A Cstv. 6. § (4) bekezdés értelmében a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni.
A felszámolás jogerős elrendelése nem szünteti meg az adósnál a tulajdonosi szervek működését. A vezető tisztségviselők jogköre korlátozódik, az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. [A mai jogi szabályozás ellentmondásos helyzetét elemzi Novotny Zoltán "Kérdések a csőd joga vagy a jog csődje körül" (Jogtudományi Közlöny 1992/9. szám).] A Legfelsőbb Bíróság a BH 1998/355. sz. eseti döntésében hangsúlyozta, hogy "a felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élhet."
A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után az adós gazdálkodó szervezet vezetője a hitelezővel nem állapodhat meg, nem teljesíthet kifizetést. A felszámolás elrendelése kétségtelenül érinti a cég státusát is, de a Cstv. 34. § (2) bekezdés speciális rendelkezésére figyelemmel az adós gazdálkodó szervezet vezetője az eljárás megszüntetése érdekében érvényes jognyilatkozatot nem tehet. [A Cstv. eredeti szabályai alapján mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a BH 1994/443. sz. eseti döntésében azt, hogy a megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg. A Cstv. 34. § (2) bekezdése a jogeset megjelenése óta nem változott.]
A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell azt, hogy a képviselő rendelkezik-e nyilatkozattételi jogosultsággal. A Pp. 49. § (3) bekezdése és 50. § (1) bekezdése ugyanis előírja:
49. § (3) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvényes képviselőnek mennyiben van szüksége a per viteléhez vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazásra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg a jogi személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.
50. § (1) A felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes képviselőnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselekményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása igazolva van-e.
A végzés jogerőre emelkedése után benyújtott kérelem esetében a bíróságnak az eljárás megszüntetése iránti kérelmet el kell utasítania, mivel adósi oldalon a vezető tisztségviselő ilyen perbeli nyilatkozatot már nem tehet. [A Tolna Megyei Bíróság ilyen döntést hozott a BDT 1/2004. (40. old.) számában közzétett esetben.]
A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésével a felszámoló féllé válik, ennek minden eljárási következményével együtt. Amennyiben a bíró figyelmen kívül hagyja az adós vezetőjének nyilatkozattételi jogosultságával kapcsolatos korlátozást és megszüntető végzést hoz, a végzést a felszámolónak is kézbesítenie kell, aki természetesen jogosult a végzés ellen fellebbezést benyújtani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
