Neli Valcheva, bolgár állampolgár, egy 2002. április 8-án született kiskorú gyermek anyai nagyanyja. A gyermeknek a szülei házasságának felbomlása óta a szokásos tartózkodási helye Görögországban van, ahol görög állampolgárságú apjával él. Nagyanyja az unokájával való kapcsolattartás jogát kívánta gyakorolni.
Mivel a gyermek felügyeleti jogát az apa szerezte meg, az anyát csak láthatási jog illeti meg, felmerül a kérdés, hogy egy nagyszülő, aki személyes kapcsolatot kíván fenntartani az unokájával, láthatási jog iránti kérelmében hivatkozhat-e a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a 2201/2003/EK (Brüsszel IIa.) rendelet[2] joghatósági szabályaira.
Ezt a kérdést tette fel a bolgár legfelsőbb semmítőszék, a Varhoven kasatsionen sada Neli Valcheva kontra Georgios Babanarakis ügyben. A kérelem előterjesztésére a Bulgáriában lakóhellyel rendelkező Neli Valcheva és annak Görögországban lakóhellyel rendelkező korábbi veje, Georgios Babanarakis közötti, az N. Valcheva unokájának láthatására vonatkozó jogvita keretében került sor.
Miként Maciej Szpunar főtanácsnok indítványában kifejtette, az ügy alkalmat nyújtott az Európai Bíróság (a továbbiakban: EUB) számára, hogy első alkalommal rendelkezzen a 2201/2003/EK rendeletnek (a továbbiakban: rendelet) a nagyszülők által előterjesztett, láthatási jog iránti kérelmére történő alkalmazásáról, azon kérdés megválaszolása érdekében, hogy egy ilyen jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapítására joghatósággal rendelkező bíróságot a rendelet vagy a tagállamok nemzetközi magánjoga alapján kell meghatározni.
A rendelet a fizikai közelség kritériuma alapján elismeri a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság illetékességét, így tehát, anélkül hogy anyagi jogi következtetésekre lenne szükség, azt kell meghatározni, hogy a láthatási jogra vonatkozóan mely bíróság rendelkezik hatáskörrel[3].
Miképp az ügyben eljáró főtanácsnok kifejtette, az ügyet nem lehet attól az alapvető kérdéstől függetlenül elemezni, hogy mennyire fontos a gyermeknek a nagyszüleivel fennálló személyes kapcsolatait fenntartani, amennyiben ez a kapcsolat nem ellentétes az érdekeivel, vagyis a felek közti jogvitát a gyermek mindenekfelett álló érdekének elve alapján kell a szülői felelősséggel kapcsolatban a rendeletet értelmezni.[4]
A 2201/2003/EK rendeletet megkülönböztetés és bármilyen kor alapján történő korlátozás nélkül valamennyi "gyermekre" alkalmazni kell. A rendelet nem foglalkozik a családjog anyagi jogi szabályainak kérdéseivel, mivel azok az egyes tagállamok hatáskörébe tartoznak. Egyik fő célkitűzése a gyermek azon jogának biztosítása, hogy kapcsolatot tarthasson mindkét szülőjével, még akkor is, ha azok külön vagy eltérő uniós országban élnek. A rendelet felváltotta a két vagy több uniós ország között, azonos ügyekkel kapcsolatban kötött egyezményeket. Az uniós országok közötti kapcsolatokban a rendelet a többoldalú egyezményekkel szemben elsőbbséget élvez.[5]
A határozatok végrehajtása körében a rendelet rögzíti, hogy a szülői felelősség gyakorlásáról egy adott uniós országban hozott végrehajtható határozat más uniós országban akkor kerülhet végrehajtásra, ha bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatóvá nyilvánították[6]. Nincs szükség végrehajthatóvá nyilvánításra azon láthatási jogot biztosító vagy gyermek visszavitelét elrendelő határozatok esetén, amelyeket az eredetileg eljáró uniós ország bírósága a rendelettel összhangban igazolt.
- 32/33 -
Annak érdekében, hogy minden gyermek számára egyenlőséget biztosítson, a rendelet kiterjed a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatra - beleértve a gyermek védelmére vonatkozó intézkedéseket is -, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljáráshoz kapcsolódnak-e vagy sem. Mivel a szülői felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása gyakran a házassági jogi eljárások összefüggésében merül fel, ezért célszerűbb volt ezeket a szabályokat egy jogi aktusban rögzíteni[7].
A rendeletnek a szülői felelősségről és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekről szóló Hágai Egyezménnyel[8] való kapcsolatát, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságot (alkalmazandó jogot) illetően a rendelet teljeskörűen alkalmazandó, amennyiben a gyermek valamely uniós ország területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, illetve valamely tagállam bírósága által hozott határozatnak egy másik tagállam területén történő elismerésével és végrehajtásával kapcsolatban, még akkor is, ha az érintett gyermek olyan harmadik állam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, amely az egyezmény szerződő fele[9].
Neli Valcheva kérelmező az édesanyja Mariana Kolevának, és a nagyanyja a lányának Georgios Babanarakisszal kötött házasságából 2002. április 8-án született Christos Babanarakisnak. Ezt a házasságot egy görög bíróság felbontotta, és a Christos Babanarakis feletti szülői felügyeleti jogot az apának ítélte. A görög bíróság az anyának a gyermekkel való kapcsolattartási joga gyakorlását interneten és telefonon, valamint Görögországban személyes találkozások alkalmával, havonta néhány óra időtartamban határozta meg.
N. Valcheva, miután arra hivatkozott, hogy nincsen lehetősége unokájával teljes értékű kapcsolatra, és hogy a görög hatóságoktól többször, de eredménytelenül kért segítséget; a kerületi bíróság (Rayonen sad) előtt a családjogi törvénykönyv 128. cikke alapján kérelmezte, hogy a bíróság állapítsa meg a kiskorú Christos Babanarakis unokájával való kapcsolattartási joga gyakorlásának szabályait. Annak engedélyezését kérte, hogy a gyermeket rendszeresen, havonta egy hétvégén láthassa, valamint hogy évente kétszer, két vagy három hétig a gyermek a vakációkat nála tölthesse.
A rokonok láthatási jogára vonatkozóan a bolgár családjogi törvénykönyv, a Semeen kodets[11] hivatkozott előírása szerint:
"(1) A nagyapa és a nagyanya a gyermek mindenkori lakóhelye szerinti kerületi bíróságon kérelmezheti a gyermekre vonatkozó láthatás szabályainak megállapítását, ha ez a gyermek érdekét szolgálja. Ez a jog a gyermeket is megilleti.
(3) Ha az a szülő, aki számára a bíróság a láthatási jog gyakorlását biztosította, de ezt távollét vagy betegség miatt ideiglenesen nem képes gyakorolni, e jogot a gyermek nagyapja és a nagyanyja gyakorolhatja".
A kerületi bíróság - megállapítása szerint, - nem rendelkezett joghatósággal N. Valcheva kérelmének elbírálására. A burgaszi regionális bíróság (Okrazhen sad de Burgas) a 2201/2003/EK rendelet alapján helybenhagyta az elsőfokú határozatot, úgy ítélve meg, hogy ezt a rendeletet kell alkalmazni azokban az ügyekben, amelyek tárgya a gyermeknek a tágabb családi körével, köztük a nagyszülőkkel való kapcsolattartásának a joga, és hogy e rendelet értelmében azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amely tagállamban a bíróság megkeresésekor a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, ez pedig a görög bíróságokat jelenti[12].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
