A 21. századi piaci viszonyainak egyik meghatározó folyamata a kereskedelmi ügyletek átrendeződése az online platformokra. Ezt a folyamatot a benne rejlő bizalmatlansági és átláthatósági aggályok miatt ugyanakkor számos bizonytalansági tényező övezi. Az online piactéren részt vevő vállalkozások számára ezért egyre sürgetőbbé vált az átlátható piaci struktúra megteremtése, az online közvetítői szolgáltató erőfölényéből fakadó tisztességtelen gyakorlatok megállítása és egy hatékony panaszkezelési és igényérvényesítési rendszer kialakítása.
A 2015 májusában meghirdetett Egységes Digitális Piaci stratégia fő célja a digitális piacban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása és támogatása, egy kiszámítható jogi szabályozás kialakításával. Mindezzel összefüggésben a stratégia tizenhat célzott intézkedését három pillérre építette fel. Az egyik fő pillér a digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások fellendülését elősegítő feltételek és egyenlő versenyfeltételek megteremtése volt. Ennek keretében a fogyasztó és a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is kiszámítható és megbízható kereskedelmi környezet megteremtése kiemelt célkitűzésként fogalmazódott meg.
A többéves előkészítő munkát követően végül az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben fogadta el az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló 2019/1150/EU rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet 7-es preambulumbekezdése kihangsúlyozza, hogy a belső piacon a tisztességes, kiszámítható, fenntartható és megbízható online üzleti környezet biztosítása érdekében célszerű uniós szinten célzott, kötelező szabályokat megállapítani. Különösen az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói számára kellett megfelelő átláthatóságot és hatékony jogorvoslati lehetőségeket biztosítani, egyrészt a határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítése érdekében, másrészt az egyes területeken esetlegesen bekövetkező szétaprózódás problémájának megoldására.
Jelen tanulmány a Rendelet fő elveinek, így az átláthatóság, a tisztesség, a jóhiszeműség, a kiszámíthatóság, a fenntarthatóság, az átláthatóság, az arányosság és a hatékonyság elvének érvényesítését kívánja bemutatni a fő célkitűzések és elvárások ismertetésén keresztül.
Mivel a vállalkozások sok esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az online közvetítő szolgáltatóval szemben, illetve a keresőmotorok által, a Rendelet alapvető célkitűzése az online platformokon megjelenő vállalkozások biztonságérzetének erősítése. A Rendelet hatályát kijelölő 1. cikk az online közvetítő szolgáltatásokkal szerződéses kapcsolatban álló üzleti felhasználók, és - szerződéses kapcsolat nélkül is - az online keresőmotor-szolgáltatók rangsorolási tevékenységével összefüggésben a kereskedelmiweboldal-használók számára kíván átlátható és tisztességes jogi környezetet és hatékony jogorvoslati lehetőséget biztosítani. Ennek megfelelően a Rendelet kötelező normáit az online közvetítő szolgáltatásokra és a keresőprogramokra kell alkalmazni. Az online közvetítő szolgáltatás a 2. cikk 2. pontja értelmében információs társadalmi szolgáltatásnak minősül, és az üzleti felhasználók számára áruk és szolgáltatások fogyasztóknak való kínálását segíti elő azzal a céllal, hogy előmozdítsa ezen közvetlen ügyletek kezdeményezését. A 2. cikk 5. pontja szerint az online keresőprogram pedig egy olyan digitális szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók kéréseket vihetnek be azzal a céllal, hogy a weboldalakon kulcsszó, hangalapú kérés, kifejezés vagy egyéb formában megadott lekérdezés alapján bármilyen témában kereséseket végezzenek.
E szereplőkkel szemben az üzleti felhasználók és a kereskedelmiweboldal-használók állnak, akik az Európai Unióban letelepedettek és legalább az ügylet egy részét illetően az Unió területén tartózkodó (nem feltétel az uniós állampolgárság vagy az uniós lakóhely) fogyasztóknak kínálják áruikat, szolgáltatásaikat. E két kritérium konjunktív. A Rendelet 2. cikkének 1. pontja szerint az üzleti felhasználó online közvetítő szolgáltatáson keresztül kínál fogyasztóknak árut vagy szolgáltatást üzleti, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célokból. Megjegyzem, hogy csak a fogasztóval kapcsolatban álló üzleti szolgáltató és a közvetítő szolgáltató szerződéses kapcsolata tartozik a Rendelet hatálya alá. A kereskedelmiweboldal-használó online felületet - különösen weboldalt, illetve alkalmazásokat -, így például mobilalkalmazásokat használ annak érdekében, hogy árut vagy szolgáltatást kínáljon fogyasztók részére üzleti, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célokból.
Az online közvetítő szolgáltatás - például az alkalmazásáruházak, az online piacterek, a közösségi média - a vállalkozással szerződéses kapcsolatban áll, éppen ezért különösen fontos az általuk alkalmazott szerződéses, különösen az előre meg nem tárgyalt feltételekre vonatkozó kérdések tisztázása. Az online keresőprogram-szolgáltató esetében nincs ilyen szerződés kapcsolat, ugyanakkor a rangsorolt keresési eredményekkel egyoldalúan befolyásolhatja a fogyasztói választást, ami tisztességtelen magatartásként sértheti a kereskedelmiweboldal-használó és közvetve a fogyasztók érdekeit.
- 16/17 -
A Rendelet szerződési követelményei az online közvetítő szolgáltatók vonatkozásában valamennyi szerződési feltételre, így nem csak az általános szerződési feltételekre fogalmaznak meg elvárásokat. A Rendelet 2. cikk 10. pontja szerződési feltételnek tekinti elnevezésüktől vagy formájuktól függetlenül mindazon feltételeket vagy előírásokat, amelyek az online közvetítő szolgáltatók és üzleti felhasználóik közötti szerződéses jogviszonyt szabályozzák, és amelyeket az online közvetítő szolgáltató egyoldalúan határoz meg. A fogalom szerint az egyoldalú meghatározást átfogó értékelés alapján kell megállapítani, amelynek során önmagában véve nem döntő az érintett felek viszonylagos mérete vagy az a tény, hogy tárgyalásra került-e sor, illetve az, hogy a szerződési feltételek bizonyos rendelkezései ilyen tárgyalás tárgyát képezhették, és azokat az érintett szolgáltató és az üzleti felhasználó közösen határozhatta meg.
Amíg a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) az átláthatóság, a világos és érthető megfogalmazás és a hozzáférhetőség követelménye közvetlenül a fogyasztó érdekében került lefektetésre, addig a Rendeletben ezen követelmények az online közvetítő szolgáltató és az üzleti felhasználó közötti szerződéses kapcsolatban, ez utóbbi védelmét szolgálják.
A 15-ös preambulumbekezdés rögzíti, hogy milyen esetben nem világosak és érthetők a szerződéses feltételek - ha homályosak, ha nem konkrétak, vagy ha nem tartalmazzák a fontos kereskedelmi kérdések részleteit, valamint akkor, ha félrevezető a megfogalmazásuk. A könnyű hozzáférhetőség követelménye nemcsak a szerződéses nyilatkozatokra vonatkozik, hanem a kereskedelmi viszony valamennyi szakaszára, így a prekontraktuális szakasz nyilatkozataira is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
