Julesz Máté idén megjelent harmadik kötete a pótanyaság, az egészséghez való jog, a daganatos betegségekért járó kártérítés, és a COVID-19 világjárvány kapcsán kialakult betegjogi korlátozások kérdésével foglalkozik. A szerző a korábbi művei esetében már megszokott jogi mélységben és részletességgel vizsgálja, majd szemlélteti többek között azt a nem mindennapi helyzetet, amely 2020-ban mind az orvosok, mind a betegek számára új időszámítást jelentett jogaik érvényesítése szempontjából. A könyv koronavírussal kapcsolatos fejezete kifejezetten azoknak az orvosoknak ajánlott, akik napról napra szembesülnek a világjárvány miatti betegjogi korlátozásokkal, és eközben a számukra kevéssé ismert jogi terepen végrehajtói, alkalmazói is egyben az intézkedéseknek. Ajánlott továbbá azon jogászoknak, akik a jelenben vagy akár a jövőben a betegjogok korlátozásának következményeit vizsgálják és értékelik.
Az alapvető betegjogok korlátozására számos esetben volt szükség ahhoz, hogy egy rendkívül fontos alapjog: az egészség védelme érvényre jusson, a járványügyi intézkedések pedig hatásosan szolgálják a vírus terjedésének lassítását. A kezdetektől fogva láthatóvá vált, és felismerésre került, hogy az egészségügyi intézmények, kórházak, háziorvosi rendelők és várótermek a járvány terjedése szempontjából kiemelten veszélyeztetett helyek, így az ott megforduló betegek és az egészségügyi személyzet létszámának minimalizálása, mozgásának szabályozása, és nem ritkán tilalma vált szükségessé. Ez a mindennapokban csak az alapvető betegjogok jelentős korlátozása, sokszor sérelme mellett volt lehetséges. A hónapokig elmaradt vizsgálatok, az elhalasztott műtétek a beteg számára az egészségkárosodás, az orvosok számára pedig a szakmai szabályok érvényesítése szempontjából jelentettek fokozott kockázatot. A látogatási rend szabályozásának egy speciális esete, az akár koronavírus-fertőzés következtében haldokló hozzátartozó látogatási tilalma esetében szintén újszerű, eddig nem tapasztalt korlátozás, mely nemcsak a családtagokban, hanem az egészségügyi dolgozókban is belső feszültség forrása lehet, amely terheket tovább nehezíti, hogy az intézkedések végrehajtói, az orvosok és ápolósze-
- 141/142 -
mélyzet a zavaros, sokszor napról-napra változó, frissülő jogszabályi háttér mellett döntésük következményeit, jogszerűségét sem ismerhették. Éppen ezért esszenciális, a könyvben külön fejezetet kapott probléma az egészségügyi szolgáltatók polgárjogi felelősségének ismertetése, tisztázása a járványhelyzet idején. A szerző fentiekkel kapcsolatban kitér többek között az állam kártérítési kötelezettségének kérdéskörére, nevezetesen arra, hogy fizet-e a késlekedő állam a COVID-19 megbetegedésért? Külön fejezetek tárgyalják az adatvédelem, a tájékoztatási kötelezettség és a karantén orvosjogi kérdéseit, valamint kiemelt figyelmet kap az oltás allokálásának problematikája, és a szándékos leköpés, leköhögés következtében átadott, a becsületsértéstől akár a súlyos következményekkel, esetenként halállal járó fertőzés büntető- és polgárjogi megítélésének ismertetése, korábbi évek hazai és nemzetközi bírói gyakorlata során született ítéletek, esetek részleteit bemutatva.
A pótanyaság (béranyaság, dajkaanyaság) kérdéseit a szerző földrajzi bontásban tárgyalja, a kérdés magyarországi megítélését többek között a posztkommunista országok, a harmadik világ, távol- és közel-keleti országokban kialakult gyakorlat mentén szemlélteti. Teret kap az eltérő országok vallási-, kulturális megítélés közötti különbsége, amely érthető módon a jogi és orvosi szabályozást is érinti.
A daganatos betegségek miatti kártérítés fejezete a probléma alapvetéseinek, lelki motivációjának ismertetését követően részletesen is érint két speciális betegcsoportot, a dohányzás miatt kialakult daganatos betegek és az azbeszt okozta rákos megbetegedés áldozatainak polgárjogi kérdéseit. Utóbbi téma különösen napjainkban jelentős, hiszen a közelmúltban számos azbeszt miatti késői károsodás került bírósági elé, amely ügyekben sok esetben még a mai napig nem született megnyugtató ítélet. A polgári perek során a bizonyítás érdekében számos szakma, köztük orvosi területek jeles képviselői adtak szakvéleményt, az ügyek ismertetése, a tanulságok levonása is a fejezet részét képezi.
Az egészséghez való alkotmányos jog, tematikáját tekintve a COVID-19 világjárvány aspektusait taglaló fejezet előtt helyezkedik el, mintegy rövid előzményként megágyazva a fentiekben már részletezett, aktualitásokkal övezett témának.
A könyv hiánypótló alkotás, utat mutat egy olyan terepen, ahol a gyakorló orvos kevéssé járatos, döntésének ugyanakkor előre sokszor felmérhetetlen kockázatát, terhét maga kénytelen viselni. Utat mutat egy olyan világban, ahol egy betegjog korlátozása hatásos eszköz, hogy egy másik érvényre jusson. A szerző röviden, ugyanakkor a munka terjedelméhez mérten a lehető legtöbb témát érintve, és ismertetve próbál segítséget nyújtani az olvasóknak. Jogászoknak és orvosoknak - másmás okból - alapvető, tömör, mégis széles spektrumú és közérthető olvasmány. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző igazságügyi orvosszakértő, Nemzeti Szakértő és Kutató Központ.
Visszaugrás
