Megrendelés
Munkajog

Fizessen elő a Munkajogra!

Előfizetés

Dr. Fábián Aliz: Hogyan oldjunk meg egy munkajogi jogvitát? (MJO, 2023/2., 56-64. o.)

Jelen tanulmány célja a munkajogi vitarendezési lehetőségek számbavétele. Mit tehet a munkáltató, illetve a munkavállaló, ha a munkaviszonnyal összefüggésben jogvita merül fel? Jelen tanulmány betekintést nyújt a peres eljárás mint a vitarendezés klasszikus formája mellett az alternatív vitarendezési eljárások - különösképpen a közvetítés, illetve a választottbírósági eljárás alapvető fogalomrendszerébe. Emellett az elemzés központi részét képezi a magyarországi vitarendezési rendszer összehasonlítása az Amerikai Egyesült Államok vitarendezési rendszerével, gyakorlati példákkal szemléltetve az egyes hazai és tengerentúli eljárások legfontosabb ismérveit.

1. Bevezetés

2. Vitarendezési lehetőségek

2.1. Ha probléma adódik, hová forduljunk? - Az ügyvédi tanácsadás

2.1.1. Ügyvédnél Magyarországon

2.1.2. Ügyvédnél az Amerikai Egyesült Államokban

2.2. A pereskedés ára

2.2.1. A munkaügyi per Magyarországon

2.2.2. Az amerikai gyakorlat és döntéselemzés

2.3. Az alternatív vitarendezési módok

2.4. Mediáció

2.4.1. Közvetítés Magyarországon

2.4.2. Közvetítés az Amerikai Egyesült Államokban

2.5. Választottbíráskodás

2.5.1. A magyar rendszer

2.5.2. Az amerikai rendszer

3. Összegzés

1. Bevezetés

A munkajog területén napjainkban számos újszerű konfliktusforrással (kihívással) találkozhatunk, mely tendencia önmagában is megalapozza azt az igényt, hogy a felek a lehető legjobb eljárást választhassák a munkajogi jogvitájuk vagy érdekvitájuk megoldása érdekében. Példaként említendő, hogy a legtöbb munkáltató számára jelentős akadályt okoz mai napig a home office és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti távmunkavégzés új szabályai közötti különbségtétel,[1] illetve az ehhez kapcsolódó munkahelyi szabályrendszer kialakítása. Emellett a munkahelyi konfliktusok számának növekedéséhez különösképpen hozzájárult a rekordmértékű infláció és a forint mint fizetőeszköz gyengesége, mely pozitív esetben ismételt bértárgyalásokhoz[2] vagy negatív esetben munkáltatói megszorításokhoz és több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéséhez vezetett. Az újonnan felmerülő problémák mellett a klasszikus ügycsoportok (munkaviszony megszüntetésének jogszerűségével kapcsolatos ügyek, munkáltatói és munkavállalói kártérítési ügyek) is rendszeressé válhattak egy adott munkahelyi kultúrában.

Tekintettel arra, hogy a felek közötti viták egy része már nem kizárólagosan csak jogkérdést érint, például

a) hogyan oldható meg, ha egy "teljes" home office-ban dolgozó munkavállaló nem kívánja elfogadni a részleges távmunkavégzésre vonatkozó munkaszerződés-módosítást, vagy

b) a munkáltató nem kívánja a nyolcévesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállaló méltányos érdekeit figyelembe venni a munkaszerződés-módosítási igény elbírálásakor,[3] így egyre erőteljesebben vetődik fel a kérdés, hogy feltétlen szükséges-e a perindítás és a bíróság közreműködése ahhoz, hogy a felek az egymás közötti konfliktus lehetséges megoldásait megtárgyalják. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy általános jelleggel milyen tendenciák láthatóak a magyar igényérvényesítési gyakorlatban, és ehhez képest milyen hatékonyabb alternatív vitarendezési módokat kínál az Amerikai Egyesült Államok vitarendezési modellje.

- 56/57 -

2. Vitarendezési lehetőségek

2.1. Ha probléma adódik, hová forduljunk? - Az ügyvédi tanácsadás

2.1.1. Ügyvédnél Magyarországon

A gyakorlatban jártas kollégák gyakran tapasztalják, hogy a felek akkor fordulnak csak jogi képviselőhöz, amikor már a közöttük lévő ellentét elmérgesedett, a vita békés megoldása valójában nem várható. Ez ahhoz a helyzethez vezet, hogy ma Magyarországon a polgári peres eljárás (munkaügyi per) az általánosan elfogadott vitarendezési mód. A munkavállaló számára a munkáltató jognyilatkozatának közlésétől számított harminc nap áll rendelkezésére, hogy igényét például a munkáltató egyoldalú munkaszerződés-módosításával vagy a munkaviszony jogellenes megszüntetésével szemben bíróság előtt érvényesítse.[4] Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkavállalónak kevesebb mint egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy jogi képviselővel konzultáljon, illetve a helyzet reális jogi értékelését követően döntsön a munkaügyi per esetleges megindításáról. A Magyar Ügyvédi Kamara ugyan etikai szabályként kötelezővé teszi az ügyvédek számára, hogy az ügyfél vitájának költséghatékony megoldására törekedjenek, így ügyvédként javasolni szükséges az egyezségkötést és/vagy az alternatív vitarendezési módokat a felek számára,[5] ez valódi alternatív lehetőségek hiányában, illetve a jogérvényesítési idő rövidsége miatt, nehezen kikényszeríthető.[6] Továbbá a munkaügyi per eljárási szabályai lehetővé teszik a felek részére az egyezségkötést, hiszen "amennyiben a felek a perfelvételi tárgyaláson személyesen vagy képviselőik útján megjelennek, akkor a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik".[7] Ez ahhoz vezet, hogy az ügyvéd teljesíti etikai kötelezettségét az egyezségi lehetőségről való puszta tájékoztatással, de valójában komoly döntési és valószínűség-számítási mátrixok készítésére, kifejezetten alternatív megoldások keresésére - az Amerikai Egyesült Államok rendszerével ellentétben - nem gyakran kerül sor.

2.1.2. Ügyvédnél az Amerikai Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban mind az ügyvédetikai szabályok, mind a törvényhozási/bírósági eljárásrendi keretrendszer sokkal hatékonyabban segíti elő az átlagember számára az alternatív vitarendezési módokhoz történő hozzáférést. A rendszer alapját az ügyvédekre vonatkozó hivatásetikai kódexek adják - mint például az Amerikai Ügyvédi Kamara szakmai magatartási szabályokról szóló mintaszabályzata (a továbbiakban: Mintaszabályzat), mely rögzíti, hogy az ügyvéd köteles például

a) az ügyfél célját azonosítani,

b) elegendő tájékoztatást nyújtani ahhoz, hogy az ügyfél megfelelő ismeret birtokában hozhasson döntést a megbízásról,

c) a tanácsadás során az ügyhöz kapcsolódó kiegészítő tényezőket is figyelembe venni (például szociális, morális, gazdasági körülmények), illetve

d) minden észszerű lépést megtenni annak érdekében, hogy a peres eljárás lefolyását felgyorsítsa.[8] Ezt erősíti meg a tagállami szabályozás, amely szerteágazó módon határozza meg a jogi képviselő tájékoztatási kötelezettségét, mely alapvetően négy csoportra tagolható:

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére