Szabados János: A felek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülése a csőd, a felszámolási és a cégeljárásokban I. (CH 2013/1., 13-14. o.)

Jelen cikk arra kérdésre keresi a választ és próbálja meg bemutatni azt, hogyan érvényesül a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) által szabályozott eljárásban a felek tisztességes eljáráshoz, azon belül is elsődlegesen az ésszerű határidőn belüli eljáráshoz való joga. Ennek keretében ismertetésre és elemzésre kerül a hatályos jogszabályi háttér és annak jogalkotói szándéka, valamint az irányadó bírói gyakorlat, amely mintegy leképeződése a jogszabályok megvalósulásának.

Alapvetésként röviden bemutatásra kerül, hogy a tisztességes eljáráshoz való alapvető emberi jog hogyan jelent meg és van jelen ma a magyar jogrendszerben különösen a civilisztika területén és hogy mit is jelent ez az alapjog.

A jog folyamatosan fejlődik és alkalmazkodik az emberi és társadalmi igényekhez. Különösen igaz ez az emberi jogokra, amelyek fejlődéstörténete mutatja, hogy a jogi eljárások - ide értve a klasszikus büntető- és polgári eljárás mellett a XIX. és XX. században fejlődésnek indult közigazgatási, szabálysértési, eljárások és gazdasági-kereskedelmi jogterülethez kapcsolódó cégalapítási, csőd és felszámolási eljárások - törvényességének biztosítása meghatározó szerepet játszott és játszik az egyének jogvédelmének fejlődésében. A civilisztika területére leszűkítve a kérdést a természetes személyek és az általuk létrehozott és működtetett jogi személyek megkövetelik az államtól, hogy egyedi ügyeikben tisztességes eljárás keretében döntsenek az állam szervei. A jogi utat választó fél, felek törvényben biztosított anyagi jogainak érvényesítése bírósági útra tartozik, ha vita békés, egymás közti, akár mediációs fórum előtti rendezése sikertelen.[1]

Társadalomtudományi kutatásokban bizonyított és a mindennapokban is érzékelhető, hogy a XX. század és korunk változó társadalmában a biztonságot a jog nyújtja. A bíróságok szerepe felerősödött és kiemelt jelentőségűvé vált, hogyan tudnak érvényre jutni a perekben az emberi jogok. A modern jogrendszerek többségben az alapvető emberi jogok az alkotmányokban, vagy alaptörvényekben vannak lefektetve. Ez hazánkban sincs másként. Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el." Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséhez fűzött kommentár úgy indokol e körben, hogy az Alaptörvény az igazságszolgáltatáshoz való jogok körében a nemzetközi emberi jogi dokumentumokat követve fogalmazza meg a bírósághoz fordulás jogát, illetve a bíróságok előtt a tisztességes eljárásához való jogot, beleértve az eljárások ésszerű határidőn belüli elbírálásához való jogát is. Ezek az alapvető emberi jogok nemcsak az Új Alaptörvényben, hanem a korábbi alkotmányunkban is szerepeltek[2]. A XX. század végének nemzetközi emberi jogi dokumentumokban szereplő

13/14

jogi eredményei - ha úgy tetszik harmadik generációs alapjogok - az alapvető emberi jogok új vívmányai bekerültek az alaptörvénybe. Melyek ezek a nemzetközi emberi jogi dokumentumok?

A legfontosabb nemzetközi jogi egyezmények a tisztességes eljárás körében a következők:

• Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelmének Európai Egyezménye[3], amelyet az 1993. évi XXXI. törvény hirdetett ki,

• Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya[4] amelyet az 1976. évi 8. törvényerejű rendelet hirdetett ki

• Európai Szociális Charta[5], amelyet az 1999. évi C. törvénnyel hirdetett

• Alapjogi Charta[6],

• az Európai Uniohoz történő csatlakozási szerződés[7]

Ez utóbbi társulási szerződés ratifikációjával arra is kötelezettséget vállalt hazánk, hogy a jövőben megalkotandó szabályaink - amennyire lehetséges - összhangban lesznek az Európai Unió e körben állított követelményeivel.

A legjelentősebb talán a fenti körből az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelmének Európai Egyezménye, amelynek a 6. Cikk 1. pontja a tisztességes eljáráshoz való alapvető emberi jog védelme követelményét akként fogalmazza meg, hogy "Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően." Az egyezmény angol nyelvű szövege a tisztességes eljáráshoz való alapvető emberi jog tekinthető "rights to a fair trial" és "fair and public hearing" megnevezéseket használ, amelyben a "hearing" a köznyelvi angolban kihallgatást, meghallgatást, jogi szaknyelven pedig tárgyalást jelent. A perek lefolytatása kifejezés a magyar jogban a tárgyalást és egyben az egész eljárást, nemperes eljárásban pedig magát az egész eljárást is jelenti[8].