A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa abban a kérdésben foglalt állást, hogy az engedményezés folytán átszállnak-e az engedményesre a rá átruházott követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén a követelés adóssal szembeni érvényesíthetőségéhez szükséges, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló jogok is.
Jogegységi határozat száma: 10/2024. JEH határozat (Jpe.III.60.037/2023/13. szám)
Kulcsszavak: engedményezés; jogátruházás; érvénytelenség jogkövetkezményei; kereshetőségi jog
A jogegységi határozatban vizsgált kérdés egy svájci frank alapú kölcsönszerződés kapcsán merült fel, melyet a perben álló I. rendű alperes és az ugyancsak perben álló II. rendű alperes jogelődje kötöttek. A kölcsönszerződés forintosítását követően az I. rendű alperes a törlesztőrészleteket nem teljesítette, ezért a II. rendű alperes a szerződést felmondta, ezt követően az I. rendű alperessel szemben fennálló követelését a felperesre engedményezte, mely tényről az I. rendű alperest értesítették.
A felperes keresetében a kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. Az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes érvénytelenségi kifogására tekintettel ítéletével a keresetet elutasította a kölcsönszerződés árfolyamkockázatot fogyasztóra telepítő rendelkezésének tisztességtelensége miatt. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az előzetes döntéshozatali indítvány alapjául szolgáló perben a felperes a kölcsönszerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé nyilvánítása iránt terjesztett elő keresetet, és kérte az I. rendű alperes fizetésre kötelezését. A II. rendű alperest az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelme teljesítésének tűrésére kérte kötelezni.
Az I. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte hivatkozással elsősorban arra, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, nem terjeszthet elő jog-
- 686/687 -
alakítási keresetet, nem küszöbölheti ki a más személyek között létrejött szerződés érvénytelenségi okát.
A II. rendű alperes a perből való elbocsátását kérte arra tekintettel, hogy a követelést a felperesre engedményezte, így perben állása nem kötelező, továbbá előadta, hogy a felperest mint engedményest minden olyan jogosultság megillet, amely a jogelődöt megillette.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a kölcsönszerződést érvényesnek nyilvánította, és az I. rendű alperest fizetésre, a II. rendű alperest ennek tűrésére kötelezte.
Az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletének az előzetes döntéshozatali eljárás szempontjából releváns rendel-kezéseit helybenhagyta. Kifejtette, hogy a Kúria Gfv.30.183/2021/4. számú döntése - amely szerint az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozat megtételének joga csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhet az engedményeshez - csak a Kúriára nézve kötelező erejű, a törvényszék az abban foglaltaktól álláspontjának részletes indokolása mellett eltérhet. A másodfokú bíróság kifejtette továbbá, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 329. § (3) bekezdése alapján az adós az engedményessel szemben mindazon kifogásokat felhozhatta, amelyekre az engedményezővel szemben is hivatkozhatott volna, amennyiben azok jogalapja az engedményezésről való értesítés időpontjában már megvolt. A másodfokú bíróság érvelése szerint az engedményesnek az érvénytelenség jogkövetkezményének levonása iránt előterjesztett kereseti kérelme nem alakító jog, hanem egyszerű - a jogalkotó által semmilyen jogszabályi rendelkezéssel nem korlátozott - jogkövetkezménye annak, hogy az I. rendű alperes élt az 1959-es Ptk. 329. § (1) bekezdése szerinti, törvény által biztosított jogosítványával. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes az engedményezéssel a II. rendű alperestől az 1959-es Ptk. 328. § (1) bekezdése alapján az I. rendű alperessel szemben fennálló követelést megszerezte, ezáltal a követelés érvényesítéséhez jogi érdeke fűződik. A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a felperes már az engedményezési szerződés folytán rendelkezett jogosultsággal arra, hogy a bíróságtól kérje az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását, így szükségtelennek találta és mellőzte a felperes és a II. rendű alperes között létrejött jogátruházási szerződés tartalmának a vizsgálatát.
A jogerős ítélettel szemben az I. rendű alperes felülvizsgálati, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az I. rendű alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő határozatként a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Kúria Gfv.30.183/2021/4. számú ítéletére utalva vitatta többek között, hogy a felperesnek engedményesként van perbeli legitimációja jogalakítási kereset előterjesztésére.
Az indítványozó tanács a felülvizsgálatot engedélyezte.
A felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozatától, de az eltérés indokolt volt, ezért jogegységi eljárás indítványozását kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte, mely a jogerős ítéletben foglaltaknál az I. rendű alperes fizetési kötelezettségének összegszerűsége tekintetében a felperesre kedvezőbb tartalmú. A II. rendű alperest az I. rendű alperessel szembeni kereset teljesítésének tűrésére kérte kötelezni.
Az indítványozó tanács álláspontja szerint elvi jelentőségű jogkérdésként merül fel, hogy az adós eredményes érvénytelenségi kifogása esetén az engedményező helyébe lépő engedményest megilletik-e azok az 1959-es Ptk.-ban külön nem nevesített jogok is, amelyek a rá engedményezéssel átruházott követelés érvényesítéséhez szükségesek. Az indítványozó tanács rögzítette, hogy a Kúria Gfv.30.183/2021/4. és Gfv.30.087/2021/7. számú határozatainak (a továbbiakban: referencia határozatok) szövegszerűen azonos tartalmú jogi indokolásai szerint különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak viszont az 1959-es Ptk. hivatkozott rendelkezései alapján nem szállnak át, csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez.
A Kúria indítványozó tanácsa rámutatott, hogy a bíróságok gyakorlata nem egységes a felvetett jogkérdésben, és mivel a precedenshatározatoktól - részletesen kifejtett indokok alapján, többek között a szerződés szemben álló pozíciói egyensúlyának megtartása érdekében - el kívánt térni, ezért azt kérte a Jogegységi Panasz Tanácstól, hogy jogegységi határozatában a feltett jogkérdést a következőképpen döntse el:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
