A győri városháza díszterme adott otthont 2011 októberében az Alkotmányjogi Tudományos Diákkörök II. Országos Találkozójának. Az eseményen - amelyet Kukorelli István professzor, a győri Alkotmányjogi Tanszék vezetője nyitott meg - valamennyi magyarországi jogi kar, valamint a BCE KIK négyfős frakciókkal képviseltette magát. Az összejövetel témája idén szimulált parlamenti ülés volt. A PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének Tudományos Diákkörét Huba Lilla Luca, Hubay Dalma Gabriella, Hubay Fruzsina Dóra és Spiegler Tamás képviselték. A verseny kiírásával egyidejűleg a szervezők három témakört határoztak meg, amelyekben az erre előzetesen vállalkozó karok törvényjavaslatokat készítettek. Az ELTE diákköre dolgozta ki a valódi alkotmányjogi panasz kérdéskörét, az SZTE hallgatói a határon túli választójog problémájával foglalkoztak, míg a PTE delegációja törvénymódosító javaslatot alkotott a kisebbségi kvóta bevezetéséről a felsőoktatásban.
A témakör kidolgozását megelőzően a pécsi csapatnak az alábbi kérdésekben kellett állást foglalnia. Mindenekelőtt a kisebbségek felsőoktatásban való részvételét elősegítő módszert kellett megválasztani, azaz, hogy a felvételi eljárásban a kisebbséghez tartozó jelentkezők plusz pontokban részesüljenek, vagy meghatározott, rögzített számú helyeket biztosítsanak számukra a felsőoktatási intézményekben. Ehhez közvetlenül kapcsolódott a kérdés, hogy milyen kisebbségekre vonatkozzon a kvótarendszer. Ennek alapja valamely Magyarországon elismert nemzeti, etnikai kisebbséghez való tartozás legyen, vagy ezen csoportok mellett/helyett más kisebbségi kategóriákat is rögzítsen a javaslat? Nem kis nehézség elé állította a delegáció tagjait annak eldöntése, hogy a kvótát alakító részletszabályok meghatározásánál milyen elvet kövessenek, vagyis a kvóta maga egy előre meghatározott számban vagy százalékos formában testesüljön meg.
Nem volt egyszerű annak meghatározása sem, hogy a kvóta elosztása éves szinten a teljes felsőoktatásra nézve vagy intézményekre, karokra, szakokra lebontva kerüljön meghatározásra. Ezen belül milyen képzési formákra vonatkozzon a kvótarendszer (külön kvóta a nappali és a levelező szakokra, az államilag finanszírozott illetve a költségtérítéses képzésekre, felsőfokú szakképzésekre), továbbá, hogy az egyes kevésbé népszerű szakok magasabb kvótaszámban részesüljenek-e.
Mindemellett szükséges volt annak meghatározása is, hogy a kvóta rendszer kizárólag a BSc képzésekre vonatkozzon, avagy az MSc és doktori képzésben is érvényesüljön. Kiemelt jelentőségű kérdésnek minősült annak eldöntése is, hogy a kvóta az egyes kisebbségek között hogyan oszlik majd meg, akár egzakt szám, akár valamihez viszonyított arányszám kerül rögzítésre a szabályozás során. Habár kézenfekvőnek tűnt a nemzeti- etnikai kisebbségek előnyben részesítése, a csapat úgy vélte, hogy az említett kisebbségek számára a rendes eljárás keretében elegendő lehetőség nyílik a felsőoktatásba való bejutásra, valamint a felsőoktatás célja nem a felzárkóztatás. Ezen felül a nemzeti- és etnikai kisebbségek szétválasztása bonyolultabb szabályozást igényelne. A fentieket mérlegelve a hallgatók arra az elhatározásra jutottak, hogy a határon túli magyar nemzetiségű nem magyar állampolgárokat támogatnák a kvóta rendszer bevezetésével. Mindezekre tekintettel a következő törvényjavaslatot terjesztették elő.
2011. évi ... törvény a határon túl élő magyarok felsőoktatásban való részvételének elősegítéséről szóló egyes törvények módosításáról
1. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (a továbbiakban: Ftv.) 2. § (1) bekezdése az alábbi m) ponttal egészül ki:
"m) a 2001. évi LXII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt személyi kör (a továbbiakban: határon túli magyarok) felsőoktatásban való részvételének elősegítése"
2. § Az Ftv. 39. § (1) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:
határon túli magyarokat."
3. § Az Ftv. 42. §-a az alábbi új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E § (3) bekezdését a felsőoktatási kvóta alapján kiosztandó helyekre értelemszerűen kell alkalmazni."
4. § Az Ftv. 44. §-a az alábbi új (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A felvételi eljárásban a határon túli magyar jelentkező - az eljárás nyelveként - a magyart használja."
5. § Az Ftv. 54. § (1) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"Az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben az államilag támogatott hallgatói helyeket - figyelemmel a felsőoktatási kvóta alapján kiosztandó
- 249/250 -
helyekre is - a felvételi jelentkezések rangsora és a jelentkezési lapokon felállított intézményi rangsorok alapján kell elosztani."
6. § Az Ftv. 54. § (2) bekezdésében foglalt felsorolás az alábbi új f) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:
"f) a határon túli magyar jelentkezők száma,"
7. § Az Ftv. 54. § (3) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"A felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni továbbá, hogy az oktatásért felelős miniszter a Kormány által biztosított államilag támogatott hallgatói helyek mekkora hányadát tartja fenn a határon túli magyar jelentkezők számára."
8. § Az Ftv. 147. §-a az alábbi új, 7/A. ponttal egészül ki:
"felsőoktatási kvóta: A Magyar Köztársaság által határon túli magyarok számára fenntartott meghatározott számú államilag finanszírozott felsőoktatási képzési hely."
9. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. LXII. törvény (a továbbiakban: Kedvtv.) az alábbi (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az oktatásért felelős miniszter által meghatározott keretszám a felsőoktatásba jelentkező hallgatók számához arányosan igazodik. A keretszámot az adott év felvételi tájékoztatójában teszik közzé. (3b) A jelentkezési lapok értékelését követően a felsőoktatási kvótát az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg az egyes intézményeknek, karoknak biztosított képzési helyekre történő jelentkezések arányának megfelelően."
10. § A Kedvtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvényben meghatározott egyes kedvezményekre való jogosultságot, valamint a felsőoktatási felvételi eljárásban a felsőoktatási kvótákból való részesülés céljából tett nyilatkozatot az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek esetében a "Magyar igazolvány", illetőleg a "Magyar hozzátartozói igazolvány" igazolja."
11. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Figyelembe véve a felsőoktatásban az elmúlt években tapasztalható folyamatokat, és követve az Alkotmány és az Alaptörvény szellemiségét, amelyek kiemelt értékként kezelik a magyar nemzetet, a magyar nyelvet, valamint a nemzethez kapcsolódó kultúrát, fontossá vált a vonatkozó törvények módosítása. A határon túli nem magyar állampolgárságú magyar nemzetiségűek számára biztosított helyek
a felsőoktatásban az Alaptörvény által is megjelölt értékek védelmét, valamint a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítését is szervesen elősegítik. A módosítási javaslat nem terjed ki a nemzeti kisebbségek, etnikai kisebbségek számára is felsőoktatási helyet biztosító szabályozásra, mivel - fenntartva, hogy e csoportok támogatását az előterjesztő is kiemelten fontosnak tartja - nem ez a módosítás célja. Az említett csoportok pusztán a határon belüli létükkel könnyebben kapcsolatot teremthetnek a már korábban említett értékekkel, továbbá felsőoktatásba való bejutásuk is kevesebb nehézségbe ütközik az e módosító javaslat által kiemelt előnyben részesítetteknél.
Összegezve: nemzeti identitástudat növelése, mind nemzetpolitikai érdekek szem előtt tartása, mind gazdasági-, kulturális szempontból indokolt a törvénymódosítás elfogadása, különösképpen a szomszédos államokban élő magyarságnak a szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való kapcsolatai fenntartásának, magyar nemzeti azonosságtudata erősítésének, valamint a magyar kulturális örökséghez való kötődésének, mint a magyar nemzethez való tartozása kifejezésre juttatásának érdekében.
A javaslat értelmében a szülőföldön való maradást és gyarapodást, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzését a Magyar Köztársaság a törvény hatálya alatt álló, magát magyar nemzetiségűnek valló személyeknek vagy szervezeteiknek az e törvényben meghatározott kedvezmények nyújtásával és támogatásokkal kívánja segíteni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat céljainak meghatározásánál deklarálni szükséges a határon túli magyarok felsőoktatásba történő felvételének elősegítését.
A 2. §-hoz
Az e törvény 1. §-ával bevezetni kívánt céllal összhangban rögzíteni szükséges, hogy e személyeknek is joga a hallgatói jogviszony létesítése az e törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén.
A 3. §-hoz
A felvételi kérelmek rangsorolásánál figyelmet kell fordítani a felsőoktatási kvóta alapján kiosztásra kerülő helyekre is, mivel erre azonos módszer, ám külön eljárás alapján kerül sor.
- 250/251 -
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a nyelvvizsga letételét e törvény nem követeli meg a határon túli magyar jelentkezőktől, magyar nyelvismeretük meglétét a felvételi eljárásban magyar nyelven történő részvételük igazolja.
Az 5. §-hoz
A felvételi kérelmek rangsorolásánál figyelmet kell fordítani a felsőoktatási kvóta alapján kiosztásra kerülő helyekre is, mivel erre azonos módszer, ám külön eljárás alapján kerül sor.
A 6. §-hoz
Tekintettel az Ftv. módosított 54. § (1) bekezdésére, indokolt, hogy az államilag támogatott hallgatói helyek számának meghatározásánál a határon túli magyar jelentkezők száma befolyásoló tényező legyen.
A 7. §-hoz
A határon túli magyar felvételizők esetében figyelembe kell venni a jelentkezéseik szakonkénti eltérését. A felvételi tájékozatóban közzé kell tenni, hogy a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva milyen százalékban nyújt segítséget a Magyar Köztársaság a határon túli magyaroknak a magyar felsőoktatásba történő bekerüléshez. Az oktatásért felelős miniszter a jelentkezések preferáltsága alapján évente rendeletben határozza meg az intézményeknek, karoknak nyújtandó pontos keretszámot.
A 8. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy e javaslat szövege több helyen is utal a felsőoktatási kvótára, indokolt annak törvényi meghatározása.
A 9. §-hoz
A határon túli magyar felvételizők esetében figyelembe kell venni a jelentkezéseik szakonkénti eltérését. Mindehhez két központi döntés szükséges.
1. A felvételi tájékozatóban kell meghatározni azt, hogy a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva milyen százalékban nyújt segítséget a Magyar Köztársaság a határon túl élő magyaroknak a magyar felsőoktatásba való bekerüléshez. 2. A második döntés a jelentkezések preferáltsága alapján határozza meg az intézményeknek, karoknak nyújtandó pontos keretszámot.
Az eljárás megkettőzése a hatékony döntéshozatalhoz szükséges, megakadályozva a felesleges, betöltetlen helyek biztosítását. A javaslat célja az, hogy a biztosított helyeket be is töltsék a határon túli magyar hallgatók. Az így kialakított kvótarendszer, amely meghatározott többletpontok adása helyett, megadott helyek biztosításán alapul, megvalósítja a törvény jogpolitikai célját. Az így kialakított eljárás keretében nem fordulhat elő, hogy határon túli magyar jelentkező nem kerül be a felsőoktatásba (pl. ha sokan részesülnek többletpontokban, akkor ez előfordulhat). Ez a költségvetés számára is kedvező megoldás, mert tervezhető a hallgatók létszáma.
A 10. §-hoz
A felvételi eljárásban a határon túli magyar jelentkező arról tett nyilatkozatát, hogy nem magyar állampolgár, de magyar nemzetiségű, ezekkel az igazolványokkal tudja legegyszerűbben igazolni. A nyilatkozat ahhoz szükséges, hogy részesülhessen a felsőoktatási kvótákban a felvételi eljárásban. Továbbá ez a megoldás igazodik a Kedvtv. elgondolásához is, mivel a Kedvtv.-ben biztosított kedvezményekre való jogosultságát is ilyen módon tudja igazolni. Az igazolvány másolatát mellékletként tudja csatolni a jelentkező a felvételi kérelméhez.
A 11. §-hoz
A 11. § a hatálybalépésről rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a javaslat elfogadására készülés nem igényel hosszabb időt, indokolt a mielőbbi hatálybaléptetés.
A hallgatókat a teljesség igénye vezette, ezért a szabályozási koherencia érdekében az alábbi szakminiszteri és kormányrendeletet is mellékelték is törvénymódosító javaslathoz.
1. sz. melléklet a "határon túl élő magyarok felsőoktatásban való részvételének elősegítéséről szóló egyes törvények módosításáról" szóló előterjesztéshez
(...)/2011. (...) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet módosításáról
1. § A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Felvr.) 10. § (2) a) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:
- 251/252 -
"a) melyik felsőoktatási intézményekbe, karokra, illetőleg szakokra - ha van, milyen önálló szakképzettség megszerzését lehetővé tevő szakirányra, melyik képzési helyre, illetve képzési nyelvre -, milyen képzési formára, teljes idejű (nappali munkarend szerinti), részidős (esti, levelező munkarend szerinti) képzésre vagy távoktatásra, és milyen finanszírozási formára jelentkezik, továbbá, hogy a határon túli magyar jelentkező a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 147. § 7/A. pontjában (a továbbiakban: felsőoktatási kvóta) szabályozott képzési helyre kíván jelentkezni;"
2. § A Felvr. 11. § (2) bekezdése az alábbi f) ponttal egészül ki:
"f) magát határon túli magyarnak valló jelentkező - amennyiben a felsőoktatási kvóta alapján kiosztandó helyekre kíván jelentkezni - "Magyar igazolványa" vagy "Magyar hozzátartozói igazolványa" másolatát nem csatolta."
3. § A Felvr. 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjának helyébe az alábbi szövegrész lép:
"a) az adott sportág országos sportági szakszövetsége által - határon túli magyarok esetében lakóhelyük országának országos sportági szakszövetsége által - kiadott igazolás alapján az eredmény elérésekor; b) a művészeti szakképzésben tanuló szakközépiskolások részére szervezett, a minisztérium - határon túli magyarok esetében lakóhelyük szerinti ország illetékes minisztériuma - által meghirdetett és anyagilag támogatott Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 16 többletpontra;"
4. § A Felvr. 20. § (2) bekezdés helyébe az alábbi szövegrész lép:
"(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot legkésőbb október 1-jéig meghirdeti, és a pályázat közzétételétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy a felsőoktatási intézmények képzési területenként hány államilag támogatott helyet hirdethetnek meg mesterképzésre a Tájékoztatóban, továbbá, hogy a meghirdetett helyek hány százalékát biztosítják határon túli magyar jelentkezők számára."
5. § A Felvr. 21. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Magát határon túli magyarnak valló jelentkező a 23. §-ban foglaltakra tekintettel vehető fel."
6. § A Felvr. 26. § (2) bekezdésének d) pontjába az alábbi szöveg kerül:
"d) amennyiben a jelentkező a felsőoktatási kvóta alapján kiosztott helyek egyikére nyert felvételt, ennek a ténynek rögzítését,"
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. sz. melléklet a "határon túl élő magyarok felsőoktatásban való részvételének elősegítéséről szóló egyes törvények módosításáról" szóló előterjesztéshez
.../2011. (...) NEFMI rendelet a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet módosításáról
1. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 47/2001. (XII. 29.) OM rendelet (5) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:
"Az államilag finanszírozott képzésben részesíthető határon túli magyar hallgatók számát az oktatásért felelős miniszter évente határozza meg az ebben a témakörben kiadott miniszteri rendeletben. Az államilag finanszírozott képzésben részesíthető határon túli hallgatók létszáma a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint aránylik a magyar felsőoktatásba jelentkezők összlétszámához, valamint a szakonként jelentkezők összlétszámához."
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A versenyt megelőző felkészülésben tehát -amelyben a Pécsi Jogi Kar Alkotmányjogi Tanszékének valamennyi oktatója részt vett - a pécsi csapat saját témájának feldolgozásánál/ vagy feldogozása közben sarkalatos pontokat megvitatta, valamennyi releváns jogszabályt felkutatta, a szükséges módosító javaslatokat elkészítette. Az elkészített dokumentumok benyújtását követően a Frakció tagjainak egy hét állt rendelkezésére, hogy a másik két törvényjavaslatot benyújtó egyetem frakcióinak munkáit érdemben tanulmányozzák, illetve módosító javaslatokat dolgozzanak ki azokra a törekvésekre, amelyekkel nem értettek egyet. Ezzel a munkafolyamattal zárult a találkozóra való felkészülés.
Győrött, a hivatalos megnyitó után közvetlenül ülésezett a Házbizottság, amelyen a kormánypártot az előzetesen törvénymódosító javaslatot készítők, valamint a találkozó helyszínén kisorsolt további két egyetem frakciói (DE, ME) képviselték.
Az ellenzéket az SZE, a BCE és a PPKE alkotta, míg a KRE-nek jutott a független közép képviseletének szerepe. Minden kormánypárt egy-egy szakminisztert delegált a Kormányba; a Miniszterelnököt a DE adta. A Házelnöki poziciót Szente Zoltán egyetemi docens töltötte be, az Országgyűlés főtitkára Papp István - "civilben" az Országgyűlés főtitkár-he-
- 252/253 -
lyettese - volt. A jegyző és a jegyzőkönyvvezető szerepe sem maradt betöltetlen, Smuk Péternek és Erdős Csabának köszönhetően. A házbizottsági ülés tagjai megszavazták a napirend előtti felszólalások, az interpellációk és a törvényjavaslatok tárgyalási rendjét, valamint javaslatot tettek a felszólalási időkeretek terjedelmére.
A találkozó első napján a szakminiszterekhez intézett interpellációk alapja a szervezők által előzetesen megküldött fiktív Hetilap volt. Rövid szünetet követően - délután - megkezdődött a törvénymódosító javaslatok általános vitája, amelynek során a frakcióvezetők előterjesztették javaslatuk tartalmát. A többi frakciónak a házelnök által meghatározott sorrendben 5 percben nyílt lehetősége álláspontja kifejtésére, amelyet az előterjesztő viszontválasza követett, szintén 5 percben.
Az általános vita lezárásaként az Országgyűlés szavazott a javaslatok részletese vitára bocsátásáról. Az esti házbizottsági ülésen a másnapi részletes vita programjának megszervezéséről és a felszólalások időkeretéről született döntés, továbbá arról, hogy a részletes vitáig minden frakció köteles írásban benyújtani a módosító javaslatait.
Az összejövetel második napjának reggelén a miniszterelnök asszony bejelentette, hogy kérésére a köztársasági elnök felmentette a pénzügyminisztert és helyére az addig független Károli párt képviselőjét nevezte ki; a bejelentést általános tapsvihar fogadta.
A részletes vita az Eötvös Frakció törvényjavaslatának megtárgyalásával kezdődött. Minden frakció képviselőjének három-három perc állt rendelkezésére, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtását szabályozó rendelkezésekkel valamint a konkrét eljárársjogi kérdésekkel összefüggésben elővezesse
módosító javaslatait, majd a képviselők felszólalására a törvénymódosító javaslatot előterjesztő további öt percben reflektálhatott, mivel az előterjesztők nem értettek egyet egyik indítvánnyal sem, ezért az Országgyűlés nem szavazta meg az Eötvös Frakció által előterjesztett törvényjavaslatot.
Az SZTE Frakció törvényjavaslatához fűzött módosító javaslatokat a képviselők képviselőcsoportonként öt percben adták elő, amelyre az előterjesztő szintén öt percben válaszolhatott.
A PTE törvénymódosító javaslatát érő heves támadások hárítására mindössze két perc jutott, ennek ellenére a Frakció kitartó munkájának gyümölcseként a Ház elfogadta a törvény módosítását.
A szimulációra megalakult fiktív kormány túlélt egy konstruktív bizalmatlansági indítványt is, amelyet élénk "politikai" lobbizás előzött meg, természetesen mindkét oldal részéről.
Az eseményt három kar képviselői komoly ellenzékként - hol bekiabálásokkal, hol ügyrendi felszólalásokkal tarkítva - tették még valódibbá, sőt a második nap reggeli üléséig még a független közepet képviselő "Károli Frakció"-nak is jutott - szó szerint - szavazást eldöntő szerep.
Utolsó meglepő fordulatként indítvány érkezett a fiktív Országgyűlés feloszlására is, de ezt elutasították a képviselők, így a következő összejövetel témájáról nem állíthatjuk kellő bizonyossággal, hogy nem a mostaninak lesz folytatása.
A találkozó nem csak a komoly felkészülés nyújtotta tapasztalatokat hozta eredményül, de az alkalomra megalapított Vándorkupát is, amit a résztvevő karok oktatóiból álló zsűri tagjai ítéltek oda a legjobb csapatnak, azaz az országgyűlési szimulációnak megfelelően, a "PTE Frakciónak". ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző joghallgató.
[2] A szerző joghallgató.
[3] A szerző joghallgató.
[4] A szerző joghallgató.
Visszaugrás
