"Vannak, akik azt akarják, hogy megtörténjen, van, aki azt szeretné, ha ez megtörténne, mások pedig megvalósítják."[1]
A harmadik rész az előző rész gondolatmenetét folytatva részletesen ismerteti az összegbiztosítási szerződések két altípusát: az élet- és balesetbiztosítási szerződéseket. Ezt követően dióhéjban bemutatja a sport egészségbiztosítási szerződések szabályait. A tanulmány e befejező része részletesen tárgyalja a sportbiztosítási szerződések egyes típusainak jellemzőit, kiegészítve a sportbiztosításra vonatkozó bírói gyakorlattal. A tanulmány a vizsgált téma lezárásaként az utolsó fejezetben röviden összefoglalja a jogintézménnyel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, értékeli a jogintézmény szabályozásával kapcsolatos visszásságokat, anomáliákat. Mindemellett javaslatokat fogalmaz meg a jogintézményt érintő - a sporttörvényben található - ellentmondásos szabályok esetleges jövőbeni kedvező megváltoztatása céljából.
The third part of the study continues the ideas of the previous part by describing in detail the two sub-types of fixed-sum contracts: life and accident insurance contracts. It then describes in a nutshell the rules governing sports health insurance contracts. This concluding part of the study discusses in detail the characteristics of each type of sports insurance contract, supplemented by the case law on sports insurance. In the final chapter, at the end of the topic under examination, the study briefly summarises the most important facts about the legal instrument and assesses the anomalies and anomalies in its regulation. It also makes proposals for possible future and positive changes to the contradictory rules governing this legal instrument, which are contained in the Sports Act.
Der dritte Teil setzt die Überlegungen des vorangegangenen Teils fort, indem er die beiden Unterarten von Verträgen mit Versicherungssumme im Detail beschreibt: Lebens- und Unfallversicherungsverträge. Anschließend werden die Regeln für Sportkrankenversicherungsverträge in aller Kürze beschrieben. In diesem abschließenden Teil der Studie werden die Merkmale der einzelnen Arten von Sportversicherungsverträgen im Detail erörtert und durch die Rechtsprechung zur Sportversicherung ergänzt. Im letzten Kapitel, am Ende des untersuchten Themas, fasst die Studie kurz die wichtigsten Fakten über das Rechtsinstrument zusammen und bewertet die Anomalien und Unregelmäßigkeiten in seiner Regelung. Sie macht auch Vorschläge für mögliche künftige und positive Änderungen der widersprüchlichen Vorschriften für dieses Rechtsinstrument, die im Sportgesetz enthalten sind.
A második rész a sportbiztosításon belül az összegbiztosításra (alapbiztosításra) vonatkozó általános szabályokat tárgyalta. Ebben a részben kifejtésre kerülnek az összegbiztosítások egyes fajtáinak tulajdonságai, sor kerül az adott szerződéstípus szabályainak jellemzésére és a releváns szabályok ismertetése mellett az e szerződésekre vonatkozó bírói gyakorlat bemutatására is.
Az élet- és balesetbiztosítások az összegbiztosítások kategóriájába tartozó alapbiztosítások. A sport élet- és balesetbiztosítási szerződések megkötésére a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: St.) 8. § (5) bekezdése ad jogalapot a sportszövetségek számára. Az St. e kógens szabálya kötelezi a sportszövetségeket arra, hogy az élet- és balesetbiztosítási szerződéseket a hivatásos sportolóik javára mindenképpen megkössék. Az St. 23. § (3) bekezdése pedig előírja a sportszövetségeknek a részletszabályok kidolgozását a sportbiztosítási
- 16/17 -
szerződések megkötéséhez. Az St. 3. § (4) bekezdése - ellentétben az St. 8. § (5) és a 23. § (3) bekezdésével - már választási lehetőséget kínál a sportszövetségeknek, hogy kívánják-e szabályozni az élet- és balesetbiztosításokat vagy sem. A jogalkotó önellentmondásos szabályai ellenére a sportszövetségek többsége szerencsés módon az St. 8. § (5) bekezdésére hagyatkozik, és többségük, ha nem is a legmegfelelőbb mértékben, de előírta a saját verseny-, illetve igazolási és átigazolási szabályzatában a sportbiztosítás megkötését. A részletes szabályokat viszont a sportszövetségek sem fektették le, így azokat az St. mögöttes szabályanyaga, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza lex specialisként. Ennek megfelelően a sport élet- és balesetbiztosítási szerződések megkötésére - figyelembe véve a sport sajátosságait is - a Ptk. élet- és balesetbiztosítással kapcsolatos paragrafusai alkalmazandók. Az élet- és balesetbiztosítási szerződésekre irányadó rendelkezések a Ptk. LXIV. fejezetének 2. és 3. alcímében szerepelnek, különválasztva az élet- és a balesetbiztosítást.
A Ptk. a 2. alcímben az életbiztosítási szerződés szabályait részletezi (6:477-484. §). A korábbi Ptk.-val ellentétben a hatályos Ptk. pontosan megadja az életbiztosítási szerződés fogalmát: "Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen: a) kockázati életbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs; vagy b) kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli" (Ptk. 6:477. §).
A Ptk. e rendelkezése az életbiztosítás fogalmának meghatározása mellett példálózó felsorolást ad a lehetséges biztosítási eseményekről és rögzíti a biztosító szolgáltatását is.[2] A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 24. pontja definiálja az egyszeri díjas életbiztosítást: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes. A korábbi fogalommeghatározások alapján megállapítható, hogy az életbiztosítás személybiztosításnak minősül, vagyis természetes személy biztosítotthoz kapcsolódik. Ezt a megállapítást a szakirodalom akként támasztja alá, hogy az életbiztosításban biztosított csak természetes személy lehet.[3] A Ptk. Nagykommentár szerint ezek a vélekedések megfelelnek a hatályos Ptk. előtti gyakorlatnak.[4] A definíció pontosan meghatározza a biztosító szolgáltatását: meghatározott életesemények bekövetkezésekor a szerződésben megállapított összeg kifizetése, illetve a járadék élethosszig vagy időszakosan történő folyósítása. A meghatározott életesemény lehet a sportoló versenyen bekövetkező halála. Ebben az esetben a biztosítási összeg kifizetésekor a biztosított természetes személy már nincs életben. Ugyanígy az életkor elérése is meghatározott életeseménynek minősül, amikor a biztosítottnak még életben kell lennie. Jól látható, hogy a meghatározott életeseményekhez meghatározott feltételek tartoznak. A biztosító kötelezettsége pedig a meghatározott feltétel bekövetkezésekor áll be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
