A nemzeti felsőoktatásról szóló, 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett törvény (továbbiakban: Nftv.) a hazai felsőoktatást nagy kihívások elé állítja. A felsőoktatás körül kibontakozó elméleti és gyakorlati viták egyik központi kérdése, hogy a társadalom szolgálatába állított felsőoktatási intézményekben miként lehet megváltozott igényeknek valóban megfelelő értelmiségi szakembereket képezni.[1] Az értelmiségi szakemberképzés csúcsa a doktori képzés, amelyben résztvevők számára az Nftv. önálló érdekképviseletet definiál. A korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hogy a doktori képzésben részt vevők intézményi képviseletének ellátását a felsőoktatási intézmény részeként működő doktorandusz önkormányzatra telepíti, az országos képviseletet továbbra is a Doktoranduszok Országos Szövetsége[2] (DOSz) látja el, ám megváltozott szervezeti keretek (törvényben nevesített jogi személy) között. A felsőoktatási intézmény részeként működő doktorandusz önkormányzat működéséhez az felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, az országos szervezet számára a magyar állam támogatást folyósít. Az Nftv.-ben új elemként megjelenő önálló doktorandusz érdekképviseleti rendszer felállításához a felsőoktatás irányítója (jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumának Felsőoktatásért- és Tudománypolitikáért felelős helyettes-államtitkársága), a Magyar Rektori Konferencia (továbbiakban: MRK) és a korábban egyesületi keretek között működő DOSz jelentős szakmai segítséget biztosított. Tanulmányomnak nem célja a doktorandusz érdekképviseleti rendszer közel 20 éves fejlődésének bemutatása, nagyvonalakban mégis ki kell térnem a szervezetfejlődés fontosabb állomásaira,[3] az új DOSz megalakulásának folyamatára, valamint a szervezet előtt álló lehetséges fejlődési irányokra.
Az 1993. évi felsőoktatási törvény[4] értelmében megindult a hazai PhD/DLA, azaz a doktori képzés, ezzel új hallgatói kör jelent meg a felsőoktatási intézményekben. Ugyanezen évben az OFÉSZ[5] ünnepi közgyűlésével párhuzamosan, november 19-én - az Egyetemi Színpadon - a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktoranduszai közül többen elhatározták, hogy megalakítják az országos doktorandusz képviseletet, a Doktoranduszok Országos Szövetségét (DOSz). A szervezet alapításáról, a tisztségviselők megválasztásáról az alakuló közgyűlés december 17-én döntött.[6] A kezdeti időkben az országos graduális hallgatói érdekképviselet - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - tízfős elnökségébe két tagot a doktoranduszok országos képviselete (DOSz) delegálhatott, olyan módon, hogy a delegálás tényét a HÖOK közgyűlése tudomásul vette.[7] A DOSz fennállásának harmadik évében, 1997-ben már önálló kiadványt indított útjára - a ma is létező Acta Doctorandorum-ot -, valamint multidiszciplináris tudományos konferenciát szervezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Tavaszi Szél[8] néven, amelynek célcsoportja a fiatal kutatók, doktoranduszok, nem csak Magyarországon, de a környező országok magyar közösségeiben is.
A DOSz új szervezetfejlődési szakasza a felsőoktatási törvény átfogó módosításának - 2000. július 2-án történt - megszavazásával kezdődött. Ekkor a HÖOK parlamenti lobbijának eredményeként a DOSz által delegált két elnökségi tag kikerült az általános képviseleti szervezet vezetőségéből, és a doktorandusz képviselet a sajátosságokat megjelenítő szervezetként került be a jogszabályba.[9] A jogszabály módosítást a DOSz és a HÖOK vezetése eltérően értelmezte. A két szervezet együttműködése történetében a korábban meglévő feszültségeket eddig sikerült belső konfliktusként kezelni, ekkor azonban nem ez történt. Ezzel az 1994-1995-ben megindult általános hallgatói, illetve doktorandusz hallgatói képviseleti szétfejlődés végérvényesen megtörtént, lezárva az 1996-2000 közötti "együttélési" időszakot.[10] A DOSz és a HÖOK ezt követően csak 2002 őszén kezdett először közös akcióba, jelenleg a viszony egyensúlyozottnak tekinthető.
2002-2005 között a DOSz a szervezeti életútjának "újrafogalmazási" időszakában volt; az alapító atyák már nem voltak "házon belül", a kezdeti meghatározó szakmai tervek, projektek vagy megvalósultak, vagy elhaltak, továbbá a szervezetet irányító vezetők is önidentifikációs folyamaton mentek keresztül, sok esetben konfliktust keresve-vállalva az elődökkel - ami persze nem szolgálta a szervezet épülését. 2005 november 29-én az Országgyűlés elfogadta a 2005. évi CXXXIX. felsőoktatási törvényt,[11] amelynek köszönhetően mind finanszírozási[12]-, mind képviseleti[13] szempontból megerősödtek a DOSz pozíciói. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a törvény szövegében megjelent a "doktoranduszhallgatók önkormányzata" kifejezés is, amelyet ennél jobban nem fejt ki az új ágazati törvény, mindenesetre kö-
- 193/194 -
telezővé teszi a hallgatói képviseleten belüli önálló doktorandusz-képviselet biztosítását intézményi szinten.[14]
A DOSz a kétezres évek közepén már érett civilszervezet jellemzőit mutatta; kialakította belső szabályzatait, visszatérő rendezvényei meghatározták a szervezet bioritmusát, nemzetközi kapcsolatokkal bírt.[15] Összességében elmondható, hogy a DOSz ismét új, mind külső, mind belső körülményeit tekintve nyugodtabb szakaszt tudhatott magáénak: a normatív támogatás, illetve a képviseleti jogok megerősítése megteremtették a szervezet stabil működésének alapjait, így mind a civil szférában, mind a felsőoktatás-politikai szereplők között stabil partnerként tudott megjelenni. A köztestületté alakulást megelőző években a DOSz megerősítette küldötti hálózatát, valamint belső képzési és kommunikációs rendszerét, nyári táborának programelemeit, továbbá jogsegély-szolgálatát[16] A pécsi Jogi Kar szempontjából kiemelendő, hogy a szervezet munkájában - a magyarországi doktori iskolák között egyedülállóan - 2007 óta folyamatosan részt vesz pécsi jogász doktorandusz. A DOSz továbbra is intenzíven működik közre a EURODOC tevékenységében. 2011 augusztusában a hagyományos nyári táborban Sárospatakon a kárpát-medencei doktorandusz szervezetekkel[17] együtt megalakította a Magyar Doktorandusz Közösséget[18] (MDK), aktívan részt vett az Nftv. megalkotásának folyamatában. 2012-ben az MRK és a DOSz közös ajánlást fogalmazott meg a doktori képzést folytató felsőoktatási intézmények számára az intézményi doktorandusz önkormányzatok megalakításával és a választások lebonyolításával kapcsolatban. Az intézmények többségében 2012 végére megalakultak az intézményi önkormányzatok, amelyek előtt 2013-ban rengeteg munka áll. Az Nftv. szerinti DOSz megalakítására[19] 2012 december 19-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán került sor. Az alakuló küldöttgyűlésen a jelenlévő intézményi küldöttek miután kimondták a DOSz mint köztestület megalakulását, elfogadták a DOSz új, ideiglenes alapszabályát. Az alapszabály módosította a tisztségviselők[20] eddigi - az egyesületi rend szerinti megszokott - felsorolását: az elnök munkáját immár két elnökhelyettes és öt elnökségi tag segíti, a szervezet működésének ellenőrzését pedig négytagú felügyelőbizottság látja el.
Az új elnökségre számtalan feladat vár 2013-ban. Az átalakulással közel nyolcezer fős közösség[21] érdekeit kell képviselnie, az év első felében - egyebek mellett - ki kell dolgoznia a szervezet végleges alapszabályát, amely olyan kardinális kérdésekről is rendelkezik majd, mint a tagönkormányzatok közötti mandátumelosztás, vagy a szervezet költségvetése. Tovább kell munkálkodni - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás alapján 2013 január elején induló - doktorandusz szakértői program[22] fejlesztésén. A tervek között szerepel a tudományos osztályok tevékenységének megerősítése, a korábbi stratégiai partnerekkel[23] való kapcsolatok megerősítése, a hagyományos rendezvények - Tavaszi Szél konferencia, Nyári Tábor - magasabb színvonalon és nagyobb résztvevőszámmal történő megszervezése, valamint egy országos nyílt doktorandusz adatbázis létrehozása. A klasszikus érdekképviseleti tevékenység körében továbbra is fontos a korábban hangsúlyozott doktoranduszokat érintő problémák[24] megoldási javaslatainak a döntéshozókhoz kommunikálása, amelyet országos, a doktoranduszokat érintő empirikus kutatásra alapozva tervezi az elnökség elvégezni. Mindezeken kívül a DOSz előtt áll a meglévő szakmai legitimitáson túl a jelenleginél jóval erősebb társadalmi beágyazottság megteremtése, jövőbeni folyamatos biztosítása, megkérdőjelezhetetlenné téve ezzel a szervezet szükséges, legitim és hasznos létét. ■
JEGYZETEK
[1] Kocsis Miklós: Társadalom-állam-felsőoktatás. A felsőoktatási autonómia értelmezési tartományai (http://jesz.ajk.elte.hu/kocsis43.html) (letöltés ideje: 2012.11.25. 22:19)
[2] A DOSz 1994-ben alakult és 2000 óta a Felsőoktatásról szóló törvényben is nevesítetten a magyarországi felsőoktatási intézmények által szervezett doktori képzésben részt vevő hallgatók, a doktori abszolutóriummal rendelkezők, azaz a doktoranduszok, illetve a doktorjelöltek érdekképviseleti szervezete, világnézetileg semleges, de nemzeti elkötelezettségű, a társadalmi és tudományos haladásért munkálkodva a hétköznapokban az össztársadalmi szinten megvalósuló közjó létrehívásában vesz részt, illetve együttműködik minden hasonló elkötelezettségű szervezettel, szerveződéssel, személlyel.
[3] Acta Doctorandorum 2010. 2. sz. (Szerk. Kriston Renáta, Szabó Andrea)
[4] 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról
[5] 1989. szeptember 25-én jegyezték be az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetséget, ezt követően 1989. november 11-12-én, Sződligeten, az egykori KISZ-táborban az ország hatvan felsőoktatási intézményének képviselője részvételével elfogadták az OFÉSZ alapítónyilatkozatát. Az OFÉSZ létrehozóinak tudatos döntése volt, hogy a szervezetet végül is nem szakszervezeti jelleggel ruházták fel, azaz nem az volt a fő célkitűzés, hogy minél több juttatást csikarjanak ki az aktuális hatalomtól a hallgatók számára, hanem hogy - bármilyen témában, akár felsőoktatáson kívüli szakmapolitikai kérdésekben is - védjék az érdekeiket. Az 1993. évi felsőoktatási törvény megszületésével az OFÉSZ már jogszabályi beágyazottságú és tagszervezeti alappal (intézményi hallgatói önkormányzatok) is rendelkező szervezet. 1994 novemberében a közgyűlése kimondta az OFÉSZ rövidítés elhagyását, így az országos hallgatói képviselet ezt követően a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) nevet használta. Az országos hallgatói érdekképviselet jelenlegi nevét - Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - az 1993. évi felsőoktatási törvény 1996-ban bekövetkezett módosításakor nyerte el. 1996 december 14-én az ELTE BTK-án megalakult a HÖOK. Hangsúlyozandó, hogy
- 194/195 -
a felsőoktatási törvény 1996. évi módosítása során a korábbi hallgatói törekvésekkel szemben végül is nem a HÖKOSZ került nevesítésre, hanem egy nem létező, és jogi értelemben nem pontosan körülírt formációként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A HÖOK az alakuló közgyűlésén a HÖKOSZ szervezeti struktúrájára alapozott, de attól számos részletében eltérő alapszabályt fogadott el.
[6] A szervezet alapító elnöke Gál András Levente.
[7] A HÖOK elzárkózott attól, hogy alapszabályában lefektessen olyan előjogot, amely szerint a doktoranduszok országos képviseleteként eljárva direkt delegálást, kooptálást hajtson, hajthasson végre a DOSZ a mindenkori HÖOK elnökségbe.
[8] A konferenciát a DOSz - néhány év kihagyással - azóta is megrendezi. 2012-ben a győri Széchenyi István Egyetem adott otthont a tizenötödik jubileumi rendezvénynek.
[9] A törvény 67/A. § 4. bekezdése módosult és egy új 5. bekezdéssel egészült ki:
"(4) A HÖOK működésének pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege másfél ezrelékének megfelelő összeget kell az Oktatási Minisztérium fejezetében előirányzatként biztosítani.
(5) A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő (a továbbiakban: doktorandusz) hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el. A testület a doktoranduszok sajátos - kutatói és oktatói feladatokból fakadó - helyzetét érintő kérdésekben véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére."
[10] Kucsera Tamás Gergely: Az interjúk mögé - utószó helyett. Acta Doctorandorum 2010. 2. sz. (Szerk. Kriston Renáta, Szabó Andrea)
[11] A törvény ekkor még nem lépett hatályba, így a még nem hatályosult jogszabályt módosították az Alkotmánybíróság határozatát figyelembevevő módon.
[12] Az államilag finanszírozott nappali tagozatos doktoranduszok ösztöndíja egy ezrelékét kapta éves támogatásként.
[13] A HÖOK mellett egy tanácskozási jogú tagot delegálhatott a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba (MAB), illetve egy teljes jogú tagot az Felsőoktatási Tanácsadó Testületbe (FTT), továbbá képviseltethette magát a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ülésein.
[14] Az Nftv. ezt a hiátust már megnyugtatóan rendezi.
[15] Az európai doktorandusz-képviseleti szövetség a The European Council of Doctoral Candidates and Junior Researchers (EURODOC) elnökségébe tagot delegált. (2003-ban Szamos Hajnalka, 2007-ben Fináncz Judit, 2010-2011-ben Zadravecz Zsófia, 2012-ben Póczi Dorottya személyében.)
[16] A DOSz a doktori képzésben résztvevők érdekeinek minél hatékonyabb képviselete érdekében már 1998-ban megalapította a jogsegélyszolgálatot. Kocsis Miklós elnöksége idején (2009) a jogsegélyszolgálat jelentősen megerősödött, működése hatékonyabb, professzionálisabb lett.
[17] Momentum Doctorandus, (Kárpátalja); Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ, Erdély); TéKa, (Felvidék); Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete (VMDOK, Vajdaság).
[18] Az MDK tagjai a határon túli magyar doktoranduszokkal és doktorandusz szervezetekkel való kapcsolattartás erősítése jegyében a DOSz hálózatán keresztül működik. Az egyes tagszervezetek maguk közül 2-2 főt delegálnak az MDK vezetőségébe. A delegáltak maguk közül két évre megválasztják az MDK képviselőjét, aki tanácskozási joggal részt vesz a DOSz elnökségi ülésein.
[19] Az Nftv. szerinti DOSz megalakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Kis Norbert korábbi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes-államtitkár, Maruzsa Zoltán jelenlegi felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes-államtitkár, valamint Bojárszky András a DOSz korábbi elnöke.
[20] Elnök: Csiszár Imre (Debreceni Egyetem), általános elnök-helyettes: Fülöp Péter (Pécsi Tudományegyetem), stratégiai elnök-helyettes: Nemes László (Eötvös Loránd Tudományegyetem), elnökségi tagok: Keresztes Gábor, (Nyugat-magyarországi Egyetem), Póczi Dorottya (Semmelweis Egyetem), Szávay László (Evangélikus Hittudományi Egyetem), Joó Balázs (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Gaál Márton (Pécsi Tudományegyetem).
[21] Az egyesületi választható tagságot a köztestületi működés okán felváltja a kényszertagság, így az ország valamennyi doktorandusza választó és választható.
[22] A program keretében a KIM a hazai egyetemeken kutató fiatalokat bíz meg, hogy tudásukkal, tapasztalataikkal járuljanak hozzá a kormányzati szakpolitikai munka tudományos-szakmai támogatásához, összességében pedig a nemzeti értékteremtéshez.
[23] Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Magyar Rektori Konferencia, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Magyar Doktorandusz Közösség és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.
[24] A teljesség igénye nélkül például: a doktori ösztöndíj figyelembe vétele jövedelemként a gyermekvállalásnál, a doktorandusz jogviszony szolgálati időbe történő beszámítása vagy a doktori képzés átfogó szerkezeti reformja olyan módon, hogy a képzés tartalmazza a doktoranduszok számára kötelezően elsajátítandó a következő tantárgyi modulokat: projektmanagement, oktatói kompetenciák, ismeretátadás, tudomány-marketing, pedagógia, tudomány-etika.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
