Hermann Gábor[1] - Bacsárdi József[2] - Budavári Árpád[3] - Christián László[4] - Ferenczy Dániel[5] - Veres Zoltán[6]: Konferenciabeszámoló - Az önkormányzati rendszer szerepvállalása a kábítószer-ellenes küzdelemben: politika, partnerség, prevenció (IAS, 2026/1., 141-147. o.)

https://doi.org/10.69695/ias.2026.1.08

A Magyar Rendészettudományi Társaság Településbiztonsági Tagozata (MRTT TBT) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának (NKE RTK) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékével közösen tartotta meg 2025. november 6-án Az önkormányzati rendszer szerepvállalása a kábítószer-ellenes küzdelemben: politika, partnerség, prevenció című egész napos, nagyszabású rendezvényét. A nap első felében a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével szekcióülésekre került sor, majd délután a plenáris rész keretében szakmai előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. A szekcióülések témái az alábbiak voltak:

1. Helyi közpolitikák és drogprevenciós eszközök az önkormányzati gyakorlatban (moderátor: Veres Zoltán, MRTT TBT titkár)

2. Partnerség és koordináció - a rendőrség és az önkormányzatok szerepe a drogmegelőzésben (moderátor: Bacsárdi József, MRTT TBT elnök).

A rendezvényt számos rangos személyiség is megtisztelte: köszöntőt mondott többek között Janza Frigyes vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár; a kábítószer helyzet aktuális helyzetéről és veszélyeiről pedig Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos tartott előadást.

Az első előadó, Ferenczy Dániel A modern közösségi rendészet szerepe a kábítószer-ellenes fellépésben - Gyöngyös város példája című referátumában kiemelte, hogy a kábítószer-probléma hazai és nemzetközi szinten is egyre jelentősebb társadalmi, egészségügyi és rendészeti kihívást jelent. A klasszikus szerek mellett megjelentek az új pszichoaktív anyagok, amelyek olcsóságuk miatt széles körben elterjedtek. A helyi közösségek számára ez a jelenség a biztonságérzet romlásával és a közösségi normák sérülésével jár. A közösségi rendészet - lakossági közelsége, megelőző szemlélete és operatív jelenléte miatt - kiemelt szereplője a probléma kezelésének. Az önkormányzatok sok esetben elsőként találkoznak a jelenséggel lakossági panaszok, közösségi médiás bejelentések és helyi feszültségek formájában. Bár

- 141/142 -

a kábítószer-ellenes fellépés meghatározó állami feladat, az önkormányzati törvény[1] és a kapcsolódó jogszabályok teret adnak a helyi rendészeti, szociális és közbiztonsági beavatkozásoknak. Gyakori válaszok az együttműködések erősítése, a rendőrség támogatása, valamint helyi rendészeti szervezetek fejlesztése. A kormányzati "Delta program" és a jogszabályi szigorítások országos szinten is alátámasztják a probléma súlyát. Gyöngyösön az elmúlt években olyan közösségi rendészeti modell alakult ki, amely a reagáló, megelőző és technológiai elemeket egységes rendszerbe foglalja. A város 24 órás jelenléttel működő városrendészete, a HR-fókuszú szervezetfejlesztés és az angolszász community policing elemei jól illeszthetők a helyi sajátosságokhoz. A lakossági kapcsolattartás, a kommunikáció és az empatikus fellépés hangsúlyos szerepet kap.

Az alkalmazott rendészeti eszközök és gyakorlati megoldások eszköztára széleskörű:

- Reagáló szolgálat kialakítása: a folyamatos, 0-24 órás jelenlét és a "járőrszám" eszközének bevezetése jelentősen növelte a bejelentések számát. A tavalyi évben 160-nal több lakossági bejelentés érkezett, melyek 80%-a éjszaka történt -döntően gyanús személyekkel kapcsolatosan, akikhez közvetetten kábítószerrel kapcsolatos cselekmények is kapcsolódtak, pl. tulajdon elleni szabálysértések elkövetése a "dízájnerdrog" finanszírozására.

- Megelőző szolgálat: a gyalogos és személyes jelenlét erősítette a biztonságérzetet. Kutatások szerint a gyöngyösi "Szomszédom a felügyelő" program bevezetése óta a lakosság 70%-a biztonságosabbnak érzi a települést. A lakosoktól számos, bűnügyileg hasznosítható információ érkezett a körzeti rendészekhez, amelyeket rendre továbbítottak a rendőrség irányába.

- Térfigyelő szolgálat: Gyöngyös 182 kamerából álló rendszerrel rendelkezik, amely rengeteg információ megszerzésére alkalmas és a rendőrséggel szoros munkakapcsolatban működik. A térfigyelők egyértelmű felvételei több esetben segítették a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények bizonyítását.

- Dróntechnológia alkalmazása: a drónok alkalmazása preventív célú, előre bejelentett ellenőrzésekkel valósul meg, betartva a Kftv.[2] és a légügyi szabályok előírásait. Az alkalmazott dróneszközünk nagy hatótávja, hosszú repülési ideje és cserélhető szenzorai miatt különösen alkalmas külterületi és nehezen megközelíthető helyszínek megfigyelésére. A drónnal készített felvételek közvetett bizonyítékként szolgálhatnak.

- Partnerség és közösségi média: a napi szintű rendőrségi kooperáció, a polgárőrök bevonása és a zárt kommunikációs csatornák erősítik a komplementer rendészet elvét. A közel 5000 követőt elérő közösségi média jelenlétünk bizonyítottan növeli a lakosság biztonságérzetét: közelmúltbeli kutatásunk alapján tízből kilenc állampolgár szerint fontos a folyamatos visszajelzés a városrendészet munkájáról.

- 142/143 -

A városban 2020 novembere és 2025 októbere között 28 kábítószerrel kapcsolatos intézkedés történt, összesen 40 érintettel. Az utóbbi egy évben a fellépések sűrűsége megduplázódott, ami célzottabb rendészeti jelenlétet jelez. A beavatkozások jelentős része visszatérő, magas kockázatú helyszíneken valósult meg (pl. Kitérőgyár megálló). A legtöbb eset egyéni fogyasztói magatartáshoz, kábítószergyanús anyag birtoklása témaköréhez kapcsolódik. A településbiztonsági rendszer további fejlesztését hátráltatja az egységes érdekképviselet és a normatív finanszírozás hiánya, az eltérő joggyakorlatok és a középfokú rendészeti képzés hiányosságai. Fejlesztési lehetőségek között szerepel az intézményi társulások megjelenése, a kényszerítőeszközök bővítése, valamint a belterületi drónozás jogi hátterének rendezése.

A gyöngyösi modell azt bizonyítja, hogy a közösségi rendészet hatékony és adaptálható eszköz a kábítószer-ellenes fellépésben. A reagáló és megelőző jelenlét, a modern technológiai háttér és a társszervek közötti partnerség együttesen képes olyan lokális megoldásokat teremteni, amelyek más települések számára is példaértékűek lehetnek.

Budavári Árpád Közbiztonság magánérdekből? A fesztiválbiztosítás hibrid modellje - állami és magánszereplők partnersége az O.Z.O.R.A fesztiválon című előadásának célja a fesztiválbiztonság és a komplementer (plural) rendészet kapcsolatának feltárása volt az O.Z.O.R.A Fesztivál példáján keresztül. A tanulmány a rendezvény biztonsági modelljét vizsgálja, különös tekintettel arra, miként valósul meg az állami, önkormányzati, civil és magánbiztonsági szereplők együttműködése a kábítószerkapcsolatú incidensek, tömeges jelenetek és egészségügyi kockázatok kezelésében. A kutatás fő kérdése, hogy a plural policing modell mennyiben képes a közösségi részvétel és a rendészeti racionalitás közötti egyensúly fenntartására egy nemzetközivé vált, liminoid kulturális térben. A vizsgálat több módszert integrál: dokumentumelemzést (hatósági engedélyek, szakhatósági végzések, biztonsági tervek), kvalitatív interjúkat (fesztiválszervezők, biztonsági vezetők, rendőri vezetők), valamint statisztikai és incidens-idővonal-alapú adatfeldolgozást a 2012-2024 közötti időszakra. A módszertani keretet a 3x3P-modell adja, amely a Public-Private-People és Prevention-Protection-Partnership tengelyek metszéspontján értelmezi a fesztiválbiztonságot. Ez a hármas logika teszi lehetővé a rendészeti, önkormányzati és civil együttműködések (Public-Private Partnership) dinamikus vizsgálatát.

Az előadás alapjául szolgáló kutatás feltárta, hogy az Ozora-modell sikeressége a formális kontrollmechanizmusok és az önkéntes részvételre, közösségi tudatosságra és harm-reduction szemléletre épülő együttműködési kultúra hibrid modelljében rejlik. Az állami és magánszereplők közötti kommunikációs struktúra rugalmas, a rendőrség és a biztonsági szolgálatok tevékenysége a prevenciót helyezi előtérbe. A jelenlegi jogszabályi alapok kellő lehetőséget teremtenek arra, hogy a szakhatósági állásfoglalásban az egyes hatóságok meghatározzák a biztonságos megrendezés alapfeltételeit, amely egyúttal támasztékul szolgálhat a szervezőtől elvárható gondosság megítélése során is. Mindemellett nem megoldott a vendéglétszám kontrollja, amely a fesztivál kockázati szintjének objektív mérését nehezíti.

A megállapítottak hozzájárulnak a magyar rendészettudomány és biztonságpolitika azon irányzatához, amely a komplementer rendészet elméletét az ipari, turisztikai és kulturális terekben is alkalmazhatónak tekinti. Az O.Z.O.R.A-eset kutatás-módszertani és szakpolitikai szempontból is újszerű, mivel a 3x3P-keret alkalmas a bizton-

- 143/144 -

ság, közösség és kultúra hármas viszonyának elemzésére. Az eredmények a jövőbeni szabályozás és rendezvénybiztonsági gyakorlat fejlesztéséhez szolgálhatnak empirikus alapul.

Bacsárdi József Önkormányzati rendészeti szervek és a helyi rendészet más szereplői közötti együttműködés fejlesztési lehetőségei címmel tartott előadásában megvilágította a konferencia kulcsfogalmainak (politika, partnerség, prevenció) jelentéstartalmát és e három fogalomnak a kapcsolódását az önkormányzatok szerepvállalásához a kábítószerellenes küzdelem területén. Politika, mert nyilvánvaló, hogy az állami, önkormányzati működés szakpolitikák mentén valósul meg. Partnerség, mert partnerek nélkül a kidolgozott szakpolitikák végrehajtása nyilvánvalóan nem lehetséges. Prevenció, mert a drog elleni küzdelem egyik sarokpontja a megelőzés, amelyben a partnerek a szakpolitikák végrehajtása mentén együtt tudnak dolgozni.

Hagyományosan négy szereplőt szoktak felsorolni a helyi közbiztonság megteremtésével kapcsolatosan (rendőrség, önkormányzat, magánbiztonsági szolgáltatók és a polgárőrség), azonban a téma szempontjából releváns ötödik - egyebek, más szereplővel került kiegészítésre a hagyományos felsorolás. Ennek oka az, hogy a drogprevenció során kulcsszereplők az olyan egyéb szervezetek, mint iskolák (állami, nemzetiségi önkormányzati, egyházi fenntartásban), az óvodák, az önkormányzati vagy más fenntartásban álló gyermekvédelmi intézmények.

A drogprevenció területén a rendészeti együttműködés főképpen a közös járőrszolgálatok ellátására, a tematikus ellenőrzésekre (iskolakörnyéki jelenlét, szórakozóhelyek stb.), az önkormányzati-rendőrségi adatcserére és a közös fórumok fenntartására terjed ki.

Bőven vannak azonban az együttműködést akadályozó tényezők is. Az együttműködés akadályai az önkormányzati oldalról az önkormányzat rendészeti feladatellátásával kapcsolatos problématérkép elemzésével jól megfigyelhetők. A felvázolt problémahalmazból az önkormányzati vezetők felkészültségének és a törvényességi felügyeletnek a hiánya emelhető ki, amelyek alapvető gátjai a hatékony önkormányzati rendészeti feladatellátásnak, így a kábítószer elleni küzdelemnek is.

Az együttműködést gátló tényezők ellenére három szintet határozhatunk meg a drogprevenciós együttműködés területén: intézményi, módszertani és technológiai szint. Az intézményi szinten érdemes újra gondolni az együttműködési megállapodásokat, amelyek túlnyomó részt nincsenek aktualizálva, nem foglalkoznak a felek a megállapodással, illetve a végrehajtásával. Érdemes közös prevenciós programokat tartani és kompetens kapcsolattartó személyt kijelölni. Módszertani szinten szükséges lenne közös képzéseket tartani, workshopokat szervezni, jó gyakorlatokat cserélni, illetve az önkormányzatnak és a rendőrségnek közös kockázatelemzéseket végezni. A technológiai szinten hatékonyabbá kell tenni az adatmegosztást, fejleszteni kell a kamerafelvételek elemzési képességeit, illetve adatalapú döntéshozatal irányában szükséges az erőforrásokat koncentrálni.

Összességében megállapítható, hogy a kábítószerellenes küzdelem kulcsa: partnerség helyi szinten, hiszen a jövő helyi biztonságát a partnerségek formálják.

Hermann Gábor Önkormányzati rendészetek közreműködése a közterületi kábítószer probléma kezelésében címmel tartott előadást. Az előadó több, mint húsz év önkormányzati rendészeti területen szerzett szakmai és vezetői tapasztalatával az or-

- 144/145 -

szág számos településén működött közre a helyi rendészeti szervezetek (elsősorban közterület-felügyeletek, mezei őrszolgálatok és ezek úgynevezett "integrált rendészeti modell"[3] szerint működő formációinak) létrehozásában. A szerző aktívan kutatja a települések önkormányzati kompetenciakörben alkalmazható beavatkozási lehetőségeit, a településbiztonság megteremtésében való közreműködésük formáit, kiemelten kezelve a legaktuálisabb problémákra adható adekvát válaszok módozatait. A közterületi kábítószer-fogyasztás, illetve -kereskedelem nem azonos mértékű probléma ma még Magyarországon, de éppúgy előfordul a kistelepüléseken, mint a nagyvárosokban, ezért az önkormányzatok problémakezelésben való közreműködését általánosságban és nem valamilyen specifikus (például regionális, gazdasági, etnikai stb.) megközelítésben szükséges vizsgálni.

Az előadás első részében ezért a hatályos jogszabályi környezet vizsgálatának bemutatására került sor, amely megfelelő alátámasztást biztosított ahhoz, hogy tézisként legyen kezelhető: az önkormányzatoknak van feladata és felelőssége a közterületi kábítószer probléma kezelésében. Ezt követően azoknak az eszközöknek a számbavételére és bemutatására került sor, amelyek biztosíthatják, hogy hatékonyan működhessenek közre a települések a közbiztonságot súlyosan, negatívan befolyásoló, vizsgált probléma megelőzésében, illetve megakadályozásában. Az előadás során megismerhette a hallgatóság, hogy aktuálisan milyen erőforrás-tartalékokkal rendelkezik az önkormányzati szegmens, amelyekkel az állami rendvédelem és a kormányzat még kiaknázható tartalékként operálhat. Magyarországon jelenleg 491 településen (az önkormányzatok 15%-ában) működik önkormányzati rendészeti szervezet, amelyek közül 352 településen mezei őrszolgálat, 89 településen közterület-felügyelet és további 48 településen mezei őrszolgálat és közterület-felügyelet - jellemzően "integrált rendészeti modell" szerint - működik[4]. A rendészeti feladatokat ellátó személyek összlétszáma mintegy 2850 fő,[5] amelyek közül 1957 fő közterület-felügyelő. Tekintettel arra, hogy a rendészeti feladatokat ellátó közterület-felügyelők hivatalos személynek minősülnek, akik egyenruhában, kényszerítő eszközök legitim alkalmazásának törvényben biztosított lehetőségével közhatalmi tevékenységet végeznek (többek közt a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt is jogosultak előállítani), kiemelten fontos szereplői lehetnek a proaktív, szituatív bűnmegelőzési feladatok ellátásának.

Az előadás második felében a szerző három klaszterbe csoportosítva (ezek: "puha intézkedések", "mérsékelt beavatkozások", valamint "erőteljes fellépés lehetősége") bemutatta azokat az módszereket, amelyek kivétel nélkül a kábítószer elleni fellépés önkormányzati eszköztárába tartoznak. Ezek közül érdemes kiemelni a rendészeti szervezetek jelzőrendszeri aktivizálását, elsősorban a gyermek és ifjúságvédelem terén, az együttműködési rendszer és a lakosság bevonásának fontosságát, a települések stratégiai szintű koncepcióalkotásának szükségességét, a köztisztasági közszolgáltatások kooperativitásának erősítését, az üresen álló önkormányzati ingatlanvagyon foko-

- 145/146 -

zott védelmét, vagy éppen a biztonsági technológiák hatékony alkalmazásának kiemelt szerepét. Végezetül az előadó a jövőbe tekintve kihangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendészetek akkor vonhatóak be eredményesen a közterületi kábítószerbűnözés elleni "harcba", ha a jogalkotó megerősíti az önvédelmi képességeiket, hiszen a tizenhárom évvel korábban törvényben biztosított önvédelmi eszközök mára nem biztosítanak megfelelő védelmet az aktuális kihívásként kezelendő szerhasználókkal vagy éppen a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó, "kőkemény bűnözőkkel" szemben. Ezért a szerző lehetséges megoldásként - az élet kioltására nem alkalmas, de a kábítószer hatása alatt álló, az intézkedésnek ellenszegülő, vagy a közterület-felügyelővel szemben támadólag fellépő személy ártalmatlanítására azonban kiválóan alkalmas - elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséhez szükséges törvénymódosítás fontosságára hívta fel a figyelmet, továbbá elképzelhetőnek tartotta, hogy az új rendészetek létrehozásához szükséges szakmai kompetencia biztosításában a vármegyei önkormányzatok nyújtsanak segítséget, illetve az aktuálisan elérhető források, mint például a Versenyképes Járások Program nyújtotta lehetőségek településbiztonsági célokra történő felhasználásának és kiaknázásának szükségességére is felhívta a figyelmet.

Christián László videókapcsolaton keresztül megtartott, A rendészet aktuális kihívásai az USA-ban. A kábítószer probléma című előadásában érdekes utazásra invitálta hallgatóságát. A szerző a 2024-2025. tanévben Fulbright Visiting Scholarként a Metropolitan State University (MSU), Büntető Igazságszolgáltatási Tanszékén kutatott, oktatott. Az MSU Denver kérésére és az NKE támogatásával elfogadta az MSU újabb egy éves szerződését, hogy a 2025-2026. tanévben tovább oktasson, valamint segítsen megerősíteni és kiteljesíteni a két egyetem együttműködését, elindítani az oktatói és hallgatócseréket. Ezen időszak alatt gyakorló egyetemi professzorként, egyetemi vezetőként és rendőrként rendkívül sokrétű tapasztalatokat szerzett, amelyet előadásban megosztott a konferencia résztvevőivel. Az előadó elsőként a komplementer rendészeti megközelítés amerikai megvalósíthatóságáról, az egyes rendészeti szereplők gondolkodásáról, a rendészet aktuális működéséről, a legfontosabb kihívásokról szólt. Kiemelte, hogy a társadalom rendőrségbe vetett bizalma az elmúlt 10 évben drámaian leromlott. Ennek helyreállítása hatalmas munka, hiszen az amerikai rendőri munka alapját képező közösségi rendészet éppen a bizalomra és a közösségekkel való szoros együttműködésre épít. A világ más részeihez hasonlóan itt is kiemelt probléma a rendőri toborzás, megtartás. A megengedő fegyverszabályozás okán rengeteg problémája van a rendőrségnek az illegális fegyverbirtoklással, a fegyveres bűncselekményekkel és az ún. "Mass shooting"-gal, amely szorosan kapcsolódik a "Gang-bűnözéshez" és a szervezett bűnözéshez egyaránt. Az elmúlt években a mentális betegségekkel küzdők rendészeti kezelése egyre jelentősebb kihívást jelent az Egyesült Államok rendőrségeinek. A közösségi és egyéb média befolyásoló hatása pedig gyakran negatívan hat a rendőrségek megítélésére és a kisebbségi közösségekkel ápolt törékeny viszonyra.

Az egyik legnagyobb közegészségügyi és közbiztonsági probléma még mindig a kábítószer az Egyesült Államokban. Az aktuális halálos veszedelem neve: fentanil. A drogkérdésben megkerülhetetlen a 2010-es évek marihuana-legalizációs folyamatáról beszélni, ugyanis 2019-re 33 állam és a Columbia Kerület legalizálta a marihuánát. Miközben a legalizált marihuana forgalmazása évente 40-50 Mrd USD adóbevételt generál, a feketepiac továbbra is virágzik (Kaliforniában meghaladja a legális forgal-

- 146/147 -

mazást), addig csak Colorado államban a marihuána hatása alatt álló vezetők által előidézett balesetben elhunytak száma a 2019 évi 56-ról 2022-re átlépte a 100 főt (101), ez 55%-os emelkedés,[6] nem beszélve a sürgősségi ellátások számának növekedéséről és a szorongásos rohamok, pszichózis, és egyéb mentális egészségügyi problémák fokozódásáról. A növényi alapú drogokról (heroin és a kokain) a szintetikus, kémiai alapú drogokra, elsődlegesen fentanilra és a metamfetaminra való áttérés az Egyesült Államok történetének legveszélyesebb és leghalálosabb drogválságához vezetett, állapítja meg Anne Milgram, a Drug Enforcement Agency (DEA) vezetője éves összefoglaló tanulmányában.[7] 1999 és 2020 között körülbelül 564 000 ember halt meg opioid szerekkel kapcsolatos túladagolásban, addig 2021 óta a túladagolásos halálesetek száma meghaladta a 100 000-et, és ezeknek a haláleseteknek a 67 százaléka fentanilhoz kötődik.[8]

*

A Szervezők reményei szerint a Konferencia segített felhívni a figyelmet napjaink egyik jelentős problémájára és jó példákkal, gyakorlatokkal irányt mutatni ennek hatékony kezelésére. ■

JEGYZETEK

[1] Ld. különösen: 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 13. § (1) bekezdés 17. pont.

[2] 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről.

[3] Páty Község Önkormányzata által, a BM és a TÖOSZ által, 2021. évben kiírt "Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok" pályázatának, közbiztonsági és bűnmegelőzési szekciójában első helyezést elért modellje.

[4] Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Rendőr-főkapitányság adatszolgáltatása.

[5] ORFK adatszolgáltatása: "egyes rendészeti feladatokat ellátók létszámadatai, 2025. I. félév."

[6] https://www.codot.gov/safety/impaired-driving/druggeddriving/data

[7] National Drug Threat Assessment 2024. https://tinyurl.com/msnxc9cb

[8] USA Képviselőházi Bizottsági meghallgatás, 2023.03.01. https://tinyurl.com/y2t9d7zd A fentanil krízis kapcsán tartott Bizottsági meghallgatás címe árulkodó: A tétlenség már nem opció!