2004. január 21-22-én Harry C. Sigman professzor (University of California Los Angeles, UCLA), a hitelbiztosítékok jogának nemzetközileg elismert szaktekintélye, az UNIDROIT, az UNCITRAL, a Hágai Nemzetközi Magánjogi Akadémia, a Law Commission for England and Wales tanácsadója, a California Bar tagja, számos egyetem vendégprofesszora kétnapos szemináriumot tartott az Igazságügyi Minisztériumban a hitelbiztosítékok jogának Amerikai Egyesült Államokbeli szabályozásáról, vagyis a Uniform Commercial Code (UCC) 9. cikkelyéről. A szeminárium célja az volt, hogy egy, az európai (mind a kontinentális, mind az angol) hitelbiztosítéki rendszertől koncepcionálisan eltérő felfogással megismertesse a résztvevőket és ezzel segítse a magyar hitelbiztosítéki szabályozás átgondolását, az új Polgári Törvénykönyvben szükséges reformok megvitatását. A Minisztérium munkatársain kívül ügyvédi irodák és bankok, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviseltették magukat.
Az Előadó széles történeti és összehasonlító perspektívába helyezte mondanivalóját, vázolta az egyes európai modellek kialakulásának folyamatát, majd ezzel összevetve az amerikai szabályozás kialakulását és lényegét. Rámutatott arra, hogy nem beszélhetünk egységes európai, vagy akár csak egységes kontinentális paradigmáról e területen, hiszen a rejtett (ti. nyilvántartásba vételhez nem kötött), fiduciárius hitelbiztosítékokra épülő német jog nem hozható közös nevezőre a külön törvényekben meghatározott, a dologi hatály szempontjából nyilvántartásba vételhez kötött ingó jelzálogjogokra épülő francia szabályozással, sem a fiduciárius biztosítékokat elvileg tilalmazó, átfogó ingó jelzálogjogot ismerő holland szabályozással, de még az azonos gyökerekből táplálkozó jogrendszerek is jelentősen eltérnek egymástól, nem utolsó sorban az eltérő bírói gyakorlatnak "köszönhetően". Példa erre a Code civilben foglalt joganyag eltérő fejlődése Franciaországban és Belgiumban (például a biztosítéki engedményezés kérdésében), vagy a fiduciárius hitelbiztosítékok eltérő megítélése a német és az osztrák bírói gyakorlatban. Az esetleges európai jogegységesítés e területen tehát nehezen tudna visszanyúlni valamiféle közös maghoz, így a racionális, a gyakorlatban bevált és exportálhatónak bizonyult, a kereskedelem igényeit kielégítő UCC-szemléletű szabályozás akár mintaértékű is lehet Európa számára. (Ezt igazolni látszik a Study Group on a
European Civil Code dologi hitelbiztosítékokkal foglalkozó albizottságának első tervezete is, legalábbis a UCC funkcionális, az ügylet jogi formája helyett annak gazdasági tartalmát előtérbe helyező szemlélete tekintetében, erről részletesen ld. alább.)
Az Egységes Kereskedelmi Törvénykönyv, a UCC tulajdonképpen modelltörvény, amely két intézmény, a National Conference of Commissioners on Uniform State Laws (NCCUSL) és az American Law Institute (ALI) égisze alatt jött létre, azonban az USA valamennyi tagállama (ideértve a nem vagy csak részben common law jogrendszerű Louisianát is) elfogadta és törvénybe iktatta. A NCCUSL az egyes tagállamok kormányzói, illetve törvényhozásai által delegált tagokból áll, egységes jog (uniform law) kidolgozásával foglalkozik, amelynek elfogadásáról a tagállamok döntenek. Az ALI a XX. század elején alapított intézet, tagjai az USA elismert gyakorló jogászai, bírái, egyetemi jogtudósok, ún. Restatementeket készít, amelyek egy-egy jogterület változásait, szintézisét készítik el (Restatement of Contracts, Torts, Restitution, Suretyship stb.) A UCC 9. cikkelyének első változatát 1952-ben fogadták el, kidolgozásában vezető szerepet vitt Grant Gilmore, Karl Llewelyn és Allison Dunham. (Llewelyn döntő szerepet játszott a UCC 2., az adásvételről szóló cikkelyének megalkotásában is.) A 9. cikkely legutóbbi revízióját egy, erre a célra megalakított bizottság 1993 és 1998 között végezte el, tizenöt, mindenki számára nyitott tanácskozást tartottak, 1998-ban mind a NCCUSL, mind az ALI jóváhagyták az elkészült új szöveget, s az USA tagállamainak többségében 2001. július 1-jén hatályba lépett a 9. cikkely új szövege. A UCC 9. cikkelye szolgált modellként a kanadai tartományok hitelbiztosítéki törvényeinek (Personal Property Security Acts) megalkotásakor, az új-zélandi hitelbiztosítéki jog megreformálásakor, illetve egy nemzetközi egyezmény, az ún. fokvárosi egyezmény (Convention on International Interests in Mobile Equipment), továbbá modelltörvények (például Inter-American Model Law on Secured Transactions) megalkotása során és jelenleg is inspirálja például a Law Commission for England and Wales vagy a Study Group on a European Civil Code munkáját.
A UCC 9. cikkelyének közismert, legfontosabb újítása a hitelbiztosítékok, a "hitelbiztosítéki jog" (security interest) egységes, funkcionális szemlélete, amely úgy az európai jogrendszerek fragmentált, dogmatikus szemléletéhez képest, mint az USA korábbi, a UCC-t megelőző jogához képest alapvetően új szemléletet hozott. Ezt a szemléletet az Előadó egy példán keresztül világította meg. Tegyük fel, hogy egy cégnek új számítógépekre van szüksége, az ehhez szükséges forrással azonban nem rendelkezik. Erre több megoldás is kínálkozik, például: a cég a számítógépeket megveheti egy kereskedőtől, aki tulajdonjog-fenntartás fejében hitelt nyújt, részletfizetést enged; lízingelheti őket, s a részletfizetések leteltével automatikusan vagy egy névleges összeg ellenében tulajdont szerezhet; avagy egy banktól kölcsönt vesz fel, s a banknak elzálogosítja a banki hitelből megvásárolt számítógépeket. A UCC alapján az ügyleteket nem nevük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni, azaz amennyiben hitelbiztosítékként funkcionál egy adott jogi konstrukció, arra a 9. cikkely szabályait kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a hitelbiztosíték jogosultja formailag tulajdonos (tulajdonjogát fenntartó eladó, lízingbeadó, biztosítéki tulajdonos, biztosítéki engedményes) vagy korlátozott dologi jogosult (zálogjogosult), így a fenti példában szereplő ügyletek mind a UCC 9. cikkelyének hatálya alá tartoznak.
Szintén sajátos, hogy valamennyi engedményezés a 9. cikkely hatálya alá tartozik, függetlenül attól, hogy biztosítéki célú vagy valódi engedményezésről van szó. (Létezik azonban néhány kivétel e szabály alól, olyan esetekben, amikor nyilvánvalóan nincs finanszírozási jellege az ügyletnek: a követelés átruházása behajtás céljából; követelés-átruházás olyan engedményes részére, aki a szerződés szerinti főkötelezettség kötelezettje; egy korábbi tartozás fejében történő engedményezés stb.) Ugyanakkor ez nem jelenti például azt, hogy valamennyi engedményezés csak akkor hatályos harmadik személyekkel szemben, ha nyilvántartásba vették, nem szükséges ugyanis a nyilvántartásba vétel, ha a követelések az adós (az engedményező) összes kintlevőségének nem teszik ki jelentős részét.
A UCC megértése szempontjából alapvető jelentőségű az ingó dolgok és követelések (együtt: personal property) kategóriáinak megértése (az ingatlanokra - real property - nem terjed ki a 9. cikkely szabályozása)1, hiszen az egyes kategóriákban eltérő szabályok vonatkoznak például arra, hogy hogyan lehet biztosítani a hitelbiztosítéki jog harmadik személyekkel szembeni, dologi hatályát, elsőbbségét. A főbb kategóriák: általában vett javak (goods), ezen belül további négy alkategória: fogyasztói javak (consumergoods), árukészlet (inventory), mezőgazdasági termékek (farm products), illetve eszközök (equipment) ; befektetési eszközök (nyomdai úton előállított és dematerializált értékpapírok, értékpapírszámlák stb.); okiratok; követelések; ún. kereskedelmi kártérítési követelések (commercial tort claims); letéti számlák (deposit accounts); pénz; biztosított pénzkövetelésről kiállított rendes (nyomtatott formában előállított) vagy elektronikus okirat (tangible chattel paper, electronic chattel paper) stb. Látható, hogy a UCC mind az ingókat, mind a követeléseket számos alkategóriára bontja, ez a szabályozás megértését nem csekély mértékben nehezíti.2
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
