Az adóév elején belépett változások egyik oka, hogy már évekkel ezelőtt és folyamatosan jogalkotói célkitűzésként jelent és jelenik meg az anyagi és eljárásjogi területen is a szabályozás egyszerűbbé, érthetőbbé tétele, a kapcsolódó adminisztráció csökkenésére való törekvés, az aktuális nemzetgazdasági és differenciált lokális gazdasági helyzethez való alkalmazkodás szándéka és gyakorlatához szükséges eszközök megteremtése is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2004. január 1-jei hatálybalépése óta minden évben (többször év közben is jogértelmezési kérdések felmerülése után) módosításra került, a kormány megfogalmazása szerint szükségessé vált az adózók adminisztrációs terheit csökkentő érthető és racionális szemléletet megvalósító szabályrendszer kialakítása. Ezzel párhuzamosan az adóhatóság szolgáltató szerepét, jellegét is erősítendő szabályrendszer kialakítását tartotta indokoltnak. Kiemelt szerepet kapott az egyes adóigazgatási eljárások hatékonyságának fokozása, illetve elérése érdekében az adóellenőrzési eljárások határidejének betartása, ezen belül a szakmailag alátámasztott, optimális időkihasználást igénylő gyakorlatának megvalósítása. Ennek eredménye lehet az adómorál javulása, tehát az adóalanyok, adózók jogkövető magatartásának kikényszerítése, továbbá az adóellenőrzéssel foglalkozó apparátus munkájának szakmailag kifogástalan szintű megközelítése, elérése.
A jogalkotó szándéka volt továbbá, hogy a közigazgatási rendszeren belül "önálló, speciálisan az adóeljárásokra vonatkozó szabályozás jöjjön létre". Eszerint a 2018. január 1-jével hatályba lépett általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) hatálya az adó- és vámigazgatási eljárásokra nem terjed ki, az újonnan belépett szabályozásnak önállóan, teljes- körűen kell tartalmaznia a teljes adóeljárási rendszerre vonatkozó rendelkezéseket.
Az adóigazgatási eljárásra vonatkozó törvényi szintű szabályokat
- az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.),
- az adózás rendjéről szóló törvény (Art.),
- az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásokról szóló törvény (Avt.), valamint
- az egyes anyagi adójogszabályok
tartalmazzák. Kiemelésre érdemes, hogy az Air. általános, az adóigazgatás egészére - tehát nem kizárólag az állami és vámhatóság eljárásaira, hanem az önkormányzati adóhatóság eljárásaira is - vonatkozik, így biztosítja a teljes adóigazgatási rendszer mozgásszabályozásának, irányadó rendelkezéseinek egységét. Az indokoltan önálló, de összefüggő részletszabályok alacsonyabb szintű jogszabályokban jelennek meg, különösen és feltehetően kormányrendeletekből olvasható ki az adóellenőrzések rendjére vonatkozó részletes szabályozás, egyes eljárásokra vonatkozó kérdésben például adóbevallás kijavítása, igazolások kiadása, egyes végrehajtási eljárások érintettségében.
Az adóigazgatási szabályozási környezet megújítása közvetlen és közvetett módon egyaránt érinti az önkormányzati adóigazgatási feladatokat. A jelen tanulmány igazodik a korábbi hagyományokhoz, azokat a témaköröket kívánja kiemelni, amelyeket az új szabályozás deklarált, illetve a környezeti hatások eredményeként javasolt, esetleg elvárt módon, célként fogalmaz meg a helyi adóigazgatási feladatokért felelős vezetők számára. Érdemes tehát regionálisan áttekinteni azokat a célokat, amelyek lokálisan érintik a meghatározó bevételi forrást, a különböző helyi adónemeket, azért is, mert számos önkormányzati módszer gyakorlata iránti újrafogalmazás igényét veti fel. Célok tehát:
- az önkéntes jogkövetők támogatása kötelezettségeik teljesítésében (elemzés és ellenőrzési funkciók alkalmazása az érintettek kiválasztására, korábbi cikkek alapján);
- az önkormányzati adóhatóság információi, rendelkezésre álló adatok felhasználása (NAV kapcsolat, érdekképviseletekkel való egyeztetés, építési hatósági engedélyek ismerete, földhivatali adatok alkalmazása stb.);
- az adózókkal való személyes kapcsolat felvételének szűkítése, például e-ügyintézés, helyi kommunikációs lehetőség alkalmazása stb.;
- ügyfél által indított hatósági eljárások (fizetési könnyítés, jogértelmezési kérdés stb.) határidőn belüli, esetleg soron kívüli intézése;
- adóellenőrzés, végrehajtási eljárások határidőben történő megkezdése, befejezése, ügyfél- és bevétel centrikus szemlélet megvalósítása, korszerű és hiteles ügyfélszolgálati szervezet kialakítása;
- az adóhatóság szolgáltató feladatainak ellátása, preventív ügyintézés, ügyfél-tájékoztatás együttes működése;
- törvény keretein belül egyértelműen érthető, átlátható, követhető önkormányzati adórendeletek megfogalmazása, amelynek kialakításában a képviselő-testület nem vesz részt, érdeklődését csak a rendelet elfogadása után mutathatja ki;
- az önkormányzati adóapparátust ellenőrző külső szervek korábbi vizsgálati tapasztalatainak áttekintése és azok tartalmának esetleges adaptálása az új rendszerhez.
- 26/27 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
