Az önkormányzati adóhatóság az adóellenőrzési eljárási szakaszban a jegyzőkönyv észrevételre történő reagálása után döntési szakaszba lép át, az Art. 123. §-a szerint döntést hoz, amelyet érdemi határozatban fogalmaz meg. Az említett törvény definiálja az ügy érdemének tartalmát, tehát ahhoz való elvi tartalmát.
Minden döntés, amely adókötelezettséget érint, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét érinti. Mindezekből következik, hogy a határozat az érdemi döntés megjelenített formája, míg az adóellenőrzés során hozott esetleges végzés olyan eljárási kérdésekben jelenik meg, amely meghatározó a döntés meghozatalára. Ez a hatósági eljárás főszabály szerint az adózó jogait, illetve kötelezettségeit megállapító adóhatósági határozat meghozatalával zárul.
A határozatban a bizonyítékokat egyenként és összességében is elemezni és értékelni kell, a tényállást az ezen alapuló szakmai érvek alapján kell megállapítani. Külön kell elemezni a döntéshez fel nem használt bizonyítékokat, ennek ellenkezőjét, tehát a felhasznált dokumentumokat, mindkét témacsoportra vonatkozó indokokat, összefoglalásként a döntés alátámasztására felhasznált érveket, értékelésre alkalmas összefüggéseket. Az esetleges jogorvoslati eljárás során az előbbiekben említett eljárási kérdések kiemelt figyelmet kapnak a II. fokú, illetve bírósági eljárás során egyaránt.
A vázlatosan felsorolt feltételrendszer ismeretében indokoltnak tűnik egy olyan irányú igény belépése, milyen tartalommal bírjon egy korrekt érvelésű határozat?
1. Az eljáró hatóság megnevezése, az ügy száma, ügyintéző megnevezése, elérhetősége. Az ügyfél neve, székhelye, telephelye, tartózkodási helye, a megbízott eljáró szerv vagy személy neve és címe, majd kiemelten az ügy tárgya.
2. A második a rendelkező rész. Lényeges követelmény, hogy a döntést (döntéseket) önállóan kell megszövegezni. Ebben a részben kell tájékoztatni az ügyfelet a fellebbezés lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, továbbá az elektronikus úton való beküldés módjáról. Szerepeltetni kell egy esetleges állásfoglalás rendelkező részét, a kibocsátó szakhatóság megnevezését. Külön kell szerepeltetni az eljárási illetékfizetési kötelezettség elemeit, a központi költségvetésbe való befizetés módját is. Amennyiben eljárási költségek merültek fel, azok részletezése szükséges, továbbá a rendezés, fizetés technikai kifejtése is ebben a részben feltüntetendő. A határozat kötelezettség teljesítésére kényszerít, tehát annak határnapját, határidejét meg kell jelölni (ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, következményei ide tartoznak). A kötelezettség anyagi következménye a fizetés irányának meghatározása, külön kell felsorolni a tartozás típusait és az azokhoz rendelt számlaszámokat. Külön kell feltüntetni az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ezen belül a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmi pótlék-fizetési kötelezettségről és annak aktuális mértékéről szóló tájékoztatást. Fizetési könnyítés esetén, így befizetési kötelezettség késedelme, mulasztása okán a kedvezmény érvényét veszti, a tartozás egy összegben, járulékaival együtt esedékessé, behajthatóvá válik (önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei). Anyagi és eljárásjogilag egyaránt az adóhatóságnak külön kell indokolni a saját hiba elkövetésének okát (határidőtúllépés, számszaki tévedés, nem volt a becslési eljárásnak jogalapja stb.).
3. A határozat indokolási része kiemelkedő szakmai igény esetén nemcsak irodai, hanem irodalmi szakmaiságot is képvisel, hiszen az ellenőrzési eljárás, eset összes körülményeit közérthető, tájékoztató és kötelező stílusban hozza az érintett adóalany tudomására. Részletesen tartalmazza az adóellenőrzési eljárásra okot adó körülmények, az ellenőrzött által kérelembe foglaltak ismertetését, az eljárás lefolytatása során megállapított tények, esetleges előzmények levezetését. Amennyiben a korábbi, hasonló célú adóellenőrzés valamilyen megállapítást tett, annak következményeként a hiba kijavításra került, vagy a mulasztás ismételten fennáll. Egyesített eljárások esetén, egybefoglalt döntés indokolását részletesen, összefüggés-orientáltan kell megfogalmazni. Az ellenőrzött adóalanyok az eljárás során újabb bizonyítékokat, a tevékenységükre jellemző valós helyzetet eltorzító más adóalanyok gazdálkodásának példáját bemutató érveket próbálnak felhozni. Amennyiben az adóellenőrző apparátus ezeket nem fogadja el, a mellőzött bizonyítást és annak indokait is ezen dokumentációs szakaszban kell megfogalmazni. A mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén (nagy összegű adókülönbözet megállapítása esetén ritkán fordul elő) a mérlegelésben vagy (és) méltányossági jogkör gyakorlásában alkalmazott érveket, indokot, más szempontot és tényeket teljes mélységben kell indokolni, részletes jogszabályi háttér és objektív tárgyilagosság alkalmazásával. Ebben a határozati szakaszban említendő kötelező feltüntetéssel más szakhatóság igénybevételének oka, az állásfoglalás tartalma, továbbá a vizsgálat megállapításaira gyakorolt hatása. Hasonlóan a rendelkező részben már megjelenítettek szerint, az adóhatóság ügyintézői határidejének túllépése esetén részletesen indokolni szükséges a határidő betarthatatlanságának külső és belső okát (társhatóság nem adott választ, adóalany határidő módosítási kérelmét nem tartotta be, külföldi telephely miatti megkeresésére NAV nem válaszolt stb.). E témakörnek azért van különösen súlya, mert a II. fokú és a bírósági eljárások többsége eljárási hiba
- 20/21 -
miatt rendel el új I. fokú adóellenőrzési eljárást. Részletesen fel kell tüntetni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az adóhatóság a határozatot hozta, amelyekre a rendelkező részben foglalt felhívásokat alapította. Utalni kell a határozatot megállapító hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra. mindez számos törvényt, önkormányzati rendeletet érint (anyagi és eljárásjogi értelemben is), de szükséges tartalmi kellék.
4. A záró rész a döntéshozatal helyét és idejét, a kiadmányozó nevét, hivatali beosztását tünteti fel. További szükséges kellék a kiadmányozó aláírása és bélyegzőlenyomata, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntésnél a minősített elektronikus aláírás. Ezen utóbbi hiányos kezelése az I. fokú adóhatóságok részéről számos alkalommal az I. fokú határozat megsemmisítését és új eljárás kezdeményezését eredményezte, tehát az önkormányzati adóhatóság formai hiba miatt nem jutott többletbevételhez, illetve annak realizálása elhúzódott.
Az Art. az adózó számára biztosítja elsődlegesen a fellebbezési jogot, de kiterjesztően rögzíti, hogy a fellebbezési jog azt is megilleti, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. A fellebbezésnek halasztó hatálya van, azt jelenti, hogy a fellebbezés megakadályozza az elsőfokú határozat jogerőre emelkedését és ezzel egyidejűleg főszabályként a benne megfogalmazott rendelkezések végrehajthatóságát. Amennyiben a fellebbezés csak a határozat egy részét támadja, az érintett rész tekintetében akadályozza meg a jogerőre emelkedést, a nem támadott rész jogerőre emelkedik. Pl. az adóellenőrzés kiterjedt a vállalkozó tevékenységére, épületeire, lakás célját szolgáló épületére, gépjárművekre. Utólagos adómegállapítást iparűzési adóban adókülönbözet témakörében és építményadóban tett az adóhatóság. Adóalany fellebbezést iparűzési adóban nyújtott be, az építményadó-hiányt elismerte. Az együttes határozat egyik része jogerős lett, a másik adófajtában másodfokú eljárás szükséges.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
