2011. június 3-i végzésével ez utóbbi jogvitát a kérdést előterjesztő bírósághoz tette át.
18 A Landgericht Bremen előadja, hogy a Samskip szerint a keresetek elfogadhatatlanok, mivel a hof van beroep te Antwerpen 2009. október 5-i ítélete nem csupán a belga bíróságok joghatósága hiányának megállapítása, hanem az izlandi bíróságok joghatóságának az ugyanezen ítélet indokolásába foglalt megállapítása szempontjából is joghatásokat keletkeztet. A Samskip ugyanis úgy ítéli meg, hogy ezen ítélet a 44/2001 rendelet 32. és 33. cikke alapján kötelező erővel bír a kérdést előterjesztő bíróságra nézve.
19 A biztosítók és a Krones azt állítják, hogy a hof van beroep te Antwerpen 2009. október 5-i ítéletéből legfeljebb a belga bíróságok joghatóságának hiányára vonatkozó megállapítás kötelező ereje következik. Ez az ítélet azonban nem vált ki további joghatást, különösen a Belga Királyságtól eltérő más tagállamok bírósá-
45/46
gai joghatóságának hiánya tekintetében az izlandi bíróságok vélelmezett joghatósága okán.
20 A kérdést előterjesztő bíróság a német jogra utalva megállapítja, hogy a hof van beroep te Antwerpennek a keresetet mint elfogadhatatlant elutasító, 2009. október 5-i ítélete "az elfogadhatóság tárgyában hozott ítélet" ("Prozessurteil"), mivel az érdemi ítélet meghozatalának feltételei nem álltak fenn. A külföldi bíróságok ilyen jellegű határozatai nagy többségükben, Németországban nem ismerhetők el. A kérdést előterjesztő bíróság tehát arra keresi a választ, hogy köteles-e elismerni ezt az ítéletet, és hogy ha igen, az ilyen elismerés hatálya kiterjed-e az ítélet indokolására.
21 Ilyen körülmények között a Landgericht Bremen úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéséket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:
"1) Úgy kell-e értelmezni a 44/2001 rendelet 32. és 33. cikkét, hogy főszabály szerint azok a határozatok is a »határozat« fogalma alá tartoznak, amelyek tárgyát kizárólag az eljárási jellegű elfogadhatósági feltételek nem teljesülésének megállapítása képezi (az elfogadhatóság tárgyában hozott ítélet)?
2) Úgy kell-e értelmezni a 44/2001 rendelet 32. és 33. cikkét, hogy egy adott fokon hozott, a nemzetközi joghatóság hiányát joghatóságot kikötő megállapodás alapján megállapító végleges ítélet is a »határozat« fogalma alá tartozik?
3) Úgy kell-e értelmezni a 44/2001 rendelet 32. és 33. cikkét a Bíróságnak a hatály kiterjesztődésének elvéhez fűződő ítélkezési gyakorlatára (a Bíróság 145/86. sz. Hoffmann-ügyben 1988. február 4-én hozott ítéletére [EBHT 1988., 645. o.]) tekintettel, hogy minden tagállamnak el kell ismernie egy másik tagállam bíróságának a joghatóságot kikötő megállapodás érvényességének tárgyában hozott határozatát, ha az első bíróság nemzeti joga szerint a joghatóságot kikötő, a felek közötti megállapodás érvényességére vonatkozó megállapítás jogerőre emelkedik, mégpedig abban az esetben is, ha az erről hozott határozat a kereset elfogadhatatlanságának tárgyában hozott ítélet részét képezi?"
Az első és a második kérdésről
22 Első és második kérdésével - amelyeket célszerű együtt vizsgálni - a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 44/2001 rendelet 32. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az egy olyan határozatra is vonatkozik, amelyben valamely tagállam bírósága joghatósági kikötés alapján megállapítja joghatósága hiányát, jóllehet egy másik tagállam joga értelmében e határozat "az elfogadhatóság tárgyában hozott ítéletnek" minősül.
23 Először is meg kell állapítani, hogy a 44/2001 rendelet 32. cikke értelmében a "határozat" fogalmába tartozik valamely tagállam bírósága által hozott "bármely" határozat, a szóban forgó határozat tartalmától függetlenül, amiből főszabály szerint az következik, hogy e fogalom magában foglalja azt a határozatot is, amelyben valamely tagállam bírósága joghatósági kikötés alapján megállapítja saját joghatóságának hiányát.
24 A Bíróság egyébiránt már megállapította, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i egyezmény (HL 1972. L 229., 32. o.) 25. cikke, amelynek a Bíróság általi értelmezése főszabály szerint a 44/2001 rendelet vonatkozó rendelkezésére, a jelen esetben e rendelet 32. cikkére is irányadó (lásd ebben az értelemben a C-406/09. sz. Realchemie Nederland ügyben 2011. október 18-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 38. pontját), nem korlátozódik az eljárás egészét vagy egy részét befejező határozatokra, hanem a közbenső vagy az ideiglenes vagy biztosítási intézkedést elrendelő határozatokra is vonatkozik (a C-39/02. sz., Mærsk Olie & Gas ügyben 2004. október 14-én hozott ítélet [EBHT 2004., I-9657. o.] 46. pontja).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
