I. A Tanácskozás résztvevőit köszöntötte Dr. Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese. Beszédében kiemelte a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) alkalmazására való felkészülés fontosságát. Megköszönte a kollégiumvezetőknek a képzési programokban nyújtott segítségét, és hangsúlyozta, hogy a vitás jogértelmezési kérdésekben történő állásfoglalás milyen nagy mértékben segíti az eljáró bírák munkáját. Jelezte, hogy ahogyan a bírák jobban elmélyülnek az új Pp. ismeretében, számos jogértelmezési kérdés és megoldási javaslat merül fel az új Pp. kapcsán, ezért az e-learning tananyagot folyamatosan frissítik. Utalt rá, hogy az új Pp.-hez kapcsolódó formanyomtatványok elkészítése folyamatban van, és megköszönte az ezzel kapcsolatban tett, rendkívül hasznos észrevételeket.
Kitért a 2018. január 1-jétől alkalmazandó új jogszabályok nagy számára, az új eljárási törvények és az azokhoz kapcsolódó törvénymódosítások mellett utalva a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvényre. Megköszönte az e jogszabályok észrevételezéséhez nyújtott szakmai segítséget, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a jogalkotási folyamatban a bírósági vélemények is megjelenjenek.
Előadta, hogy jelenleg az OBT előtt van, és hamarosan elkészül az éves vezetői beszámolók elkészítésére vonatkozó OBHE ajánlás, amely az egységes megközelítést, a vezetői beszámolók egymásra épülését hivatott szolgálni.
Jelezte, hogy az OBH a Közigazgatás-fejlesztési Operatív Program keretében fontos informatikai fejlesztéseket kíván végrehajtani. Ennek egyik elemeként egységesíteni kívánják a határozatszerkesztést, megkönnyítve a keresést és az anonimizálást, egyidejűleg biztosítva e feladatok ellátásának megfelelő informatikai támogatását. Ugyancsak fontos középtávú cél a papíralapú ügyiratok felváltása e-aktával, amely megkönnyíti a bíróságok közti kommunikációt, illetve a felek iratbetekintési jogainak gyakorlását, az adatvédelem megfelelő szintjének biztosítása mellett. Ugyancsak fontos feladat a bíróságok közhiteles elektronikus nyilvántartási rendszerekhez való közvetlen hozzáférésének biztosítás. E fejlesztésekhez kapcsolódó szakmai feladatokat kisebb létszámú munkacsoporttal kívánják megoldani, amely munkájának támogatásához egy tágabb bírói kör segítségét kérik, ehhez kérnek személyi javaslatokat a kollégiumvezetőktől. Felhívta a figyelmet a BIIR megfelelő vezetésére, figyelemmel az új fejlesztésekre, és utalt arra, hogy az általános meghatalmazások nyilvántartására - a jogszabályi változásoknak megfelelően - új program készül.
Előadta, hogy az elektronikus eljárással kapcsolatosan számos probléma eljutott az OBH-hoz, és felhívta a figyelmet a rendszeres képzések mellett az ÜKE-kapcsolattartók szerepére, hangsúlyozva, hogy feladatuk elsősorban az adott bíróság munkájának segítése. Pozitív példaként említette, hogy több bíróságon az ÜKE-kapcsolattartók néhány másik, informatikailag magas szinten képzett bíróval hálózatokat hoztak létre a problémák feltárása és megoldás érdekében.
Végül megköszönte a kollégiumvezetőknek az OBH programjaihoz nyújtott segítséget, és jó munkát kívánt a tanácskozás résztvevőinek.
II. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Pribula László, a Debreceni Ítélőtábla Polgári-Gazdasági Kollégiumának vezetője, Dr. Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese, Dr. Kovács Helga Mariann, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, Dr. Balogh Zoltán, a Kecskeméti Törvényszék Polgári-Gazdasági Kollégiumának vezetője, Dr. Orosz Árpád, a Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese és Dr. Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája, az E-kódex Pp. Projekt Képzési Munkacsoport egyes témabizottságainak vezetői által ismertetett, a témabizottságukat érintő főbb jogértelmezési kérdéseket.
III. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Tőzsér Lajos, az Egri Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetőjének a "Részkövetelés érvényesítése és a res iudicata érvényesülése" című vitaanyagát.
A Tanácskozás résztvevőinek többségi álláspontja szerint, ha a felperes az anyagi jog szerint őt megillető követelésnek csak egy részét érvényesíti, a követelésnek a keresettel nem érvényesített részre az ítélet anyagi jogereje nem terjed ki, mivel az érvényesített jog ugyan alapvetően azonos, de a kereseti követelés és az azt megalapozó tények nem.
IV. A Tanácskozás résztvevői megtárgyalták Dr. Lotz Marianne, a Győri Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője által készített "A Pp. új rendelkezései a bíró és a bíróság kizárásáról" című vitaanyagot.
A Tanácskozás résztvevőinek egyhangú álláspontja szerint, az új Pp. 12. §-ának f) pontja szerinti elfogultság csak az ügyben eljáró bíróval, illetve azzal a bírósággal szemben jelenthető be, illetve ott merülhet fel, ahol az ügy aktuálisan folyamatban van. Azon bíróság bírái tekintetében, ahol az adott konkrét ügy (ide nem értve a kizárás, illetve kijelölés tárgyában folyó eljárást) nincs folyamatban, elfogultsági kifogást vagy bejelentést tenni nem lehet.
A Tanácskozás résztvevőinek többségi álláspontja szerint, az új Pp. 14. §-a (3) bekezdésének alkalmazása körében a bírák nyilatkozatának beszerzése az új Pp. 17. §-ának (3) bekezdése alapján nem mellőzhető, a kizárási kérelem érdemi elbírálása körében azonban annak figyelembevételével kell dönteni, hogy az új Pp. 14. §-ának (3) bekezdésében megjelölt indokok - többlettényállási elem hiányában - nem alapozzák meg a kizárást.
A Tanácskozás résztvevőinek egyhangú álláspontja szerint, az új Pp. 15. §-a (1) bekezdésének és a Pp. 16. §-a (3) bekezdésének együttes értelmezéséből kitűnően - 17/2001. (VI. 1.) AB határozatban kifejtett érvekre is figyelemmel - abban az esetben, ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot
- 143/144 -
maga jelenti be, vagy a fél által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, e nyilatkozata indokainak megalapozottságát a perben felülbírálni nem lehet, mindenképpen a bíró kizárása iránt kell intézkedni; a sorozatos alaptalan bejelentéseknek legfeljebb fegyelmi jogkövetkezményei lehetnek. Az új Pp. 15. §-a (1) bekezdésének második mondatában foglalt indokolási kötelezettség jelentősége tehát abban áll, hogy az indokként megjelent körülmények - azok változatlansága esetén - egy másik perben is alapot adhatnak a bíró új Pp. 12. §-ának f) pontja szerinti kizárására [vö.: EJEB Panyik Magyarország elleni ügyében (12.748/06. sz. ügy) 2011. július 12-én hozott ítélete].
V. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Sarkadi Anikó, a Debreceni Törvényszék Polgári, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője által készített "Elektronikus ügyintézés a bírósági eljárásban" című vitaanyagát.
A Tanácskozás résztvevőinek egyhangú álláspontja szerint a 2018. január 1-je után indult perekben a keresetlevelet az alperes részére főszabály szerint elektronikus úton kell kézbesíteni, kivéve, ha az alperes elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, vagy az elektronikus kapcsolattartásra köteles alperes elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége nem ismert [új Pp. 613. § (4) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy az elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem köteles természetes személy a Rendelkezési Nyilvántartásban rendelkezhet úgy, hogy elektronikusan kívánja a kapcsolatot tartani az e-ügyintézést biztosító szervvel, a bíróság - ha ennek technikai feltételei adottak, és az ügyfél azonosításához szükséges adatokat ismeri - 2018. január 1-je után köteles a Rendelkezési Nyilvántartásban az elektronikus ügyintézésre vonatkozó adatokat (elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozatát, elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét) ellenőrizni. Ha az alperes cég vagy civil szervezet, de hivatalos elérhetősége a Rendelkezési Nyilvántartásból - az azonosításhoz szükséges adatok hiányában, vagy a kötelező bejelentés elmulasztása miatt - nem ismerhető meg, a bíróság - a kapcsolattartás kötelező jellegére tekintettel - a cégnyilvántartásból, illetve a CIIR-ből is beszerezi azt.
VI. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője által készített "Kérdőjelek a vagyonrendezési eljárásban" című előterjesztését, és úgy foglaltak állást, hogy a felvetett kérdések további vizsgálata szükséges.
VII. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője által készített "Az új Pp. 508. § (7) bekezdésében írt rendelkezés alkalmazása a már folyamatban lévő felszámolásokban érkezett munkajogi tárgyú vitatott hitelezői igények tekintetében" című vitaanyagot.
Budapest, 2017. november 21. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kollégiumvezető.
[2] A szerző kollégiumvezető-helyettes.
Visszaugrás
