The Centre for Parliamentary Studies (hereinafter: CPS or Centre) held a conference called "Parliamentarism in Hungary and in Europe" on the 1st December 2016 at Széchenyi István University's Faculty of Law and Political Sciences. It was the first conference in the CPS's history wherein the new - so called external - members of the Centre could take part. Beyond the internal and external members, experts of the Office of the National Assembly, researchers of the Hungarian Academy of Sciences and lecturers from other universities also visited the conference. The keynote speaker of the morning session was prof. István Stumpf (the member of the Hungarian Constitutional Court) who delivered a lecture called "Rule of law and parliaments". In the afternoon session prof. József Petrétei spoke about the possible directions, topics of the future parliamentary studies. The assistant director of the Office of the National Assembly Tibor Bárány summarized the Office's activities in the field of scientific research and the Office's relations with universities. As the leader of the CPS prof. István Kukorelli also emphasized the importance of the co-operation between the institutions of practical and academic spheres. The paper gives an overview on the main points of the speeches listed above and other comments said by other participants of the conference.
A Parlamenti Kutatások Központja (a továbbiakban: PKK) 2016. december 1-jén tartotta "A parlamentarizmus Magyarországon és Európában" című műhelykonferenciáját, amelyen a Széchenyi István Egyetem Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének (a továbbiakban: APT) munkatársain kívül mintegy tucatnyi kolléga vett részt több felsőoktatási intézmény, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja és az Országgyűlés Hivatala képviseletében. Rajtuk kívül az APT tanszéki demonstrátorai és győri joghallgatók is figyelemmel kísérték a tanácskozást. A műhelykonferencia keretében elhangzott előadások, hozzászólások az alábbiakban foglalhatók össze.
Elsőként Kukorelli István professzor, a PKK vezetője köszöntette a megjelenteket, aki kiemelte, hogy 2016 a parlamentarizmus "gyakorlatának" és "elméletének" egymásra találásának éve volt, példaként említve az Országgyűlés Hivatala (a továbbiakban: OGYH) által életre hívott "Házszabályon túl" című programsorozatot, a május 2-án az Országházban tartott "Parlamentarizmus napja" című rendezvényt, továbbá Szabó Zsolt nyugat-balkáni parlamentekről szóló könyvének szintén országházi bemutatóját, amelyre ősszel került sor. Ugyancsak az OGYH és a tudomány együttműködésének gyümölcseként jelennek meg sorra az OGYH közművelődési igazgatóságának gondozásában a parlamentarizmustörténeti tárgyú monográfiák.
A parlamentarizmuskutatás mind-mind intézményesebbé válásának bizonyítékaiként emelte ki a Parlamenti Szemle c. folyóirat és a Parlamenti Kötetek c. monográfiasorozat 2016-os beindítását, s reménykeltőnek nevezte azt, hogy a PKK szakmai partnerségében megjelenő folyóirat második száma már a nyomdában van, és a könyvsorozatnak az első évben két kötete jelent meg. A PKK bővítése, külső kutatók bevonása szintén az intézményesülés folyamatába illeszthető, amelynek sikerét mutatja a PKK külső kutatóinak száma és a műhelykonferencia iránti érdeklődés is. Kukorelli professzor felszólalása végén áttekintette a PKK szellemi és infrastrukturális bázisát, és megnyitotta a rendezvényt.
- 147/148 -
A műhelykonferencia másik házigazdája, az APT vezetője, Smuk Péter üdvözölte a résztvevőket, röviden felelevenítette a győri tanszék és a parlamenti jogi kutatások összefonódásának történetét hangsúlyozva az iskolaalapító professzorok - Bihari Mihály és Kukorelli István - szerepét. Kitért a PKK alapítójának, Szente Zoltánnak a tevékenységére, valamint a legfiatalabb generációt képviselő Erdős Csaba parlamenti jogi tárgyú monográfiájára is utalt.
A délelőtti szekció előadását Stumpf István professzor, alkotmánybíró tartotta "Jogállam és parlamentek" címmel. Az előadás három nagyobb tézis köré épült fel, úgy mint (1) a jogi és politikai konstitucionalizmus küzdelme, (2) a frakciófegyelem parlamentarizmusra gyakorolt hatása, valamint (3) a politika perszonifikációja és mediatizációja köré. A jogi és politikai alkotmányosság viszonyát az Egyesült Államok példáján szemléltette Stumpf István, méghozzá arra hívva fel a hallgatóság figyelmét, hogy a hivatalba lépő Donald Trump nemcsak a nemrég elhunyt, textualista Antonin Scalia helyére nevezhet ki új tagot a Legfelső Bíróságra, minthogy várhatóan ezen elnöki ciklus alatt más bírák pozíciója is megüresedik. Már Scalia halálával is felborult a Supreme Court "4-1-4-es" felállása, amelyben a demokrata és republikánus beállítottságú bírák között a mérleg nyelvét Anthony Kennedy töltötte/tölti be, aki hol egyik, hol másik csoporttal szavazott. Trump tehát történelmi lehetőség előtt áll, hiszen az alkotmánybíráskodási funkciót ellátó testületben meghatározó republikánus többséget alakíthat ki. Márpedig a republikánusok politikai konstitucionalizmus iránti elkötelezettségét Ted Cruz texasi szenátor véleménye is jól tükrözi, aki a "senki által meg nem választott" bírák döntési kompetenciáját kérdőjelezte meg a társadalmi együttélés legfontosabb kérdéseiben. Az élethosszig kinevezett bírákkal szemben a közvetlen(ebb) legitimációval és ténylegesen is érvényesíthető politikai felelősséggel rendelkező politikai hatalmi ágaknak kell nagyobb mozgásteret biztosítani Cruz szerint, akinek érvelésében a Bruce Ackerman-i monista demokrácia álláspontját láthatjuk visszaköszönni. Mindez Trump ciklusa alatt egy hatáskörét visszafogottan értelmező, a bírói aktivizmust kerülő Legfelső Bíróság kialakulása irányába mutat, amely az elnök mellett a Kongresszus térnyerését, és ezzel párhuzamosan - Pokol Béla szóhasználatával élve - a jurisztokrácia visszaszorulását feltételezi.
Stumpf István ezután a két, "politikailag motivált" hatalmi ág, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom viszonyára tért át, amelyben szerinte mind kisebb szerep jut a parlamenteknek. Ez egyrészt - az USA-ban kevésbé szigorú, de Európában hagyományosan erős - frakciófegyelemnek köszönhető, amely a parlamentáris kormányformájú államokban elengedhetetlen a kormányválság elkerüléséhez. Ez azonban a parlamentarizmusra leselkedő egyik legnagyobb veszély is egyben, hiszen olyan szerepre kárhoztatja a törvényhozást, amely csak egy előre megírt forgatókönyvet hajt végre, hiszen az érdemi döntések már a parlamenti ülés előtt a kormányülésen, a frakciók, illetve koalíciós partnerek közti egyeztetéseken megszületnek. Ehhez szorosan kapcsolódik
- 148/149 -
a törvénygyárszemlélet, amely a parlamenti munka hatékonyságát állítja a középpontba; ez azonban a minőségi jogalkotás rovására érvényesülhet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
