A nemrég lezajlott pápalátogatás adta az ötletet, hogy témaválasztásom egy méltatlanul alulértékelt és alulkutatott (a mainstream, és ezért talán kicsit már elkoptatott "aki állatot kínoz, az emberre készül" és az állatkínzás "jogi és pszichológiai összefüggéseit" tekintve mindenképpen) témakört tekintsen át: a környezetvédelem egyházi jogi szabályozásának lehetőségét.
Kinek és milyen kötelessége/felelőssége van a teremtett világ védelmével kapcsolatban?
Az Ószövetség szerint a bolygó nem pusztán az emberiség lakóhelye lesz, hanem Isten ember előtti megjelenésének helye is, vagyis gyakorlatilag egy templom. Ez a felelősség többlépcsős "biblikus környezetvédelmet" jelent anélkül, hogy nyilvánvalóan konkrétan a környezetvédelem szó valaha szerepelne is a Bibliában.
Itt van például a hetedik év megszentelése, a Biblia a termőföld kímélése érdekében minden hetedik évben parlagon heverni rendeli a termőföldeket, hogy pihenhessen és regenerálódhasson a talaj. Az ott maradt termést az állatokkal kellett fellegeltetni. A föld, a bolygó Isten tulajdona, az emberiség csak birtokolhatja, használatba kapta, de kötelessége jó állapotban megőrizni saját magának és az utódainak is: "Az Úr így szólt Ábrahámhoz (...) Emeld fel szemedet és tekints a helyről, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra. Az egész földet, amelyet látsz, neked és utódaidnak adom minden időkre."
Szakembereknek nyilvánvalóan nem meglepő, hogy amióta az ember megjelent a bolygón, megjelentek a szomszédkonfliktusok, úgyhogy egyidejűleg merült fel a birtokvédelem igénye..., természetesen erre utaló szakaszt is találhatunk: a Számok Könyve előírja a településeken a nagyobb, szellősebb területek meghagyását, amely biztosíthatja többek között a friss levegő áramlását is. Mózes Könyve tiltja az ostromlott város gyümölcsfái kivágását, háború esetén is csak akkor lehetett kivágni, ha azok nem teremtek ehető gyümölcsöt. Tilos volt olyan fát is kivágni, amelyen madarak fészkeltek, szintén tilos volt a haszonállatok végkimerülésig való dolgoztatása. A hetedik nap mint pihenőnap a dolgozó állatoknak is járt, nem volt szabad tőlük megtagadni a megfelelő táplálékot. A szórakozás jellegű vadászat teljesen tiltott volt, állatot megölni csak önvédelem vagy táplálékszerzés miatt volt lehetséges.
Bűn-e a környezetkárosítás a Biblia szerint?
A Biblia természetvédelmi jellegűnek érthető parancsai mögött isteni parancs áll, ezek tehát kötik a vallásos emberek lelkiismeretét. A római pápa Szent Péter utóda, többek között kötelessége a katolikus tanítás - anélkül természetesen, hogy megváltoztatná az isteni igazságot, ámde - a kor szükségletei alapján egy-egy cikkelyt újraértelmezve, beillesztve a társadalmi-gazdasági-történelmi összefüggések közé. Nem nyilváníthat bűnt erénnyé, a korábbi erényt nem nyilváníthatja bűnné, azt a tanítást azonban, amit eddig nem hoztak felszínre, a figyelem központjába állíthatja.
A harmadik évezred emberének észre kell vennie, hogy a primitívnek mondott ősi társadalmak által természetesnek tartott kötelezettségek mennyire fontosak: harmóniában kell élni a bolygóval, különben tönkretesszük és elpusztítjuk.
Felvehető-e a Katolikus Egyház Katekizmusába bűnként a természet- és a környezetkárosítás? Kétség sem férhet hozzá, hogy a világ ellen elkövetett vagy elmulasztott cselekedeteink egyben Isten és embertársaink elleni bűnnek is minősülhetnek.
Ferenc pápa 2015-ben adta ki a Laudato si - Áldott légy kezdetű enciklikáját, melynek témája közös otthonunk, a Föld gondozása volt. Korábban egyetlen ilyen szintű pápai megnyilatkozás sem foglalkozott ennyire hangsúlyosan a környezetvédelemmel, bár maga a kötelezettség a világ teremtése óta az ember előtt áll.
2019-ben a Pán-Amazóniai Szinódus záródokumentuma külön foglalkozott a környezetvédelemmel.
2019-ben a pápa a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság világkongresszusának résztvevőihez szólt, kiemelve:
"Igaz, hogy büntetőjogi választ csak akkor lehet alkalmazni, amikor a büntetendő
- 16/17 -
cselekményt már elkövették. Ez a bekövetkezett kárt már nem hozza helyre és nem előzi meg az újbóli elkövetést és csak ritkán rendelkezik visszatartó hatással. Tény, hogy a büntetőjogi intézkedések szerkezeti felépítésük miatt a legsérülékenyebb rétegeket sújtják. Tudatában vagyok annak, hogy van egy büntetőjogász réteg, amelyik a különböző társadalmi problémákat a büntetőjogi rendszeren keresztül akarja megoldani. Az alapvető igazságérzet megköveteli azonban, hogy bizonyos cselekedetek, amikért általában a nagyvállalatok felelősek, ne maradjanak megbüntetlenül. Különösen is azok a cselekedetek, amelyek ökocídiumnak is tekinthetőek, ilyen a levegő, a föld, a víz súlyos szennyezése, a növény- és állatvilág nagymértékű pusztítása, és minden olyan cselekedet, amely ökológiai katasztrófához vezet."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
