Fustel De Coulanges Az antik városállam. Tanulmány a görög és római vallásról, jogról és intézményekről (La Cité antique. Étude sur les cultes, le droit, les institutions de la Gréce et de Romé) című munkája 2003-ban jelent meg az ELTE Eötvös kiadó gondozásában. E mű hasonmás kiadása a Magyar Tudományos Akadémia 1883-ban, Az ókori község címmel megjelent kiadványának. A most kiadott munkához Hamza Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára írt igen részletes, úgy a szerzőt mint a jelen ismertetés tárgyát képező művet bemutató és méltató záró tanulmányt.
A mű az 1883-as kiadással a címet és néhány szerkesztői korrekciót eltekintve minden tekintetben egyezik. Jelen recenzióban a tanulmány tömör bemutatására vállalkozom, azzal a szándékkal, hogy a munka minél szélesebb körben váljon ismertté, buzdítva egyúttal annak mélyebb megismerésére is.
Numa Denis Fustel De Coulanges (1830-1889) a XIX. századi Franciaország elismert, elsősorban ókortörténettel és középkori történelemtudománnyal foglalkozó történésze volt. Fustel De Coulanges Párizsban született. Párizsban az École Normale Supérieure-ön, majd az athéni École Française d'Athénes-ben tanult. Doktori disszertációját 1853-ban védte meg. Amiensben, Strasbourgban, majd Párizsban az École Normale Supérieure-ön, illetve a Sorbonne-on tanított. 1880 és 1883 között az École Normale Supérieure igazgatója, 1884-től haláláig pedig a Sorbonne tanszékvezető professzora volt. Kutatásai - többek között - az ókortörténet, a francia középkori történelem területére terjedtek ki. Jelen művén kívül feltétlenül említést érdemel a befejezetlenül maradt Histoire des institutions politiques de l'ancienne France című munkája, melynek első kötete 1875-ben jelent meg, továbbá a halála évében (1889) megjelent Le problème des origines de la propriété foncière, amely a földtulajdon kérdésével foglalkozik Gallia vonatkozásában. Fustel De Coulanges a colonatus problémájáról az 1885-ben megjelent Le colonat romain című tanulmányában írt.
Nem kétséges, hogy Az antik városállam tekinthető Fustel De Coulanges legnagyobb visszhangot keltő munkájának. Az először 1864-ben kiadott tanulmány 1907-ig egyedül Franciaországban 18 kiadást ért meg, 1873-ban pedig már angol nyelvre is lefordították. A munkát továbbá olasz (1924), portugál (1941), spanyol (1947) és német (1988) nyelven is kiadták.
A mű első magyar nyelvű kiadására - miként az említésre került -1883-ban, a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában került sor. A tanulmány fordítója, Bartal Antal (1829-1909) az összehasonlító nyelvtudomány kiemelkedő művelője volt. Miként a 2003-as kiadáshoz csatolt záró tanulmányban Hamza Gábor kifejti, figyelemmel arra, hogy a munka Görögországgal és Rómával foglalkozik, helyénvalóbb a mű címében az "ókori" helyett az "antik" szó használata. A "község" szó helyett - annak ma már jelentős mértékben módosult jelentéstartalmára tekintettel - célszerűbb a "városállam" kifejezés szerepeltetése. A cím megváltoztatása, továbbá a szövegben szereplő néhány szerkesztői korrekció azonban semmilyen mértékben nem befolyásolja a 2003-as kiadás hasonmás jellegét.
Fustel De Coulanges tanulmánya az ókori Görögország és Róma történetét elemzi azok kultikus jelenségeinek, jogrendszerének, de elsősorban a vallás fogalmának és jelentésváltozásának középpontba helyezésével. Ahogyan Hamza Gábor záró tanulmánya is megállapítja, a munka nem antik alkotmánytörténet, hanem - Fustel De Coulanges szavaival élve - egy hitbeli meggyőződés története. A munka ugyanis azon az alapvetésen nyugszik, hogy az elemzett antik társadalmak történetére és fejlődésére a vallás felbecsülhetetlenül nagy befolyást gyakorolt. Az egyes társadalmi változások - melyek bizonyos történelmi események köré is köthetőek - egyik legfontosabb mozgatórugója éppen a vallás-fogalom megváltozása, továbbá a vallásnak a társadalomban betöltött szerepének módosulása volt.
A szerző művét öt könyvre osztja fel. Az első könyv az ős-hit, míg a második a család fogalmával fog-
- 83/84 -
lalkozik. A harmadik könyv a községi állam kérdését elemzi, a negyedik könyv az antik társadalmakban lezajlott forradalmakról szól, míg az utolsó, ötödik könyv a municipalis kormány-forma eltűnésének problémáját részletezi.
A szerző munkamódszerének sajátja a tudományos alaposság, továbbá a rendelkezésre álló antik - történeti, jogi, filozófiai és szépirodalmi - források széleskörű figyelembe vétele, elemzése. Nem kétséges, hogy a mű hatalmas forrásanyagra támaszkodik. Hamza Gábor záró tanulmányában ugyanakkor kiemeli, hogy a mű hiányosságának tekinthető az irodalmi, filozófiai és jogi források nem mindig kellő körültekintéssel történő elemzése, és ezért a forrásbázis értékelése sokszor kissé mechanikusnak értékelhető. Megjegyzendő, hogy a szerző stílusa - a számos forráshely idézése ellenére is - gördülékeny, mely az egész művet igen olvasmányossá teszi.
Kétségen felül áll, hogy a mű rendkívül gondolatgazdag. A szerző számos igen eredeti gondolatot mutat be a forráselemzések kapcsán. Fustel De Coulanges az ókori vallásban nagyon nagy szerepet tulajdonít a halott- és őskultusznak, ennek felismerése a szerző vitathatatlan érdeme.
A szerző szerint az antik (görög és római) társadalmak korai szakaszában a család tekinthető a társadalom alapegységének, a vallás pedig a házi istenek - a görög μυχιοι (rejtettek), a latin Penates (belsők) - fogalmán keresztül volt jelen a mindennapokban. A házi istenek igen szorosan kapcsolódnak a házi tűzhely fogalmához, ezzel kapcsolatban a tűz-kultuszhoz is, mely vonatkozásban a szerző számos összehasonlító megjegyzést tesz az ókori indiai kultúrával összefüggésben is. A házi tűzhely és a házi istenek jelentősége az ókori római építkezésben is tetten érhető, hiszen a tűzhelyeket úgy kellett építeni, hogy azokat bizonyos távolságban megfelelő kerítés vegye körül olyképpen, hogy a házba betérő idegen rögtön ne láthassa a házi tűzhelyet. Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy az idegen látogató ne tudja oly könnyen a családot a kultikus szertartás végzése közben meglepni. Az egyes családi istenek értelemszerűen egymástól különböztek, a városállamoknak is önálló, a többitől teljesen eltérő istenségei voltak.
Fustel De Coulanges számos magánjogi intézményre vonatkozóan végez jogösszehasonlító elemzést.[1] A szerző a végrendeletek eredetével is foglalkozik, és ebben a kérdéskörben álláspontja szerint a testamentum per aes et libram mint mancipatio útján lezajló magánjogi aktus már igen modernnek értékelhető a népgyűlés - azaz a comitia calata - jóváhagyásához kötött testamentum in comitiis calatis végrendeleti formához képest.[2] A szerző elgondolásai a végrendeletek eredetéről - nézetem szerint - sok kérdésben hasonlóságot mutatnak a kortárs angol jogtudósnak, Henry Sumner Maine-nek Az ősi jog című munkájában szereplő gondolatokkal.[3]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
