Rendkívül érdekes könyvvel jelentkezett a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Infokommunikációs Tanszékének kutatócsoportja. A tanszékhez kötődő három szerző (Klein Tamás, Szabó Endre Győző és Tóth András) egy most formálódó jogterületet, az új technológiák jogát igyekezett körbejárni és a lehető legalaposabban feldolgozni.
Már a könyv címe is újszerű, hiszen az egyetemeken, (pl. a Corvinus Gazdálkodásinformatika szakán, vagy a BME GTK-n) használt "információs társadalmi jog", "E-jog" és hasonló elnevezések helyett egy olyan címet választottak, amely határozottan igyekszik ezektől a tematikai csoportosításoktól elkülöníteni a kötet tárgyát. Ez nem más, mint az alig egy évtizede létező legújabb technológiáknak a jogi szabályozási környezetben megjelenő lenyomata. Ezek az új technológiák a következők: közösségi hálózatok, keresőmotorok, platformalapú gazdasági aktivitások, felhőszolgáltatások, a dolgok internete - IoT, drónok, biometrikus azonosítás, blockchain technológia, mesterséges intelligencia, robotok, autonóm járművek.
Ha az új technológiák jogra gyakorolt hatásáról beszélünk alapvetően mindig kétféle megközelítés, módszer áll rendelkezésünkre. Vagy a hagyományos jogági-jogterületi elrendezést választjuk, és ennek szemszögéből írjuk le, hogy az új technológiáknak milyen hatása van. Például, hogy az új technológiák milyen hatást gyakorolnak a közjogra, és például ezen belül az alkotmányjogra, alapjogokra, vagy a magánjogra, és ezen belül például a szerződési jogra, a büntetőjogra, és így tovább. A másik lehetőség, hogy az új technológiák szemszögéből közelítünk, és ezek, valamint az általuk felvetett problémák, kockázatok, szabályozási kényszerek felől fogjuk meg a témát. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is. A jogi megközelítés a jogász olvasók és a szabályozók számára teszi barátságosabbá, és használhatóbbá a szöveget, utóbbi teljesebb képet nyújthat, és a nem jogász olvasók számára teheti a művet befogadhatóbbá.
A könyv a két módszert tudatosan vegyíti: egyes területeken a meglevő joganyag szemszögéből közelít, más területeken a technológiát helyezi előtérbe. Előbbire példa az adatvédelem, (és elsősorban a GDPR újszerű megoldásainak) leírása, az alkotmányjogot (a szólásszabadságot), vagy a versenyjogot ért kihívások ismertetése, utóbbira pedig a teljes "robotjogi" fejezet, amely a mesterséges intelligencia és az autonóm ágensek szemszögéből veszi számba az egyes jogterületek dilemmáit. A vegyes megközelítés a könyvben több szempontból is indokolt: egyrészt a gyakorló jogászok, mint célközönség így gyakorlatias kapaszkodókat és megoldásokat találhat a könyvben, másrészt azokon a területeken, ahol a szabályozás csak most van kialakulóban nem kell a szerzőknek a hagyományos jogi doktrína felosztásaihoz ragaszkodniuk. Ezekhez a felosztásokhoz, fogalmi hálókhoz egyébként a könyvben túlnyomórészt hivatkozott EU-s munkadokumentumok, előkészítő anyagok sem ragaszkodnak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
