A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának bűnügyi tárgyakat oktató három tanszéke (a Büntetőjogi Tanszék, a Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék, valamint a Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék) a Kar néhai nagytekintélyű büntetőjogász professzora, Losonczy István tanszékvezető egyetemi tanár halálának 25. évfordulóján 37 tanulmányt tartalmazó jubileumi kötettel tisztelgett.
Az igen népes szerzői gárda - köztük négy német professzor: Hans-Jörg Albrecht, Günter Heine, Bernd Hecker és Harro Otto - tanulmányát tartalmazó kötetet a volt tanítványnak és munkatársnak, Erdősy Emilnek, a Pécsi Tudományegyetem örökös professzorának laudációja nyitja. Losonczy Istvánnak tanítványai, pályatársai és mások állítanak nagyságához méltó emléket színvonalas munkájukkal. Örömmel tarthatjuk kezünkben e kötetet, hiszen van, akire negyed évszázad távlatából büszkén emlékezhetünk, és vannak, akik méltóak arra, hogy emlékezzenek, e tanulmányok szerzői, akik tovább éltetik a múlt értékeit.
1. Prof. Dr. Hans-Jörg Albrecht: Umweltschutz durch Recht - Das Spannungsfeld strafrechtlicher und verwaltungsrechtlicher Insrtumente. A freiburgi Max-Planck Intézet vezetőjének tanulmánya a környezetvédelemben a büntetőjogi és a közigazgatási jogi eszközök között megjelenő feszültségeket elemzi. Szerző bemutatja, hogy milyen politikai relációk hatására jelent meg a jogban a környezetvédelmi gondolat, s kitér több a téma szempontjából releváns nemzetközi jogi dokumentum elemzésére is (pl. 1993/28 ECOSOC határozat). Albrecht professzor a német környezeti büntetőjogot vizsgálva több, általános érvényű, a környezeti büntetőjogi szabályozás során figyelembe veendő megállapítást tesz pl. a környezet büntetőjogi védelmének effektívebbé tétele veszélyeztetési törvényi tényállások megalkotásával, a környezeti büntetőjog közigazgatás-függőség okozta ellentmondások feloldása stb.
A környezeti bűncselekmények látenciája a büntetőjog implementáció zavarait támasztja alá. A legtöbb környezeti bűntény áldozat nélküli deliktum vagy olyan deliktumok, melyek nem vonnak individuális áldozatot maguk után, s éppen ez indokolhatja egy specializált környezeti rendőrség felállítását. A kriminológiai kutatások azt mutatják, hogy fontos lenne a közigazgatási tisztviselők feljelentési készségét fokozni.
2. Prof. Dr. Bernd Hecker: Die Europäisierung des deutschen Umweltstrafrechts. Az európai harmonizáció folyamatának következményeként említi a szerző a német környezetvédelmi büntetőjog alakulását. A német Büntető Törvénykönyv külön fejezetében 1980-ban került sor környezetvédelemre vonatkozó büntetőjogi szabályok kodifikálására, majd 1994-ben bővítették, módosították ezeket a rendelkezéseket. Napjainkban pedig az európai harmonizáció hozhat újabb változásokat.
A giesseni egyetem jogi fakultásának professzora szerint számos regionális és globális környezeti probléma (pl. erdőpusztulás, üvegházhatás, ózonlyuk) hatására a legtöbb ország belátta, hogy a környezet védelmére a magán- és a közigazgatási jog eszközein kívül a büntetőjogot is be kell vetni, a globális nehézségek pedig a hatékony fellépés érdekében megkövetelik a nemzeti előírások harmonizációját. A tanulmány ismerteti a német Büntető Törvénykönyv (Strafgesetzbuch) vonatkozó rendelkezéseit, kitér a környezet büntetőjogi védelmének jelenlegi európai szintű szabályozására, majd vázolja a jövőbeli európai környezetvédelmi büntetőjog lehetséges körvonalait.
3. Prof Dr. Günter Heine-Christoph Ringelmann: Towards an European Environmental Criminal Law -Problems and recommendations. A svájci szerzőpáros, Günter Heine professzor és munkatársa Christoph Ringelmann elsőként különböző európai környezetvédelmi jogszabályokat vizsgál angol nyelvű tanulmányában, majd rátérve e terület büntetőjogi vetületére, megállapítja, hogy a legnagyobb különbség e téren a nemzeti rendelkezések között az Európai Unióban észlelhető.
Miután négyes csoportfelosztásban szól a különböző környezetkárosító cselekményekről - amely a kiszabandó büntetések jellegét is meghatározza -, felhívja a figyelmünket arra, hogy az egyes tagállamokban a büntetőjog rendkívül eltérő szerepet játszik a környezetvédelemben. A tanulmány célja egységes európai környezetvédelmi büntetőjog alapjainak megteremtése a szubszidiaritás és az arányosság elvének
- 169/170 -
korlátozó hatása ellenére. Különösen a nagy vállalatok határokon átnyúló működése teszi indokolttá a hatékony és egységes nemzetközi szabályozást.
4. Prof. Em. Dr. Dr. h.c. Harro Otto: Unternehmensstrafe als interkulturelles Problem. A német büntetőjog máig nem ismeri el a vállalatok és vállalatcsoportok (jogi személyek) büntethetőségét. A jogi személyek szerveiken keresztül válnak cselekvőképessé, ezért ők maguk nem büntethetők. A kormányzat 2002-ben határozottan elutasította az önálló büntetőjogi felelősségről szóló elképzeléseket, ennek okait, hatásait elemzi Harro Otto professzor.
Az angolszász jogkörben hagyománya van a felelősség ilyen formája elismerésének, ez a felfogás pedig egész Európában elterjedt. Szerző felsorolja azokat az országokat - köztük hazánkat is - ahol törvényt alkottak e kérdésről. A tanulmány foglalkozik a természetes személyek jogellenes, vétkes magatartása (cselekvés vagy mulasztás) jogi személyeknek való beszámításával, összeveti a német és az angolszász felfogás szerint a felelősség beszámítását.
5. Dr. Ádám Antal: Az alkotmányi tilalmakról. A korszak két meghatározó és összefüggő jellemzőjére: a jogi alapértékek szaporodására, valamint a jogrendszer alaptörvényi meghatározottságára, az alkotmányosodás jelenségére rávilágítva indul a tanulmány. Az Alkotmányban foglalt tilalmak más értékek szolgálata és védelme révén válnak maguk is jelentős értékké.
A magyar Alkotmányban jelenleg szereplő fontos tilalmak felsorakoztatása után szerző megfogalmazza ajánlásait Alkotmányba iktatandó további tilalmakra, amelyek meghatározásához az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának, valamint az Európai Unió Alkotmányának egyes rendelkezéseit nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Biztosítani kellene az Alkotmányban azt, hogy rendelkezései nem értelmezhetők akként, hogy feljogosítanak az általa, vagy a kötelező nemzetközi okmányokban meghatározott alapjogok megsemmisítésére, megsértésére, kijátszására.
Hiányzó elemként említi szerző a "ne bis in idem" tilalmát a rendkívüli jogorvoslatok szigorú feltételeire való utalással, javasolja az őrizetbe vétel és az előzetes letartóztatás bírói döntés előtti maximális időtartamának Alkotmányi meghatározását. Ádám professzor szerint alkotmányba illene a halálbüntetésnek, a jogszabályok visszaható hatályának, valamint a hatáskör elvonásának tilalma is. Ezen kívül tartalmaznia kellene az alaptörvénynek a cenzúra, a rabszolgaság, a kényszerszolgaságban tartás, a munkára kényszerítés, emberi lénnyel és emberi testrésszel való kereskedés, a gyermekek munkára kényszerítése és a diszkrimináció kibővített tilalmát is.
6. Dr. Bányai Dávid: Áttekintés az adócsalás és csalás elhatárolásának kérdéseiben. A cikk írója egy jelenleg sok vitára okot adó kérdés elemeinek vizsgálatával foglalkozik. Írásában számba veszi a gyakorlati élet képviselőinek álláspontjait. Részletesen foglalkozik Krémer László és Mészár Róza pénzügyi jogi álláspontjával, mely alapján elmondhatjuk, hogy adócsalást csak speciális alany (adóalany) követhet el, és csak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 14.§ (1) bekezdésében meghatározott adókötelezettség tekintetében. Ha az elkövető nem adóalany, vagy nem az említett adókötelezettség tekintetében téveszti meg a hatóságot, akkor minden esetben csalást kell megállapítani.
Ezzel az állásponttal ütközteti Jávorszki Tamás és Fürcht Pál Zsolt véleményét. A szerzők azt az álláspontot képviselik, hogy ha a vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat, és fiktív számlák felhasználásával az adófizetési kötelezettségeit csökkentik, a helyes minősítés mindig adócsalás lesz. Mert nem a visszaigénylés teszi csalássá a tevékenységet, hanem az, hogy nem folytat adóköteles tevékenységet, ezért a társaság nem adóalany. Zárásként szerző leírja, hogy a kérdés egységes és megnyugtató eldöntéséhez elengedhetetlenül fontos lenne régóta várt jogegységi határozat. Amíg ez nem születik meg, minden bizonnyal az eltérések a joggyakorlatban fennmaradnak.
7. Dr. Bory Noémi: A vádemelés elhalasztásának időszerű kérdései. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (Be.) köszönhetően a vádemelés elhalasztásának intézménye két új esetkörrel bővült, ezek a tartás elmulasztásához és a kábítószerrel való visszaéléshez kapcsolódnak. Ez utóbbival foglalkozik a tanulmány.
Az elterelés intézménye 1993-ban került bevezetésre hazánkban, megteremtve annak lehetőségét, hogy a kábítószer-fogyasztók bizonyos feltételek esetén mentesülhessenek a büntetőjogi felelősség alól. E feltételek változásait, a változások indokait és folyamatát ismerteti a dolgozat, valamint a vádemelés elhalasztásának alkalmazása során felmerülő elméleti és gyakorlati problémákat. A jogi szabályozás elemzését követően azonban szerző azt is hangsúlyozza, hogy még a nemzetközi egyezményekhez és az uniós elvárásokhoz idomuló jogintézmények is csak megfelelő kezelési, megelőzési, ártalomcsökkentő politikával, oktató jellegű figyelemfelhívással együtt képesek hatékonyan működni.
8. Dr. Erdősy Emil: A hatályos büntető jogszabályok kialakulásának gazdaságpolitikai és kriminálpolitikai előzményei. Szerző az Igazságügyi Minisztérium felkérésére 1988-ban "A gazdasági bűncselekmények felülvizsgálatának elméleti megalapozása" címen tanulmányt készített, melyben a gazdasági kibontako-
- 170/171 -
zás gazdaságpolitikáját elemezte, és ennek alapján kriminálpolitikai javaslatokat tett a megújuló gazdasági rendszer előrelátható büntetőjogi védelmére. 17 év távlatából Erdősy professzor most azt vizsgálja, hogy akkori kriminálpohtikai prognózisai mennyiben érvényesülnek a hatályos büntetőjogi szabályozásban.
Az 1987-ben meghirdetett gazdasági reformok elemzésével indul a tanulmány, a fejlődés áttekinthető okfolyamatának állomásait vezérfonalként alapul véve, az egyes gazdasági mozzanatokat egyenként is elemezve. Így mutatja be a változások sorát, mely a központi irányítás, a monopóliumok csökkenésével kezdődik, majd ennek hatásara kiszélesedik a gazdasági verseny, mely gazdasági felélénkülést és a hitel szerepének növekedését idézi elő. Mindezek eredményeként fokozódik a belföldi piac jelentősége és szélesednek a nemzetközi piaci kapcsolatok, végeredmény pedig a népgazdaság megszilárdulása lehet.
Ezt követően szerző arra kereste a választ, hogy a felvázolt folyamat sikerének biztosítására alkalmasak-e az erre hivatott büntető rendelkezések. Eszerint külön vizsgálja a gazdaságirányítás, a gazdasági verseny, a hitelezés és a pénzforgalom biztonsága, valamint a pénzügyi viszonyok büntetőjogi védelmét, majd a jelenből visszatekintve múltbeli javaslataira megállapítja, hogy azok többé-kevésbé valóra váltak a hatályos szabályozásban.
9. Dr. Ernszt Ildikó: The Vision of Global Peace and Security in the Reform of the United Nations. Szerző a nemzetközi jogász szemével tekint a terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés és a tömegpusztító fegyverek jelenségére a világszervezet megújításának folyamatára utalva. Az ENSZ-ben már több évtizede napirenden van önmaga megreformálása. Ennek a folyamatnak kiemelkedően fontos állomása volt az elmúlt két év, ami a döcögő reform procedúrának új lendületet adott. A cikkben alapvetően két dokumentum elemzését olvashatjuk: a magas rangú szakértőkből álló bizottság jelentését, valamint az ez alapján elkészített főtitkári jelentést. Kiindulási pontként olyan új jelenségekről olvashatunk, melyek a nemzetközi béke és biztonság hagyományos kereteit kitágították, azok újragondolására késztetnek. Ezt követően az egyes területekhez kapcsolódó reformjavaslatok elemzése követi egymást. Végül megállapítja szerző: addig semmiféle előrelépés nem várható, amíg az egyes államok politikai stratégiája nem változik, amíg nem képesek kompromisszumra, a saját önző érdekeikhez mindenáron való ragaszkodásról történő lemondásra.
10. Dr. Fenyvesi Csaba: Der Weg bis zum akademischen Grad. Az új tudományos minősítési rendszer - mely felváltotta a korábbi kandidátusi rendszert - középpontjában a doktori (PhD) fokozat áll. Ez a változás a PhD fokozatokra pályázók helyzetére egyrészt kedvezően, másrészt hátrányosan hat. Egyszerűbbé teszi a folyamatot, hogy a doktorjelöltek az általuk választott téma elfogadtatását ezentúl nem egyetemük falain kívül kell keresniük, valamint az is, hogy munkájuk elbírálásában őket személyesen ismerők is részt vesznek. Nehézségeket okozhat viszont, hogy a PhD fokozat megszerzését nem előzi meg az úgynevezett "kisdoktori-munka" benyújtása, ami korábban alkalmat adott a tudományos felkészültség és a kapcsolatok kifejlődésére. Szerző bemutatja a megfelelő téma kiválasztásának nehézségeit, fontosságát, az ezen alapuló kutatómunkát és eredményei feldolgozását, valamint az ezt követő feladatok, követelmények kihívásait.
11. Dr. Fürcht Pál Zsolt: A felróhatóság kérdése az "Áfacsalás" és a társasági adóra elkövetett adócsalás halmazatában. A Legfelsőbb Bíróság 2/2002. büntető jogegységi határozatában felvetett kérdéshez, a vámorgazdaság melletti adócsalás büntetőjogi felelősségéhez hasonlítva tárgyalja szerző az Áfa-csalás és a társasági adóra elkövetett adócsalás halmazatát, hiszen mindkettőnél alapvető probléma az önfeljelentés, illetve annak hiánya, elmaradásának megítélése.
A tanulmány foglalkozik azzal, hogy az Áfá-val kapcsolatban elkövetett adócsalás, illetve csalás terheltje miként tud eleget tenni a társasági adó bevallási és befizetési kötelezettségének anélkül, hogy az Áfa-val kapcsolatban elkövetett bűncselekményét a hatóság előtt szükségszerűen feltárná. Két jogesettel illusztrálja a felmerülő problémákat, majd megállapítja, hogy a két kérdéses bűncselekmény logikailag három különböző módon kapcsolódhat egymáshoz: anyagi vagy alaki halmazatban állhatnak, esetleg a társasági adóra elkövetett adócsalás büntetlen utócselekménye lehet az Áfa körében elkövetett bűncselekménynek. Viszonyuk pontos meghatározásához minden esetben igazságügyi könyvszakértő közreműködése lenne szükséges, aki megállapítaná, hogy a társasági adóbevallás a korábbi Áfa-csalást szükségszerűen feltárta volna, vagy sem.
12. Dr. Gál István László: The Techniques of Money Laundering. Gál István László "A pénzmosás technikái" címmel írt angol nyelvű tanulmányában a pénzmosást olyan, legális gazdasági műveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági tranzakciók összességeként definiálja, amely arra irányul, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljék, megszabadulva annak felismerhetően jogellenes mivoltától. A pénzmosás emellett napjainkra az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon. Az IMF szerint ennek a bűncselekménynek a volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5%-át teszi ki. Ha va-
- 171/172 -
lakinek nagy összegű, bűncselekményből származó vagyoni javak vannak a birtokában, akkor szüksége lehet pénzmosásra, mégpedig azért, hogy ezekkel a javakkal az alapbűncselekmény lelepleződésének a veszélye nélkül rendelkezhessen. Szerző néhány közgazdasági alapösszefüggés felvázolása után egy híján húsz olyan pénzmosási technikát mutat be, amelyet már alkalmaztak, illetve ma is alkalmaznak a bűnelkövetők a piszkos pénzek legalizálására.
13. Dr. Goricsán Tamás Károly: Néhány gondolat a büntetőeljárás fonákságairól a nyomozások során. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) néhány jogalkalmazási és jogértelmezési problémájára kívánja felhívni a figyelmet e tanulmány, lehetséges alternatívát is kínálva a zökkenőmentesebb alkalmazás érdekében.
Elsőként a bűncselekmény egyszerű gyanújának fennállása esetén kötelező nyomozás elrendeléséről, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség ezzel kapcsolatos eltérő álláspontjáról esik szó, mely ellentét feloldására javasolja a szerző a "régi Be.", az 1973. évi I. törvény 126. §-ában szabályozott "feljelentés kiegészítése" jogintézmény visszaállítását. Ezt követően a terhelt fogvatartása esetén kötelező védelem, majd a közjegyzői vagy ügyvédi irodákban tartott iratok lefoglalása szabályozásának eltérő értelmezéséről esik szó. Azt, aki ellen - ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben folytatott nyomozás során - elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni. E kogens szabály hátrányainak felvázolása után a rendelkezés diszpozitivitást lehetővé tevő módosítását javasolja szerző. A nyomozás teljesítése idejének meghatározása során a Be. kettős fogalomhasználatából eredő nehézségek kiküszöbölése végett a "nyomozás elvégzése" kifejezés egységes használatát tartja indokoltnak. Végül a 15/1994. (VII. 14.) BM rendelet és a Be. tartás elmulasztása esetére szóló illetékességi szabályainak összehangolását szorgalmazza.
14. Dr. Hautzinger Zoltán-Dr. Herke Csongor: Die Behörden im ungarischen Strafverfahren. A büntetőeljárás alanyai: a hatóságok és a résztvevők, az eljárásban érdekeltek. Az eljáró hatóságok: a nyomozóhatóság, ügyészség és a bíróság. A nyomozóhatóságok feladata a tényállás olyan mértékben való felderítése, hogy a vádló dönthessen arról, vádat emel-e. A Be. csak az általános nyomozóhatóságokat nevezi meg, az ügyészséget és a rendőrséget, míg a tanulmány hatáskörük szerint is csoportosítja őket. Az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy nyomoz, gyakorolja a nyomozás törvényessége feletti felügyeletet, majd vádat emel, és képviseli a vádat. Az igazságszolgáltatás, a személyi szabadságot korlátozó, elvonó kényszerintézkedésekről való döntés a bíróság feladata.
Büntetőjogi felelősség kérdésében csak törvényes, független bíróság dönthet. Szerzők bemutatják e hatóságok szervezeti felépítését, a rájuk vonatkozó hatásköri, illetékességi szabályokat.
15. Dr. Hegyaljai Mátyás: Bűnüldöző szervek a nemzetközi együttműködésben. Az autor szerint századunkban már nem az a kérdés, hogy az egyes bűnüldöző szervek számára szükséges-e a nemzetközi kapcsolattartás, hanem az, hogy ennek milyen formában és terjedelemben kell megnyilvánulnia.
Egy rendelet és két törvény rendelkezéseinek elemzésén alapul e publikáció. Ezek: a 4/2002. (I.30.) BM-PM együttes rendelet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ jogállásáról, részletes feladat- és hatásköréről, valamint a magyar bűnüldöző hatóságok és az Európai Rendőrségi Hivatal közötti nemzetközi együttműködésről; az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről szóló 1999. évi LIV. törvény, illetve a 2002. évi LIV. törvény a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről. E három jogforrás rendelkezéseinek összevetése során felmerülő két ellentmondásra - a központi vagy a helyi kapcsolattartás dilemmájára, és a bűnüldöző szerv fogalmának eltérő értelmezésére - hívja fel figyelmünket a szerző.
16. Józsa Zsuzsanna: Ifjúsági szubkultúrák. A szubkultúrák társadalmi alrendszerek, melyek funkcionális és strukturális sajátosságaik (viselkedési minták, magatartásformák, érték- és normarendszerek) kialakítása által tagjaikat elkülönítik a társadalom más részeitől. Az ifjúsági szubkultúrák elméleteit, történetét színes példákkal tarkítva mutatja be a szerző, külön kiemelve a média és a zene szerepét e téren. A magyarországi szubkultúrákat kialakulásuk sorrendjében ("galeri", beatnemzedék, csövesek, punkok, skinheadek, underground) külön is vizsgálja. Végül a szubkultúrába való bekerülés lehetséges okait ("szociális vákuum", "fojtogató kontroll", kirekesztődés, kivonulás, individualizáció, "valahová tartozás") és az abból való kisegítés eszközeit nevezi meg.
17. Dr. Kemény Gábor: Über das wirksamen Auftreten gegen Gewalt innerhalb der Familie - de lege ferenda. A családon belüli erőszakkal szembeni hatékony fellépés lehetőségeit vizsgálja a szerző dolgozatában. A büntető anyagi és eljárási kódexünknek a tárgykörre vonatkozó rendelkezései, valamint a 13/2003. ORFK utasítás alapján családon belüli erőszakról a közös háztartásban élők között az utasításban megnevezett bűncselekmények és szabálysértések (pl.: emberölés, emberrablás, nemi erőszak, testi sértés, becsületsértés) megvalósulása esetén beszélhetünk. E sajnálatos esetek specialitása abban rejlik, hogy az elkövető az áldozat hozzátartozója, éppen az, akitől
- 172/173 -
segítségnyújtás, védelmezés lenne elvárható, így a köztük lévő kapcsolat miatt magas a látencia. Az áldozat szégyelli, ami vele történt, eltitkolja, és inkább tűri a további erőszakot. A tanulmány foglalkozik a távoltartás intézményéről szóló törvényjavaslattal, annak jelentőségével, majd a büntető és a büntetőeljárási törvény módosításának lehetőségeivel és szükségével is.
18. Dr. Kiss Szabolcs: Az óvadék jogintézményének szabályozása a Német Szövetségi Köztársaságban. Az óvadék a német büntetőeljárási jogban olyan vagyoni értékkel bíró szolgáltatás, mely az ezt letevő terhelt számára az eljárás jogerős befejezéséig lehetővé teszi, hogy a letartóztatást elkerülje. Szerző a német büntetőeljárási törvény alapján először a letartóztatás feltételeit ismerteti, majd rátér az óvadék szabályozásának egyes kérdéseire. Az óvadéknak/kauciónak/biztosítéknak - a törvény e fogalmakat szinonimaként használja - négy típusa a következő: készpénz, értékpapír, zálogosítás, valamint megfelelő személy által nyújtott kezesség. A bíróság a felsoroltak bármelyikét - ezek kombinációját is - választhatja az eljárás biztosítására, mindezekre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a letartóztatást szökés veszélye miatt rendelte el. Az óvadék alkalmazása leggyakrabban konkrét pénzösszeg megállapítása útján valósul meg.
19. Dr. Korinek László: Az antiterrorista harc eszközei, különös tekintettel a büntetőjogra. Már a terrorizmus fogalmának összetett jellege előrevetíti, hogy az ellene vívott harc eszközeit megfontoltan kell megválogatni. A cél: megfelelő, érvényes és megbízható stratégia kialakítása, melynek elemeit Korinek professzor tíz pontba foglalva tárgyalja. Hangsúlyozza az államok nehézségeit, hiszen e harc során számos kényes helyzetben kell az egyensúlyt fenntartaniuk. Ehhez kapcsolódóan szól az "államok csapdájáról", a "jogi és társadalmi csapdahelyzetről", a túlreagálás veszélyéről, a költséghatékonyságról, valamint a demokrácia alapvető értékei védelmének szükségességéről.
A büntetőjog ebben a küzdelemben mint általános eszköz jelen formájában háttérbe szorul: "megvédhet egyeseket a terrorizmus támadásaitól, erkölcsi elégtételt nyújthat a közösségnek, kifejezheti a civilizált társadalmaknak a jóról és a rosszról alkotott felfogását, de nem alkalmas a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére, a gazdasági fejlődés ellentmondásainak felszámolására." A terrorizmus legveszélyesebb formái ellen is csak a nemzetközi büntetőjog intézményei érhetnek el komolyabb eredményt. Ezért a terrorizmust kutató terminológiának a jövőben is elsődlegesen azt kell elősegítenie, hogy a büntetőjog hatékony eszközként szolgálja a terror leküzdését, a törvényesség és a humánum elveinek feladása nélkül.
20. Dr. Kőhalmi László: Das reformierte ungarisches Umweltstrafrecht. Szerző tanulmányában a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló 2005. évi XCI. törvénnyel megreformált magyar környezeti büntetőjog változásait veszi górcső alá. A Btk. környezeti büntetőjogi tényállásainak - környezetkárosítás, természetkárosítás, környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése - megváltoztatását mind jogalkalmazási problémák (látencia, végrehajtási deficit stb.), mind nemzetközi jogi kötelezettségek indokolták. A hazai tételesjogi szabályozás megalkotásánál zsinórmértékül szolgált a 2003/80 IB kerethatározat (amit sajnálatosan időközben az Európai Bíróság hatályon kívül helyezett). A magyar környezeti büntetőjog novuma, hogy a környezetkárosítás (Btk. 280.§) elkövetése esetén, amennyiben a tettes az elsőfokú ítélet meghozataláig restituálja a környezet eredeti állapotát, ez vele szemben büntethetőséget megszüntető ok, illetve a büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő eset. A rendelkezés indoka világos: nyilvánvalóan nagyobb társadalmi érdek fűződik a lehetséges reparációhoz, mint a bűncselekmény megállapításához és a szankció alkalmazásához.
A jogalkotó újítása az is, hogy a Btk. oly sok kritikát kapott 281/A. §-át a korábbi "környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése" megjelölésről "a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése" elnevezésre változtatta.
21. Dr. Kulcsár Gabriella: Gewaltdarstellungen in den Medien und ihre Wirkungen auf die Aggressiionsbereitschaft. A tanulmány rövid áttekintést ad a médiában megjelenő erőszak-ábrázolásának az agresszióra gyakorolt hatásairól és az ezzel kapcsolatos kutatási eredményekről. Az erőszak és a média fogalmának definiálása után feltárja azokat a hajtóerőket, amelyek az embereket arra motiválják, hogy végignézzenek erőszakot tartalmazó műsorokat. Helyesen mutat rá arra, hogy e motiváló tényezők nélkül a tanulmány alapkérdése fel sem merülne problémaként. Ezután következik a cikk legfontosabb része, a médiaerőszak lehetséges hatásmechanizmusainak és következményeinek feltárása. Szerző a témával kapcsolatos szerteágazó és sokszor ellentmondásos szakirodalmat logikusan rendszerezi, illetve saját meglátásaival előremutatóan egészíti ki. Zárásul a médiaerőszak negatív hatásai csökkentésének lehetőségeiről, illetve azok nehézségeiről szól.
22. Dr. Makai Lajos: A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés és a bírái engedélyhez kötött titkos adatszerzés az új büntetőeljárási törvény tükrében. A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés jogi keretének megteremtésekor a jogalkotó figyelembe vette az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott célhozkötöttség elvét. A Be. megkülönbözteti a formális büntetőeljáráson kívüli adatszerzési tevé-
- 173/174 -
kenységet (titkos információgyűjtés) a büntetőeljárás keretében végzett adatszerzési tevékenységtől (titkos adatszerzés), részletes rendelkezést azonban csak ez utóbbira tartalmaz. Szerző a titkos információgyűjtést a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szabályainak elemzésén keresztül ismerteti, majd foglalkozik az alkalmazás során felmerült, a törvény által nem szabályozott kérdésekkel, és a gyakorlat által ezekre adott válaszokkal.
A Be. titkos adatszerzésre vonatkozó szabályai meghatározzák az alkalmazás lehetséges célját, módját, az engedély iránti indítvány és a döntés eljárási, tartalmi feltételeit, valamint a végrehajtás módját és az eredmény büntetőeljárásban való felhasználását. A tanulmány zárógondolata a célhozkötöttség, mint alkotmányossági követelmény és a bűnüldözés eredményessége, mint fontos társadalmi igény összeütközését emeli ki, ami általában valamelyikük sérelmét eredményezi, ezért felhívja a figyelmet a szabályozás korrekciójának igényére.
23. Dr. Mészáros Bence: The Hungarian regulation on controlled deliveries. A tanulmány a nemzetközi bűnözés eszközei, tárgyai (pl. kábítószer, fegyver) utjának nyomon követéséről, és a teljesebb felderítés érdekében alkalmazott késleltetett leleplezésről szól, amely eredményesen csak nemzetközi összefogás keretében valósítható meg. Ilyen együttműködés a gyakorlatban az 1970-es évek óta létezik, de jogi alapját a Maastrichti Szerződés teremtette meg. E tevékenység lényege a releváns áruforgalom rendőrség általi titkos megfigyelése, majd az összegyűjtött információ más ország hatóságainak való továbbítása. Szerző felhívja a figyelmet a magyar szabályozás európai mintáktól való eltérésére, amely abban nyilvánul meg, hogy a rendőrségi törvény Magyarország területén kizárja a nemzetközi együttműködést azokban az ügyekben, amikor valaki olyan tárgyat birtokol, amivel önmagában nem valósít meg bűncselekményt, ugyanakkor az a tárgy tárgyi bizonyítéka egy más által elkövetett bűncselekménynek.
24. Dr. Mészár Róza: Az üzletszerűség megítélése a bírói gyakorlatban. A Btk. értelmező rendelkezése (137.§ 9. pont) szűkszavúan határozza meg az üzletszerű elkövetés fogalmát. Az ebből fakadó értelmezési nehézségekhez nyújt segítséget e tanulmány, mely az üzletszerűség feltételeit három oldalról világítja meg. Egyrészt a tárgyi feltétel megléte az, hogy az elkövető terhére megállapított bűncselekmények ugyanolyanok, vagy hasonlók legyenek, nem okoz gondot. Az ítélkezési gyakorlat egységesnek mondható e téren. Másrészt alanyi oldalon feltétel a rendszeres haszonszerzésre törekvés, amelynek megítélése nehéz feladat. Ehhez csak a Legfelsőbb Bíróság egyik törvényességi határozata és annak indoklása nyújthat segítséget. Harmadrészt kérdés, hogy a jogellenes haszon elérése feltétele-e az üzletszerűség megállapításának. Erre a gyakorlat nemleges választ ad. Az ítélkezési gyakorlat vizsgálata után a szerző megállapítja, hogy a tárgyi oldal és a haszon, mint feltétel értékelése terén a joggyakorlat összhangban áll a jogalkotó szándékával, az alanyi oldal megítélésében viszont változásra lenne szükség, amire két megoldást tart elképzelhetőnek.
25. Dr. Molnár Csaba: A vagyoni jellegű kényszerintézkedések hazai szabályozásának alakulása, a megváltozott gazdasági és bűnügyi helyzetnek való megfelelés (A vagyonfölözés bevezetésének lehetősége). A rendszerváltástól napjainkig a felderített bűncselekmények éves száma kb. ötszörösére, míg a vagyoni és gazdasági bűncselekményekkel okozott kár értéke közel tízszeresére nőtt, amelynek tükrében egyértelmű, hogy a büntető anyagi és eljárásjogi szabályok változásának követnie kell a megváltozott bűnügyi helyzetet, az újabb és újabb elkövetési magatartásokat. Az anyagi jog szabályai gyorsan alakulnak a kor igényeinek megfelelően, az eljárásjogi szabályok azonban több mint tízéves késéssel módosultak átfogóan. A vagyoni jellegű kényszerintézkedések pedig nem illeszkednek tökéletesen a megváltozott gazdasági, társadalmi környezetbe, nem szolgáljak hatékonyan a kármegtérülést, amely az intézkedések valódi célja lenne. A tanulmány az eljárásjogi szabályok jelentősebb változásainak bemutatásával igyekszik képet adni a vagyonelkobzás jelenlegi állapotáról, egyes EU tagállamok hasonló jogszabályainak bemutatásával tájékoztat arról, hogy milyen lehet a követendő gyakorlat hazánkban.
26. Dr. Molnár Miklós: Néhány gondolat a csődbűntett jelenlegi gyakorlatáról. A csődbűntett háttérjogszabályainak változásával és a joggyakorlatban felmerült újabb esetek által teremtett jogértelmezési problémákkal foglalkozik a dolgozat. Az adminisztratív csődbűntett Btk. és csődtörvény szerinti szabályainak elemzésével párhuzamosan számos jogesetet mutat be, majd ezek alapján megállapítja, hogy a bíróságok gyakorlata e téren az egyes tényállási elemek megítélésében rendkívül eltérő. Az ügyek többségében tárgyalás mellőzésével, iratok alapján dönt a bíróság, többnyire pénzbüntetés kiszabásával (melyek 40-50 E Ft összegűek). Intézkedés ritkán, megrovás vagy próbára bocsátás formájában fordul elő ezeknél az ügyeknél. Személyi szabadságot korlátozó vagy elvonó kényszerintézkedést csődbűntett elkövetése esetén nem alkalmaznak.
27. Dr. Nagy Zoltán András: Computer crime -traditional and new values. A számítástechnika fejlődésével párhuzamosan az 1970-es évektől az USA-ban, az 1980-as évektől Nyugat-Európában, a '90-es évektől pedig Közép-Kelet-Európában indult meg a számítógépes bűnözés. Legfontosabb jellemzője a
- 174/175 -
magas látencia. Ennek oka, hogy a bűncselekmény elkövetése és előkészítése elkülönül, valamint az, hogy a felderítés magas szakértelmet követel (az érintettek gyakran észre sem veszik, hogy bűncselekmény áldozatává váltak). Az elkövetés két általános célja a profitszerzés - a hagyományos bűnözésnél sokkal nagyobb anyagi kárt okozhatnak e bűncselekmények - és a titkos (személyes, banki stb.) adatokhoz való hozzáférés. Ez a bűnözési forma a hagyományos értékeken felül a számítástechnika által megteremtett újakat is veszélyezteti. Eredményes küzdelem e területen sem vívható hagyományos büntetőjogi eszközökkel.
28. Pinczésné Kiss Klára: A dolgozói önértékelés szerepe a rendőri tevékenység minőségének javításában. 2002 elején indult el a magyar rendőrségen a minőségfejlesztési program, amit szerző olyan segédeszközként nevez meg, melynek eredményességéhez a személyes elkötelezettség, a vezetői példamutatás, a közösség ereje és az együttműködési készség elengedhetetlen. A minőségfejlesztés előfeltétele a komplex és hiteles helyzetelemzés. Ilyen helyzetelemzés történetét ismerteti a tanulmány, amelyre Nógrád megyében került sor gondosan megszerkesztett kérdőívek használatával. A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a dolgozók a vezetésről, a munkatársakkal való együttműködés fokáról, a munkamódszerekről és a munka mennyiségéről. Szerző részletesen ismerteti a kérdőíven szereplő kérdéscsoportokat, majd - ábrák segítségével is bemutatva - értékeli a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a jövőbeli feladatokat.
29. Dr. Stauber Péter: A nemzetközi büntetőbíráskodás története az ICTY és az ICTR létrejöttéig. Az 1815. évi bécsi kongresszustól kezdődően mutatja be a tanulmány az előzményeket, a legfontosabb évszámoknál, eseményeknél tovább időzve.
Az I. majd a II. világháború során elkövetett bűnök mennyisége és minősége teremtett egységes politikai akaratot az igazságtétel vonatkozásában. 1945. VIII. 8-án a nagyhatalmak aláírták Az Európai Tengely háborús bűnöseinek megbüntetéséről szóló megállapodást (Londoni Charta), majd felállították a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. Szerző szól a nürnbergi és a tokiói perekről, a velük szemben megfogalmazott kritikai megállapításokról.
Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által kidolgozott hét "nürnbergi elv" a kezdeti lendületes szándék eredménye, a fejlődés azonban a hidegháború eseményei miatt megtorpant, és csak az 1980-as évek végén indult újra. 1998-ban pedig aláírásra került a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICQ létrehozó Római Statútum.
30. Dr. Szilovics Csaba: Die rechtliche Regelung des Steuerbetrugs und der Steuerplanung. Az adójogi normák rendszere állandóan változó terület. E változásban a kormányzati politika alakulása nagy szerepet játszik. Az adófizetés elkerülésének legális és illegális módja gyakran összekeveredik a polgárok gondolkodásában. Ezeknek a magatartásoknak egymástól jól elkülöníthető meghatározása az elmélet számára sem könnyű feladat, de a gyakorlatban is nehézséget okoz a különböző formák elkülönítése. Nehéz helyzetet teremthet az is, hogy a nemzeti szabályozás és a nemzetközi szerződések nincsenek összhangban. A nemzeti rendelkezések vagy általános, vagy speciális adójogi normákat foglalnak magukba, így a bírói mérlegelésen van a hangsúly a francia és az angol jogalkalmazás terén, míg a német bírák speciális szabályokkal dolgoznak. A nemzeti adójogi rendszerek dogmatikai, terminológiai különbségeit, az adófizetés elől való kitérés legális és illegális felosztását ismerteti a szerző, külföldi professzorok véleményét és elméleteit bemutatva.
31. Dr. Than Alexandra: Warum der Hausarrest so selten in Ungarn ist? Szerző arra próbál választ keresni, hogy mivel magyarázható a házi őrizet ritka alkalmazása a magyar büntető eljárásjogban. Megdöbbentően alacsony számot mutatnak a statisztikák, hiszen 2005 első három negyedévében mindössze 26 esetben alkalmaztak a honi bíróságok házi őrizetet és ezekből is 23-at a fővárosban. E kényszerintézkedések tartama többnyire 31 és 180 közötti intervallumot ölel fel, s 365 nap feletti alkalmazásra nem is került sor. A házi őrizet ritka elrendelésének oka lehet az is, hogy Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő számú és színvonalú technikai apparátus. Szerző reményét fejezi ki, hogy e speciális kényszerintézkedés nem a gazdagok privilégiumává válik.
32. Dr. Tóth Mihály: Tézis-vázlatok Losonczy István munkásságából Az Emlékkönyvben Losonczy István gazdag életművéről, a pályatárs Erdősy Emil bevezetőjén kívül tanszékvezető-utódjának, Tóth Mihály professzor tanulmányában is olvashatunk. Elsőként szerző annak a több évszázados hagyománynak a követéséről szól, mely a jogbölcselet és a büntetőjog párhuzamos művelésében nyilvánult meg. Tóth Mihály professzor szerint Losonczy István életében e két terület mindvégig szoros kapcsolatban állt egymással. Cáfolja, hogy a jubiláns Professzor figyelme csak a II. világháború után fordult volna a büntetőjog felé. Arra a kérdésre, hogy a jogfilozófiai látásmód nem helyezte-e túlságosan elméleti magasságokba azokat a büntetőjogi kategóriákat, amelyeket a mindennapos gyakorlati felhasználás igényei hoztak létre, a nemleges választ Losonczy István saját szavaival adja meg: "a valóság az alapja az elméletnek, nem pedig megfordítva, s ezért hibás az elmélet, amelyet a valóság, a tapasztalat nem igazol". Tóth
- 175/176 -
Mihály harmadik megállapítása a Professzor gondolatmenetében rejlő értékekre, logikájára, alaposságára, érvelési technikájára hívja fel a figyelmet. A negyedik pontban munkásságának maradandó voltát igazolja, példaként említve a Professzor egyes tanulmányait, gondolatait, így különösen a mulasztás okozatosságával vagy a jogi személy büntethetőségével kapcsolatosakat. Zárógondolatként a "tudós ember" emberi értékeit említi, a nagyszerű pedagógust, a kedves, szeretetreméltó tanárt.
33. Dr. Tremmel Flórián: A jogellenes bizonyítékok néhány kérdése. Szerző a jogállamiság adott országban való kiteljesedésének fokmérőjét látja a törvény szerint kizárt bizonyítékok intézményében. A Be. 78.§ (4) bekezdése generálklauzulaként határozza meg a kizárt bizonyítékokat, ám ez a megfogalmazás számos nehezen megválaszolható kérdést vet fel. Ebből adódóan és az alkalmazott kifejezések miatt is szerencsésebbnek, hatékonyabbnak tartja Tremmel professzor a speciálklauzulákat. Örvendetes fejleményként jegyzi meg, hogy a legújabb kodifikáció megkétszerezte számukat. További előrelépést jelentene, ha a jogellenes bizonyíték elfogadásának, felhasználásának esete bekerülne a nevesített rendkívüli perorvoslati okok közé. A bizonyítékok jogellenességének fokozatait és ezek különböző következményeit (az igénybe vehető eszközökkel) elemzi a tanulmányt. A fő kérdés, hogy kogens vagy diszpozitív jelleggel szükséges-e kizárni a bizonyítékot. Erre a különböző országok gyakorlata eltérő választ ad. Fontos nyomon követni a jogellenes bizonyíték folyományaként beszerzett bizonyíték útját is, amit a szakirodalom "továbbhatásként" tart számon.
34. Dr. Varga Csaba: Teória s gyakorlatiasság a jogban: A jogtechnika varázsszerepe. A jogtechnika mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás teljes folyamatát átfogja. Ha létezik valami, ami jog, és valami, ami jogpolitika, akkor e kettő között szolgál hídként a jogtechnika. "Egyfelől a jogtechnika - önmagában -teljesen mindenható eszköz, amit bárki bármire bármilyen irányban felhasználhat, mégis - és másfelől - kizárólag adott jogi kultúrában tudjuk csak működtetni". Rendkívül összetett, egymásba fonódó elméletekkel tarkított e tanulmány, amely a jogtechnika lényegének, elemeinek megvilágítása során a jog, a nyelv, a jogi kultúra, jogdogmatika, jogváltozás valamint a bírói szerep jelentőségét hangsúlyozza, részletesen feltárva e kérdések és a jogtechnika összefüggéseit. Varga Csaba professzor Lukács György, Alexander Peczenik, Szabó Imre, Kulcsár Kálmán, Jean Dabin, René Dekkers, Ronald Dworkin és Hans Kelsen téziseinek elemzésével és számos gyakorlati példával teszi sokoldalúvá, színessé munkáját és viszi tovább azt a szellemi örökséget, amit egykori mesterétől tanulthatott.
35. Dr. Visegrády Antal: "Jogbölcselet és jogösszehasonlítás" kapcsolata egy jogkör tükrében. A jogirodalom egyik érdekes dilemmája a skandináv jogok elhelyezése a jogrendszerek térképén. A jogtudósok négy eltérő választ adnak e kérdésre: egyes szerzők az angolszász, mások a kontinentális blokkhoz sorolják őket (ez tekinthető uralkodó álláspontnak), vannak, akik a kettő közötti "közbenső helyre" tennék őket, míg a negyedik elképzelés szerint az északi jogrendszerek egy harmadik rendszert képeznek. A kontinentális jogcsalád és a common law jellegzetes elemei kétségtelenül egyedülállóan fonódnak össze e jogkörben. Visegrády professzor Finnország, Dánia, Norvégia, Svédország és Izland történetének felvázolásával elénk tárja az északi jogrendszerek közötti szoros kölcsönhatást, kötődésük alapjait, valamint e sajátos jogkör kialakulásának legfontosabb állomásait. A skandináv jogok nem a kontinentális jogrendszertől elszigetelten alakultak ki, alapjuknak a germán jog tekinthető. Sajátosságuk a "belső" jogharmonizáció, amelynek végső célja az egységes skandináv polgári törvénykönyv megalkotása. A jogászi hivatás összetett funkciója, a "törvényhozási anyag" különös szerepe és a figyelemre méltó kisebbségi jogi megoldások mind e jogkör egyedi jellegét támasztják alá.
36. Dr. Vókó György: A büntetések végrehajtásának átadása-átvétele Európában. A nemzetközi bűnügyi együttműködés minden esetben kompromisszumot feltételez, egyrészt a nemzeti büntető, anyagi, eljárási és végrehajtási jogi szabályokat, másrészt a nemzetközi bűnüldözés sikeressége érdekében az államok közötti hatékony együttműködést tekintve. A büntetés végrehajtásának átadása során az erre vonatkozó joghatóság átengedéséről van szó, amelyre egyre több bilaterális, regionális és multilaterális egyezmény tartalmaz rendelkezést. A büntetés végrehajtása külföldi elítélten a nyelvi és szociális korlátok miatt nem teszi lehetővé a reszocializációt. Ezért az említett egyezmények a külföldi büntetés-végrehajtás - többek között nyelvi akadályok, családtagokkal való kapcsolattartás hiánya miatt előálló - negatív következményeinek kiküszöbölésére törekszenek, a büntetési célok könnyebb elérése, pozitív nevelő hatás érvényesülése érdekében. Vókó György professzor bemutatja a büntetés-végrehajtás átadását szabályozó egyezményeket, elemezve az általuk teremtett lehetőségeket és hiányosságokat.
37. Dr. Wirth Károly: A pártfogó felügyelői szolgálat tevékenysége, időszerű kérdései. A bűnmegelőzés és a büntetések végrehajtása során felmerülő problémákra az alternatív szankciók alkalmazási körének bővülése és a "kettős nyomtávú büntetőpolitika" (a bűncselekmény súlyához igazított szankcionálás) bevezetése megoldást teremthet. Hazánkban e "kettős
- 176/177 -
nyomtávú büntetőpolitika" egyik legfontosabb elemeként került kialakításra a megújított pártfogó felügyelői rendszer. 2003 július l-jén alakult meg az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala. A pártfogó felügyelet a büntetőeljárás megindulásától, az alternatív szankciók végrehajtásán át a büntetés-végrehajtási intézetből szabadultak utógondozásáig tartó folyamat. Célja a társadalommal összeütközésbe került személy reintegrálása,
az újabb bűnelkövetésének megelőzése. A pártfogók tevékenységét, munkájuk lehetséges eredményeit, fontosságát részletesen ismerteti szerző.
Az Emlékkönyv a tanulmányok után Losonczy István tudományos munkáinak bibliográfiáját, valamint a "Studia luridica..." c, 1958-ban indult kari kiadványsorozat korábbi számainak jegyzékét tartalmazza. ■
JEGYZETEK
* Studia luridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 138. (Szerk. Gál István László-Kőhalmi László) Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2005. 364 o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző joghallgató.
Visszaugrás
