Megrendelés

Dr. Gál Judit: Újabb társasági és cégjogi változások II. (CH, 2010/1., 3-6. o.)

2. Illeték- és közzétételi díj fizetési változások

2010. január l-jétől hatályba lép a cégeljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésével kapcsolatos új szabályozás, melyet még a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi XCVI. törvény 10. § (1) bekezdése állapított meg.

A 2006. évi V. törvény (a Ctv.) 37. § (4) bekezdése jelenleg úgy rendelkezik (és e rendelkezés továbbra is hatályban marad), hogy az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton, a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével kell befizetni a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára, illetve az IRM közzétételi díj számlájára. Erről a kincstár a jogi képviselő ügyazonosító számmal ellátott kérelmére egy munkanapon belül igazolást ad, mely igazolást - elutasítás terhe mellett - csatolni kell a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez.

A Ctv.-nek a 2008. évi XCVI. törvénnyel megállapított 37. § (5) bekezdése 2010. január 1-jétől más illeték- és költségtérítési díjfizetési módozat alkalmazását is lehetővé teszi. A szabadon választható másik lehetőség szerint az illeték- és közzétételi díj teljesítésének másik módja alapvetően abban tér el az előzőekben ismertetett, Ctv. 37. § (4) bekezdése szerinti megoldástól, hogy e díjak előzetes megfizetése helyett a kérelmező azokat csak a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtásának napján köteles banki úton befizetni, és a befizetés megtörténtét a cégbíróság számára nem kell igazolnia, vagyis nem kell a kincstári igazolásokat a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelnie. [Ennek érdekében a Ctv. 1. számú mellékletének I. 10. pontját és 3. számú mellékletének I. 4. pontját is módosították. Az új szöveg világossá teszi, hogy az illeték és a közzétételi díj előzetes befizetését bizonyító kincstári igazolás már csak akkor számít kötelező mellékletnek, és csak akkor tartozik a teljesítés vizsgálata a cégbíróság hatáskörébe, ha a kérelmező a kérelem benyújtása során a Ctv. 37. § (4) bekezdése szerinti illeték- és díjfizetési módozatot választotta.]

A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem előterjesztésekor a jogi képviselőnek nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az eljárási illeték, illetve a közzétételi költségtérítés megfizetése kapcsán melyik fizetési módot választotta. Erre úgy kerül sor, hogy az ismételten módosított Cvhr. [a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet] módosításáról szóló, 2010. január 1-jétől hatályos 81/2009. (XII. 28.) IRM rendelet mellékletében szereplő, újrafogalmazott bejegyzési (változásbejegyzési) nyomtatványkérelmek felzeti részén "X" jellel jelölni kell, hogy a kérelmező melyik fizetési módozatot választja, a Ctv. 37. § (4) bekezdése szerinti "hagyományos", vagy az (5) bekezdés szerint újonnan bevezetett változatot. Előbbi esetben a kincstári igazolásokat csatolni kell a bejegyzési dokumentációhoz, és ennek elmaradása automatikus elutasítást vonhat maga után (az eljárási rendtől és a bírósági vizsgálat időpontjától függően). A Ctv. 37. § (5) bekezdése szerinti fizetés ikszelése esetén a bíróság nem vizsgálja, és nem is vizsgálhatja, hogy az illeték és a közzétételi díj teljesítése ténylegesen megtörtént-e, ilyenkor a jogi képviselő nyilatkozatára kell hagyatkoznia. (Más kérdés, hogy a nyomtatvány-kérelmen mindkét esetben fel kell tüntetni az adott eljárásra vonatkozóan - akár előzetesen, akár a kérelem benyújtásának napján - teljesített illeték és közzétételi díj összegét. Ennek helytelen - a jogszabályi előírásnál alacsonyabb összegben való - feltüntetése továbbra is a bírósági vizsgálat körébe tartozik, és elutasítást vagy hiánypótlási felhívás kiadását vonhatja maga után. A különbség tehát csak annyi, hogy a a Ctv. 37. § (5) bekezdésének esetében a kérelmen feltüntetett illetékösszeg/közzétételi díj megfizetésének cégbíróság felé történő igazolása marad el annak érdekében, hogy a bejegyzésre (a változásbejegyzésre) még az eddiginél is gyorsabban, a kincstári igazolások bevárása nélkül kerülhessen sor a fél igényei szerint.)

A Ctv. 37. § (4) bekezdése szerinti illeték- és közzétételi díj fizetési mód választása esetén az eddigi szabályozásnak megfelelő, változatlan eljárási rendben zajlik a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárás, mind az általános, mind pedig az egyszerűsített cégeljárásban. Az egyetlen eltérés, hogy a módosult nyomtatvány-kérelem kitöltése során a felzeti részen "X" jellel jelölni kell az illeték- és közzétételi díj fizetési mód választását. Célszerű erre ügyelni, mert az ikszelős elmulasztása a Ctv. 37. § (4) bekezdése szerinti esetben is azonnali elutasítással járhat egyszerűsített cégeljárásban, még akkor is, ha a fél a kincstári igazolásokat csatolta, és ebből, valamint a Ctv. 37. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat elmaradásából értelemszemen következtetni lehet arra, hogy a fél a (4) bekezdésnek megfelelő fizetési módot választotta. Az egyszerűsített cégeljárásban ugyanis a Ctv. 48. § (7) bekezdésének a) pontja értelmében a kérelem helytelen kitöltése elutasítási oknak számít, így az ilyen okból hozott elutasító végzés kapcsán indult jogorvoslati eljárásban aligha számíthat a fél másra, mint az elsőfokú végzést helybenhagyó határozatra. (Általános eljárásban nyilván hiánypótlási eljárásban kell tisztázni a fél által választott fizetési módot.)

Érdemes végiggondolni, hogy miként alakul eztán a cégeljárás, ha a fél az illeték és a közzétételi díj megfizetésére a Ctv. 37. § (5) bekezdése szerinti megoldást választotta. Ilyen esetben a Ctv.-mellékletek szövegének fentiekben említett módosítása folytán a befizetés megtörténtét tanúsító kincstári igazolásokat nem kell csatolni, és a cégbíróság feladata e vonatkozásban csak annyi, hogy vizsgálja: kitöltöttee a kérelem felzeti részén a kérelmező a Ctv. 37. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatot, továbbá ugyancsak a felzeti részen helyesen jelölte meg az állítása szerint befizetett eljárási illeték és a közzétételi díj összegét, vagy sem.

Általános eljárásban a Ctv. 37. § (5) bekezdése esetén hiánypótlási felhívás nélküli elutasításnak a kincstári igazolások hiánya miatt nincs helye, a Ctv. 45. §(2) bekezdését ugyanis - szinkronba hozva azt az új díjfizetési módozattal - módosították, szintén 2010. január 1-jei hatállyal. A kincstári igazolások hiányára hivatkozással ezután csak a Ctv. 37. § (4) bekezdés szerinti fizetési mód választásakor van lehetőség azonnali elutasításra az általános eljárásban. [2008. évi XCVI. tv. 12. §].

Nem kizárt ugyanakkor a Ctv. 45. § (2) bekezdése szerint a nyombani, érdemi vizsgálat nélküli elutasítás a Ctv. 37. § (5) bekezdés esetén sem, ha a kérelem felzeti részén a jogszabályban előírtnál csekélyebb összegű eljárási illetéket vagy közzétételi díjat tüntetett fel a jogi képviselő. Ilyenkor nyilván alacsonyabb összeget fizetett be a szükségesnél, ezért helye van a Ctv. 45. § (2) bekezdése értelmében a kérelem" automatikus" elutasításának, amennyiben a bíróság e körülményt a kérelem beérkeztét követő első három munkanapon belül észleli. [Ctv. 45. § (1) bek.]

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére