Régóta készülök már arra, hogy cikket írjak a Magyarországon főiskolai szintű diplomát szerzett igazságügyi ügyintézők kihasználatlan kapacitásáról a közjegyzőségben. Ezért olvastam nagy örömmel a júniusi Közjegyzők Közlönyében megjelent cikket, amely a Németországi közjegyzői munkavégzés menetét leírva említést tesz a "Notarfachangestellte" intézményről. A cikk szerzői szerint e munkatárs nagy kincs a német közjegyzők számára. A német közjegyző asszisztens szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, melynek birtokában teljes egészében előkészíti a közjegyzők számára a szerződéstervezeteket.
Magyarországon sokáig nagy "űr" volt a jogász és az egyéb jogi munkát végzők iskolai képzési rendszerében és munkavégzési lehetőségeiben. Az Államigazgatási Főiskolán kívül nem volt olyan felsőoktatási intézmény amely képzett volna nem jogász végzettségű, de jogi munkát önállóan, saját hatáskörben ellátó személyeket.
A 83/2000. (VI. 15.) Kormányrendelet megalkotta a főiskolai szintű "igazságügyi ügyintéző" alapképzési szak létesítésének lehetőségét, mellyel a "rést" kívánta betölteni a képzett jogász, és a betanított jogi munkát végzők között. A jogszabály hatályba lépését követően sorra nyitották kapuikat a jogi egyetemek főiskolai rendszerű képzési szakai, hogy helyet adjanak a jogi alapképzésben részesülni vágyó, és kisebb-nagyobb ideje jogi szakterületeken dolgozóknak. A Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara volt az első, amely 2000-ben lehetőséget látott a főiskolai rendszerű szak beindítására.
A főiskola első végzős évfolyamát 2003 májusában bocsátotta ki, amellyel a hallgatók "okleveles igazságügyi ügyintéző" elnevezésű diplomát szereztek. A képzési formára jellemző, hogy az első évfolyam hallgatóinak még jogi szakterületen (elsősorban bíróságon) eltöltött gyakorlatot kellett igazolniuk a felvételi jelentkezésük mellett és ez később is előnyt jelentett a felvételnél. Az oktatás levelező tagozaton folyt és folyik jelenleg is.
A felvételi eljárás keretében a jelentkezők általános felvételi elbeszélgetésen vesznek részt. A képzési idő 6 félév. A képzés során a hallgatók szigorlatot tesznek jogi alaptanból, közigazgatási jogból, polgári eljárásjogból és büntető eljárásjogból. A komplex záróvizsga tárgyai: alkotmányjog, büntetőjog, polgári jog, továbbá bírósági és ügyészségi ügyvitel és igazgatás. A 6 félév során a kollokviumok száma 12, a beszámolóké 17. Ezen kívül a Somogy Megyei Bíróságon gyakorlati oktatásban is részesülnek a hallgatók.
A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt vizsgák és beszámolók teljesítése, a szakdolgozat benyújtása, az előírt szakmai gyakorlat teljesítése és hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, egy idegen nyelvből középfokú A vagy B típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letételének igazolása. A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és az annak megvédésére adott érdemjegyek átlagából, valamint a szóbeli záróvizsga érdemjegyéből képzett, egészre kerekített átlagból adódik össze.
A képzés költségtérítéses, amelynek összege a 2004/2005-ös tanévben félévenként 90 000 Ft volt. A követelmények bemutatásával azt kívántam érzékeltetni, hogy a képzés komoly elméleti alapokon nyugszik, értékes tudást nyújt a hallgatóknak.
A fent felsorolt tárgyakat a főiskolai szintnek megfelélő mélységben oktatják a nagy múltú jogi kar oktatói. A főiskolai tanulmányok során sokat segít a hallgatóknak, hogy a jog egyik-másik szeletének szabályozási rendszere nem ismeretlen számukra. A képzés során elsajátított ismeretek remekül helyre tudták tenni a gyakorlatból már többé-kevésbé ismert tudásanyagot, kiegészítve azt a rendszer eddig ismeretlen elemeivel.
És most joggal kérdezhetik, hogy miért ragadtam tollat?
Amint az ismert, a bíróságokon - mind a polgári-, mind a büntető igazságszolgáltatás területén, illetve a cégbíróságokon - a 210/2001. (X. 31.) Korm. rendelet, a 34/2003. (III. 27.) Korm. rendelet és az 1997. évi CXLV törvény megteremtette a főiskolát végzettek számára az önálló hatáskört. Úgy gondolom, a jogalkalmazás egyéb területén is kínálkoznak lehetőségek hasonló kezdeményezésre.
Az elmúlt évben végzettek körében összegyűjtött tapasztalatok szerint tudásukkal, hatáskörükben eljárva, nagy segítséget jelentenek a bírák ítélkező munkájában. Nem véletlen, hogy például a Fővárosi ítélőtáblán minden bíró mellett főiskolát végzett igazságügyi ügyintéző dolgozik.
A jogalkalmazás egyes részfeladatait a szakképzett ügyintézők, önálló felelősséggel szakszerűen végezhetik és ezzel gyorsíthatják az érintett eljárások elintézését.
Számos bíró, akik mellett még nem dolgozik főiskolát végzett ügyintéző egyöntetűen állítja, hogy jelentősen felgyorsulna a munkája, ha olyan kollégával dolgozhatna aki önállóan végzi a hatáskörébe tartozó feladatokat.
Azt hiszem méltán gondolom, hogy hazánkban a főiskolát végzett hallgatók a németországi közjegyző asszisztensek végzettségét és munkavégzési lehetőségeit is túlszárnyalva lennének képesek bármely jogterületen dolgozni, a jogszabályi háttér azonban - a bírósági szervezetet kivéve - hiányzik.
Sokan örülnének, ha végre elismernék ezt az iskolát azzal is, hogy még több jogterületen szabályoznák az ilyen végzettséggel rendelkezők önálló munkavégzését. Közjegyzői területen elsősorban a hagyatéki ügyek intézésében kaphatna az igazságügyi ügyintéző önálló munkaterületet. A hagyatéki ügyek intézésén kívül az okirat és értékpapír megsemmisítési eljárásban, illetve a zálogjogi nemperes eljárásokban juthat nagyobb szerep, önálló feladatkör a diplomás ügyintézőknek.
Nyílt titok, hogy a legtöbb irodában az évek alatt nagy gyakorlatot szerzett ügyintézők készítik elő a hagyatéki eljárás előkészítéséhez és a határozat "végrehajtásához" szükséges ügyiratokat. Jogszabályi háttérrel az ügyintéző saját neve alatt, önálló felelősséggel jár el, és ezzel nagy tehertől mentesíti az érdemi jogi munkát végző és emiatt leterhelt közjegyzőket és a közjegyzőhelyetteseket.
A hagyatéki tárgyalás levezetése, a hagyatéki eljárást befejező okiratot, értékpapírt semmissé nyilvánító határozat meghozatala továbbra is a közjegyző hatáskörében marad, hiszen a bíróságon sem jogosultak az igazságügyi ügyintézők tárgyalás (meghallgatás) tartására, ítélet, ideiglenes intézkedés, biztosítási intézkedés, permegszüntető végzés meghozatalára, de a pervezető végzések nagy többségét a megkeresések, idézések, hirdetmények elkészítésével összefüggő feladatokat és iratokat a saját nevük alatt is elkészíthetnék, valamint minden olyan közjegyzői hatáskörbe tartozó feladatot elláthatnának, amelynek végzésére őket a közjegyző utasítja.
Remélem cikkemet olvasva sokakban fogalmazódik meg a tenni akarás a jobb, szakmailag képzett, és jogszabályok által meghatározott önálló feladatkörrel rendelkező európai szintű ügyintézői szféra megteremtéséhez a közjegyzőség szintjén is. A feltételek nagyrészt adottak, tőlünk karnyújtásnyira vannak és csak arra várnak, hogy a megfelelő jogi háttér megszülessen, annál is inkább, mert tudomásom szerint egyre több közjegyző mellett dolgozik már végzett, illetve főiskolát most végző kolléga. ■
Lábjegyzetek:
[1] Markovics Erzsébet okleveles igazságügyi ügyintéző, Budapest
Visszaugrás
