A globalizált piacgazdaságban mind több - főleg nemzetközi - vállalat állapít meg a vállalati munkatársak magatartását érintő szabályokat. Az ezek megjelölésére szolgáló "Compliance", "Whistleblowing" kifejezések a vállalati gyakorlatban mind nagyobb jelentőséget nyernek; előbbin a vállalati szabályzatnak megfelelést, utóbbin a szabálytalanság jelentését értik. A vállalat ilyen belső jelentési rendszere főleg az Egyesült Államok Sarbanes-Oxley 2002. évi törvényére (SOX) vezethető vissza. Ez újabban jelentőséggel bír az Egyesült Államokban a tőzsdére bevezetett, nem állambeli vállalatokat illetően is. Az ilyen rendszert az Egyesült Államok területén kívül is alkalmazni kell, ezt eddig kevéssé vonták kétségbe.
Ezek a rendszerek lehetővé teszik az alkalmazottaknak, esetleg harmadik személyeknek (például az ügyfeleknek) is, hogy meghatározott szabályok szerint - például telefon forró-drót útján, név nélkül - adatokat közöljenek az alkalmazottak törvénnyel, vagy a vállalati belső magatartási szabályokkal, különösen az etikai szabályokkal összhangban nem álló magatartásáról.
Ezzel összefüggésben lényeges körülmény, hogy egyáltalában, illetve milyen mértékben szükséges ennek a rendszernek az alkalmazása. Az egyes vállalati rendszerek nem egységesek, azok általában vállalatról vállalatra eltérnek egymástól. Mégis vannak közös vonások. Az egyik az, hogy ki és milyen információ tekintetében fér hozzá a rendszerhez. Meghatározzák, hogy egyáltalában, és igenlő esetben milyen keretben megengedett az anonim jelentésadás, továbbá minden munkatárs, esetleg harmadik személy (például ügyfél) is vagy pedig csupán meghatározott munkaterületen dolgozók vagy a hierarchia meghatározott fokán állók vehetik igénybe az adatokat, illetve gyanúsíthatók, kitérnek arra, hogy mindennemű adat szolgáltatása egészen a vállalati etikai kódex megszegéséig terjedően megengedett, vagy pedig csupán meghatározott kérdésekre kiterjedő információ szolgáltatása tartozik ide, ilyen lehet különösen a könyvelés, számvitel, vagy a vállalatot érintő bűncselekmény (vesztegetés, környezeti károkozás stb.). Lényeges szabályozási kérdés még az is, hogy jelentési kötelezettség érvényesül-e, vagy pedig a jelentéstétel csupán lehetséges. További szabályozási kérdés, hogy az információkat miként dolgozzák fel, kik ezek a személyek, értesítik-e a bejelentéssel érintettet, illetve a bejelentőt, és mikor. Lényeges az is, hogy miként történik meg az adatok törlése, és, hogy a bejelentő védelméről miként történik gondoskodás.
E rendszereknek jelentős fenntartásokkal kell számolniuk, például Németországban a náci- és a Stasi-rendszerben előfordult denunciálásokra tekintettel a szervezett spicliskedéssel és az elsietett, esetleg rosszindulatú gyanúsítással. Ez annál inkább fontos, mert ez a rendszer az általános személyiségi jogokat és mind a gyanúsított, mind pedig az információt adó információs jogait érinti.
Az adatjogi védelemi helyzetre különösen a 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján a 2006. 02. 1-jei német állásfoglalás szolgálja a szövetségi adatvédelmi törvény és a hivatkozott irányelv közötti összhangot. Munkajogi szempontból az üzemi tanács együttdöntési jogával, továbbá a jelentéstételi kötelezettségekkel összefüggő kérdések is jelentősek.
A vállalaton belüli magatartási szabályok megszegése esetén jelentésadás elvárása megengedett, hiszen erre minden további nélkül sor kerülhet a német üzemi tanácsi törvény 84. §-a alapján, különös jogszabály hiányában, és az egyenlő bánásmódról szóló szabályok megszegése esetén is fennáll a panaszjog az egyenlő bánásmódról szóló német törvény 13. §-a szerint. A jelentést tevő az általános személyiségi joggal szemben az alaptörvény (GG) 5. cikk I bekezdésére, illetve a 12. cikk I bekezdésére hivatkozhat.
Az érdekhelyzet módosul, amennyiben a vállalaton belüli magatartási szabályok megszegése esetére jelentéstételi kötelezettséget írnak elő. Ehhez az szükséges, hogy a magatartás a munkaszerződéses kötelezettségek körébe essen. Ha a munkáltató utasítási jogkörében rendezik a jelentéstételi rendszert, ehhez szükséges, hogy a magatartás a munkaszerződéses kötelezettségek körébe essen. Ilyenkor az ipar-törvény (GewO) 106. §-a alapozza meg a szabályozást. Idetartozhatnak olyan utasítások, amelyek a munkavállalót a törvénynek, illetve a szerződésnek megfelelő magatartásra hívják fel, például az üzemi titok védelmének vagy a munkáltatói tulajdon kezelésének irányelveit állapítják meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
