A XXI. században a bűncselekmények speciális elkövetési helyszíne az internet, melynek egy különleges része a deep web és dark web. Ez utóbbin bűncselekmények széles köre valósulhat meg az illegális üzletek lebonyolítása, a jogellenes tartalmak egymással történő megosztása által. Nagy kihívást jelent ez a nyomozó hatóságok részére. Elengedhetetlen az internetes bűnelkövetés jellemzőinek feltárása nemcsak "jogi", azaz a jogszabályi háttér, joggyakorlat és jogi dogmatika elemzése által, hanem interdiszciplináris megközelítésben, melynek eredményeként javaslatok is megfogalmazhatók.
Today, the Internet is a special place where crimes are committed, a special part of which is the Deep Web and Dark Web. A wide range of these crimes can be realised by conducting illegal business, sharing illegal content, hidden in the anonymity provided by the TOR browser. This poses a great challenge to the investigating authorities, for whom it is essential to carry out interdisciplinary research into the characteristics of cybercrime, as a result of which proposals can be formulated.
Tárgyszavak: kiberbűnözés, kriminológia, dark web, deep web
A tudomány és a technika fejlődésével az életviszonyok is folyamatosan változnak, és ez nemcsak az állampolgárok mindennapi életvitelét, kereskedelmi szokásait, illetve az információ gyors áramlását érinti, hanem a kriminalitást is. Az elkövetők és módszereik rugalmasan alkalmazkodnak a változó környezethez, ezért a számítógépes technika előrelépései a bűnözésben is fejlődést hoztak. Egy kutatás szerint 2017-ben 978 millió embert és a fogyasztók 44%-át érintette 20 országban a számítógépes bűnözés; az áldozatul esett fogyasztók globálisan 172 milliárd dollárt vesztettek.[1] Mint ahogyan arra Nagy rámutat: "A számítástechnika, különösen az internet közvetítésével megjelent és egyre szaporodó, egyre veszélyesebb bűncselekmények valamennyi bűnügyi tudomány számára kihívást jelentenek. A számítógépes környezetben elkövetett bűncselekmények, nemcsak az anyagi büntetőjog számára jelentettek új kihívást, hanem a büntető eljárásjog és a kriminalisztika számára is."[2] Kiemeli azt is, hogy az internet a gyors technikai fejlődéssel számtalan lehetőséggel bővült, és mind a szervezett bűnözők, mind a terroristák ugyanazokat a technikai adottságokat használják, mint más felhasználók, csak a szabadság és határoknélküliség adottságával visszaélve, illegális célból.[3]
A fentiek közötti egyensúly megtalálása rendkívül nehéz, ezt Tremmel az "új kettős szorítás" elméletével szemléltette. Eszerint közismert tény, hogy hazánkban a rendszerváltozással összefüggésben szükségszerűen került sor a nemzetközi emberi jogi dokumentumok és általában a jogállamiság szerves részét képező egyéb egyezmények elfogadására, ratifikálására. Ez önmagában folyamatos és rendkívül kiterjedt jogharmonizációs szükséglettel, szorítással járt és jár. A büntetőeljárás "válságának" tehát a régi kettős szorításon túlmenően egy sajátosan és kivételesen új - magával a rendszerváltozással összefüggő - kettős kihívás van a hátterében, azaz a robbanásszerűen megnövekedett bűnözés és a jogharmonizáció "új kettős szorítása".[4]
A XXI. században a bűncselekmények speciális elkövetési helyszíne az internet, melynek szintén egyedi tulaj-
- 366/367 -
donságokkal bíró része a deep web és dark web. Ez utóbbin bűncselekmények széles köre valósulhat meg az illegális üzletek lebonyolítása, a jogellenes tartalmak egymással történő megosztása által. Ez nagy kihívást jelent a nyomozó hatóságoknak, és ehhez elengedhetetlen az internetes bűnelkövetés jellemzőinek feltárása és a különböző új felderítési és nyomozási technikák alkalmazása. Jelen tanulmány célkitűzése a virtuális térben elkövetett bűncselekmények fogalmi ismérveinek feltárása, valamint az interneten - különös tekintettel a dark weben - megvalósított deliktumok bűnügyi jellemzőinek és nyomozási nehézségeinek kutatása annak érdekében, hogy javaslatokat lehessen megfogalmazni a jogalkalmazók és a jogalkotó részére. A tanulmány a kiberbűnözés fogalmi meghatározását vizsgálja először, amely egy kiterjedtebb, holisztikus fogalmat jelöl az elkövethető bűncselekmények vonatkozásában. Az írás - a releváns kriminológiai, illetve jogtudományi szakirodalom alapján - a kiberbűnözés olyan aspektusait vizsgálja, amelyek leginkább a dark weben elkövetett bűncselekményeket érintik.
Az 1970-es években a "számítógépes bűnözés" a számítógépekkel és az azokon tárolt adatokkal való visszaélést jelentette, amelyet főként az adatokhoz hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak követtek el.[5] Hagyományosan a kiberbűnözők világa olyanokból állt, akik szaktudással rendelkeztek a számítógépes nyelvezetek, programozástudomány vagy hálózati architektúra terén, és képesek voltak technikailag összetett bűncselekmények elkövetésére.[6]
Mezei szerint az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmában a kiberbűnözésre több szerző is gyűjtőfogalomként tekint, amelynek két fő kategóriája különböztethető meg: az egyik azon deliktumok csoportja, amelyek kizárólag információs rendszerekkel (például számítógépekkel, azok hálózatával vagy egyéb információs és kommunikációs technológiák - IKT - használatával) követhetők el. Jellemzően az ilyen bűncselekmény tárgya az információs rendszer. Ez a tisztán informatikai bűncselekmény vagy kiberbűncselekmény, ún. cyber-dependent crime (például számítógépes vírusok használata, hacking stb.). A második, tágabb kategóriába tartoznak azok a hagyományos bűncselekmények, amelyeket az információs rendszerek felhasználásával követnek el, mint például a csalás, zsarolás, gyermekpornográfia, szerzői jogi jogsértések, zaklatás és még sorolhatnánk. Ez az ún. cyber-enabled crime esetköre, amikor az információs rendszer a bűncselekmény elkövetésének az eszköze.[7] Jelen tanulmány ez utóbbi kategóriát vizsgálja.
Egyes szerzők ezen szakértelemmel rendelkező, tevékenységüket vállalkozás keretében folytató elkövetőket "feketesapkás" kiberbűnözőknek nevezik, "szürkesapkásoknak" pedig azokat, akik legális és illegális tevékenységre berendezkedett üzletek számára egyaránt nyújtanak szolgáltatásokat.[8]
A kiberbűnözést többek között az ún. "rutintevékenység-elmélet" (RAT) alkalmazásával vizsgálták. Az elmélet szerint a bűncselekmény valószínűleg akkor fordul elő, ha adott legalább egy motivált elkövető és legalább egy megfelelő célpont, amely időben és térben egyszerre létezik és közöttük nincs megfelelő védőháló, mely a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatná. A teória szerint tehát a bűncselekmény elkövetésének lehetősége a három tényező együttes jelenléte esetén fordul elő.[9] Más szerzők kriminológiai szempontból megerősítették, hogy az internet felerősíti a bűnözési lehetőségeket, mivel ott felhasználók milliárdjai kommunikálnak egymással különféle eszközökön, platformokon és szolgáltatásokon keresztül úgy, hogy vagy nincs bevezetve a biztonsági korlát, vagy pedig az elavult és nem tudja követni a különböző bűnelkövetési tendenciák változását.[10] Egyes tanulmányok szerint az internetes felületek használata azért is könnyíti meg az áldozattá válást, mert az áldozatok hosszabb időn keresztül érintkezhetnek az elkövetőkkel, hiszen nincs egy behatárolható időpont az internethasználat folyamatossága miatt (például az emberek már munkaidőben is használják a különböző online felületeket, nem csak szabadidős tevékenységként).[11] Hasonlóképpen, kimutatták, hogy a különböző e-mailes és azonnali üzenetküldést lehetővé tévő platformok, valamint a banki tranzakciót elősegítő alkalmazások használata 50%-kal növeli a kockázatát annak, hogy használója kiberbűncselekmény áldozatává válik.[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
