A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) előkészítése során az egyik élénk szakmai vitát kiváltó kérdés volt az, hogy mely bíróság hatáskörébe - a polgári vagy a közigazgatási bíráskodás körébe - tartozzon a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési igények elbírálása. A Kp. kodifikációs célkitűzéseit figyelembe véve joggal merülhetett fel, hogy a hatékony jogvédelem teljességét az szolgálná, ha a közigazgatási tevékenységgel okozott sérelem kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtétele mellett közigazgatási perben kerülnének elbírálásra a vagyoni kárigények, illetve a sérelemdíjigények is. A komoly szakmai vitát követően a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési igények és személyiségi jogi igények a polgári bíróságok hatáskörében maradtak. A közigazgatási perrendtartás kodifikációja azonban nem hagyta teljesen érintetlenül ezt a területet: a Kp. és az ahhoz kapcsolódó polgári törvénykönyvi, valamint polgári perrendtartási változások érintették a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési és személyi jogvédelmi perek anyagi és eljárási jogi szabályait és számos kérdést vetnek fel e szabályozással szemben.
1. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) megalkotásának egyik jogpolitikai célja[1] a hatékony jogvédelem biztosítása a közigazgatás jogsértő cselekményeivel (mulasztásaival) szemben.[2] Ezt a közös európai alkotmányos hagyományoknak megfelelő követelményt a jogalkotó elsősorban a közigazgatási jogvitában eljáró közigazgatási bíróság útján kívánta érvényesíteni.[3] A cél megvalósítása érdekében a törvény a közigazgatási jogorvoslati rendszert kiterjesztette a közigazgatási határozatok felülvizsgálatáról a közigazgatás tevékenységének szélesebb körére, megalkotva a közigazgatási jogvita fogalmát, amelynek elbírálását a közigazgatási bíróság hatáskörébe helyezte. A Kp. 4. §-a értelmében a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló, vagy azt eredményező cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.[4] Az azonnali jogvédelmi lehetőségeket is bővítette[5], és taxatíve meghatározott új keresettípusok[6] (pl. megállapítási, mulasztási, marasztalási per) létrehozásával tágította a közigazgatási bíróság beavatkozási lehetőségeit a közigazgatás törvényességi kontrolljának biztosítása érdekében. Az új szabályozási lehetőségek szorosabbá teszik a közigazgatási bírósági ellenőrzést a közigazgatás felett, szélesebb körben biztosított a közvetlen jogvé-
- 559/560 -
delem, ami által csökkenhet a közigazgatás jogsértő cselekményei miatt indított kártérítési, illetve személyiségi jogi perek másodlagos jogvédelmi szerepe.
2. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a Kp. a közigazgatás törvényességének vizsgálatát nem absztrakt jogszabálysértésre, hanem a pert megindító fél közigazgatási cselekmény által elszenvedett jogsérelmének alapjára helyezi[7], ami ezáltal hasonló alapokon nyugszik, mint a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési, vagy személyiségi jogsérelem miatti igény. Ha valakit a közigazgatás cselekménye által jogsérelem ér, a sérelme kiküszöbölését kérheti a határozat, intézkedés, cselekmény megváltoztatásával, a mulasztás pótlásával, ugyanakkor a keletkező vagyoni kárait és személyiségi jogi sérelmeit is ugyanazon jogsérelme jog-alapján kérheti orvosolni. Joggal merülhetett fel ezért a kodifikáció során, hogy a hatékony jogvédelem teljességét az szolgálná, ha a közigazgatási tevékenységgel okozott sérelem kiküszöböléséhez szükséges intézkedések megtétele mellett elbírálásra kerülnének az így nem kiküszöbölhető, keletkező vagyoni kárigények, illetve a sérelemdíj igények is.[8] Komoly szakmai vitákat[9] követően a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési igények és személyiségi jogi igények a polgári bíróságok hatáskörében maradtak. A választott kodifikációs megoldás nem példa nélküli: a német jogban is a polgári bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatás jogsértő cselekményei miatt előterjeszthető vagyoni jogi és személyiségi jogi igények. Más országokban azonban, pl. a francia modell alapján a közigazgatási bíróságok bírálják el a közigazgatási jogkörben okozott kárigényeket[10], az észt jogban pedig külön törvényben[11] szabályozták a közhatalommal okozott károk, beleértve a jogalkotással és a jogalkalmazással okozott károk megtérítését, amely jogvitákról a közigazgatási bíróságok döntenek. Az osztrák jog a közigazgatási ügyszakos bírák polgári eljárásba történő bevonásával kívánja elérni, hogy a közigazgatási cselekmény jogellenességének vizsgálatánál megfelelően érvényesüljenek a közigazgatási jogi szakmai szempontok.
3. A közigazgatási perrendtartás kodifikációja azonban nem hagyta teljesen érintetlenül ezt a területet: a Kp. és az ahhoz kapcsolódó polgári törvénykönyvi, valamint polgári perrendtartási változások érintették a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési perek anyagi és eljárási jogi szabályait és kérdéseket vetettek fel a közigazgatás tevékenységével szembeni személyiségi jogvédelem terén is. Jelen tanulmány célja egyes jogalkotási dilemmák, jogpolitikai célok és jogalkalmazási kérdések megvilágítása a kialakuló gyakorlat elősegítése és a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében.
4. A közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem ténye, a vagyoni, illetve a személyiségi jogba történő behatás, ugyanakkor olyan jogi tény, amelynek alapján deliktuális kötelem, illetve személyiségi jogi igény formájában polgári jogi jogviszony jön létre[12]. Ebben a jogviszonyban a közigazgatási szerv, a károsult ügyféllel mellérendelt - azaz közhatalom nélküli - pozícióba kerül. Értelemszerűen ezért magára a kár-, illetve a sérelemdíjigényre vonatkozóan a polgári anyagi jog és polgári peres eljárás szabályait szükséges alkalmazni.
A kártérítés közismert általános anyagi jogi feltételei a kár, a jogellenes károkozó magatartás, a kettő közötti okozati összefüggés, valamint a felróhatóság[13], általános esetben annak sikertelen bizonyítása, hogy úgy járt el a károkozó, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének anyagi jogi feltételei azzal a különös szabállyal egészültek ki, hogy a kár nem volt elhárítható a rendes jogorvoslat és közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának igénybevételével.[14] A sérelemdíj alkalmazásához általában szükséges a személyiségi jog sérelme, a személyiségsérelmet eredményező jogellenes magatartás, a kettő közötti okozati összefüggés, valamint a felróhatóság (kimentés sikertelensége)[15]. A köz-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
