"Hát ki kergül meg most is ebben a viharban? Csak azok a kötnivaló bolondok, akik a tizenkilencedik meg a huszonkettedik esztendejük között vannak."
(Shakespeare: Téli rege)
Az életkor a jogalkotás során egy, a jogbiztonságot szolgáló és szükségszerű, objektív elhatároló szempont. Könnyű alkalmazhatóságot, de széleskörű általánosítást is eredményez, gyakran elfedve az egyedi esetek komplexitását.
A felnőtté válás is ilyen komplex, és egyénenként eltérően alakuló folyamat, melynek időtartama az utóbbi évtizedekben egyre inkább elhúzódik.1 Ezért számos jogterület (ifjúságvédelem, szociális jog) "türelmi időt" biztosít ezen átmeneti időszakra.
Kérdés, hogy a büntetőjog területén ez indokolt, illetve szükséges-e. Akkor lenne az, ha e korosztály sajátos bűnözési jegyeket visel. Ha ez így van, az eltérő bánásmódnak nem a felelősség kérdésében, hanem a megfelelő, az életkori sajátosságokat szem előtt tartó reagálásban kell megnyilvánulnia.
A tanulmány az eltérő bánásmód szükségességének igazolására tesz kísérletet. Ezzel összefüggésben a korosztály büntetőjogi szabályozása kapcsán a felnőttekétől eltérő, a fiatalkorúak megítéléséhez közelebb álló szempontrendszer kialakítását szorgalmazom. Mindezt - az aktuális büntető jogalkotási reformfolyamat segítése érdekében - a korosztály sajátos bűnözési jegyeinek bemutatásával, a német nyelvterület jogrendjeinek részletes összehasonlító elemzésével, európai kitekintéssel és az előterjesztett magyar koncepció konstruktív-kritikai szemléletével kísérlem meg.
A fiatal felnőtt életszakasz megfelelő anyagi jogi szabályozásának előfeltétele, annak kriminológiai, szociológiai és pszichológiai sajátosságainak megismerése. A társtudományok e téren végzett empirikus vizsgálatai és az azokból levont következtetések elemzése nélkül nem dönthető el megfelelően, hogy szükséges-e egyáltalán a fiatal felnőttek bűnözésének eltérő büntetőjogi megközelítése, és amennyiben igen, melyik (anyagi jogi) szabályozási modell lenne a legmegfelelőbb a magyar viszonyok között. Helyes és valóságközeli magyar szabályozás tehát csak anyagi jogi összehasonlító elemzések, valamint a fiatal felnőttek magyar bűnözési helyzetének ismeretében, azok egységes bázisán teremthető meg.
A tanulmányban e tudományágak közül a kriminológiai aspektusok kapnak kizárólagos szerepet.2 Ezt a terjedelmi korlátok mellett a következők indokolják.
1. Elsődleges ok a büntető anyagi jog és a kriminológia szoros tudomány-rendszertani kapcsolata.
2. További meghatározó szempont, hogy a kriminológia interdiszciplináris tudományágként számos szociológiai és pszichológiai elméletet, vizsgálati eredményt és ezekből következő felismeréseket épít be rendszerébe. Ennek során társtudományainak ismeretanyagait a bűnözés perspektívájából tekinti, e szintézissel pedig új tudományos entitást hoz létre.3
3. Az értekezés szempontjából végül különös jelentőséggel bír, hogy az említett társtudományok közül a kriminológia az egyetlen, amely kifejezetten a bűnözés szempontjából vizsgálja az életkort mint tényezőt. Előre bocsátom, hogy elsősorban a fiatal felnőttek bűnözéséről az elmúlt ötven év németországi regisztrált adatai, és egyes nemzetközi felmérések alapján nyert képet elemzem.4 Ennek elsődleges magyarázata, hogy a fiatal felnőttek bűnözésével kapcsolatban megfelelően elkülönített és elemzett statisztikai adatokkal, valamint a látenciát vizsgáló felmérésekkel nem ren-delkezünk.5 A hiány számos oka közül a legfontosabb és legevidensebb, hogy - a német jogrenddel ellentétben - a magyar jogrendszerben eddig (még) nem létezik a fiatal felnőttkor mint büntetőjogi kategória, ezért a rájuk vonatkozó elkülönített adatgyűjtés sem kellett, hogy szükségszerűnek tűnjön. Miután megfelelő bontásban lényegében nem rendelkezünk adatokkal a fiatal felnőttek bűnözéséről, ezért fontos felhívni a figyelmet arra, hogy csak akkor lehet megfelelően működő és előreláthatólag stabil jövőbeni szabályozás alapjait megteremteni, ha - amennyiben lehetséges - elvégezzük a rendelkezésre álló adatcsoportok meghatározott időre visszamenő újraelemzését. Indokolt lenne mindezt a rendszerváltástól napjainkig megtenni. Az 1989- '90-es változások és az azt követő időszak ugyanis lényeges társadalmi átalakulásokhoz vezettek a mindennapok és a bűnözés terén is.
A német adatok, és a nemzetközi felmérések eredményeinek ismertetése mellett szól továbbá, hogy tanulmányom egyes kontinentális jogrendek vonatkozó szabályozásainak összehasonlításával kíván a magyar jogalkotás hasznára válni.
Természetesen a magyarországi fiatalkori bűnözés tekintetében rendelkezünk aktuális felmérésekkel (is).6 Ezek jó indikátorok lehetnek a fiatal felnőttek bűnözésével kapcsolatosan. Ennek fő indoka a két életszakasz éles határok nélküli egymásba ívelése és átfedései.
A regisztrált bűnelkövetési adatok, a korosztály látens bűnözéséről nyert ismeretek (transzverzális vizsgálatok), valamint a rendszerint mindkettőt magába foglaló hosszú távú (longitudinális) vizsgálatok7 eredményei a következőkben foglalhatók össze.
Az elmúlt fél évszázadban,8 Németországban készített bűnügyi statisztikák alapján mind a nők, mind a férfiak tekintetében elmondható, hogy az életkor - bűnözés görbe a fiatalkorban először emelkedik, majd a fiatal felnőtt életszakasz végére a legtöbb esetben (végérvényesen) csökken. A fiatalkori és fiatal felnőttkori bűnözéssel kapcsolatban az az általános következtetés vonható le, hogy múló, epizodikus jelenséggel állunk szemben. Az évtizedekre visszatekintő németországi adatok jelzik azt is, hogy a regisztrált bűnözés csúcsér-téke9 folyamatos jelleggel jobbra tolódott a bűnözési görbén. A korábbi 21. életévről hozzávetőlegesen a 24. és 25. életévekre. Elmondható, hogy a bűnelkövetési statisztikákban első helyen szereplő fiatalkorúakat és fiatal felnőtteket a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése jellemzi. Míg a fiatalkorúak gyakran követnek el pl. (bolti) lopásokat, addig a fiatal felnőtteknél hangsúlyeltolódás figyelhető meg az erőszakos bűncselekmények irányába. A felnőttek - bár sokkal kisebb arányban követnek el bűncselekményeket - az azokkal okozott károk mégis messze meghaladják a fiatalkorúak és fiatal felnőttek által okozottak összértékét.
Elengedhetetlenül szükséges a bűnözés rejtett valóságának vizsgálata is. A felmérések eredményeiből a fiatalkori és fiatal felnőttkori rejtett bűnözésre vonatkozó megállapításokat a következőkben ismertetem.10 1. A fiatalkori és fiatal felnőttkori bűnözést a bármely környezetben történő megvalósulás (ubikvis jelleg), a jelentéktelen tárgyi súly (bagatellizmus) és az átmenetiség (epizodikusság) jellemzik. Ez a megállapítás a fiatalok bűnözésének általános tételét adja. A felmérések azt mutatják, hogy különösen a fiatal férfi elkövetők körében - bármely társadalmi réteget tekintve - statisztikailag normálisnak számít valamely büntetőjog ellenes cselekmény elkövetése. A rejtett bűnözéssel kapcsolatos felmérések is igazolják, hogy a bűnözői karrier az életkor és a bűncselekmény elkövetés relációjában először emelkedő, majd folyamatosan ereszkedő görbével ábrázolható. A különbség lényegében csak annyi, hogy a rejtett bűnözés esetén ez a görbe már korábban (a fiatalkorban) eléri csúcsértékét. Ha a forma megegyező, akkor nem állja meg a helyét olyan magyarázat, mely szerint a bűnözés a fiatal felnőtt életszakaszban nem csökken, csak áthelyeződik a rejtett szférákba. A görbe formájából kirajzolódó epizodikus jelleg pedig a puszta büntetésen túlmutató, a felnőttektől eltérő bánásmód indokoltságát támasztja alá. A rejtett bűnözés adatai is azt jelzik tehát, hogy a fiatalkori és fiatal felnőttkori bűnözés idővel visszaszorul.11 Mindez állami beavatkozás nélkül történik, hisz a fel nem tárt bűncselekmények esetében nyilvánvalóan nem alkalmaztak semmilyen (állami) szankciót, a vizsgált személyek idővel mégis felhagytak a bűncselekmények elkövetésével. Ezzel nem amellett érvelek, hogy az állami beavatkozás szükségtelen. A Glueck kutató házaspár megfogalmazásával élve azonban ez a - nyilvánvalóan állami szankciók alkalmazása nélküli - spontán remisszió arra enged következtetni, hogy nem csak az állami szankcionálás rettent vissza a bűnelkövetéstől, illetőleg, hogy a büntetés (feltárt) és a nem-reagálás (fel nem tárt bűncselekmények) között más mód is alkalmas lehet az epizodikus jegyeket felmutató fiatalkori és fiatal felnőttkori bűnelkövetések visszaszorítására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
